Uitz Renáta

A szelíd forradalom

A társadalmiasított alkotmányozás kísértése

Publicisztika

A múlt év végére az Alaptörvény lecserélése az egyesült ellenzék egyik legfontosabb, de mindenképpen a legjelképesebb választási ígéretévé lépett elő. A kezdeti kérdést – lehetséges-e egyáltalán egyszerű többséggel alkotmányozni? – felváltotta az annak mikéntjéről folyó nyilvános eszmecsere.

Sajó András e lapban arra figyelmeztetett (lásd: „Alkotmányozz a Fidesszel!”, Magyar Narancs, 2021. október 21.), hogy nem lenne különb a jelenlegi ellenzék a Fidesznél, ha a NER-től megszokott módon „okosban”, sima többséggel trükközve, társadalmi támogatás nélkül próbálná kivitelezni a közjogi átmenetet.

 

Természetrajz

A közjogi reformokról való gondolkodás éppúgy figyelembe kell, hogy vegye az (elképzelt) átmenet jellegét, mint az Orbán-rezsim (jól ismert) természetét.

Egy évtized távlatából világos, hogy a NER hosszú távra rendezkedett be, és nem riad vissza az unortodox gazdasági vagy épp közjogi megoldásoktól. Az előre borítékolható berzenkedés ellenére a magyar kormány kiválóan érvényesíti elképzeléseit a nemzetközi porondon; ügyesen halászik a zavarosban, és épp ezért sokszor szándékosan kavarja fel az európai politika iszapját. Vagyis a NER nemzetközileg beágyazott rendszer, amely gyorsan tanul, és leleményesen alkalmazza a külföldi tapasztalatokat saját illiberális céljainak megvalósítására. Az EU alapértékeinek – például a jogállamiság – védelmére kitalált eljárásokhoz a magyar kormány elsőrendű kalózkodási módszertant dolgozott ki az évek során, cimborái nagy megelégedésére.

E siker láttán az alkotmányos demokrácia barátai hagyományosan az uniós intézmények válaszlépéseinek tétovasága miatt háborognak. Ám a tavaszi választások előtt ennél is hasznosabb tudás az alkotmányos demokrácia foglyul ejtésének módszertana. Az illiberális alkotmányosság mesteremberei ugyanis pillanatnyilag éppen azon dolgoznak, hogy keresztbe tegyenek a közjogi reformokra készülő ellenzéknek. Az alapozás már javában folyik (stratégiai személycserék, hűbéreskük betakarítása, béremelés a rend- és honvédelemben és így tovább), érdemes tehát számba venni, hogyan futtatható zátonyra egy jelentős kormányzati ellenszélben indított közjogi reform.

 

Társadalmiasított alkotmányozás

Az egységes ellenzék jelöltjeként induló Márki-Zay Péter közjogi stábját vezető Fleck Zoltán november végén hosszú interjúban erősítette meg a 444.hu-n, hogy az alapvető közjogi átalakításhoz az ellenzéki összefogásnak a választások előtt kell felhatalmazást kérnie a választóktól, és részletesen beszélt az alkotmányozás folyamatának társadalmiasításáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.