Uitz Renáta

A szelíd forradalom

A társadalmiasított alkotmányozás kísértése

Publicisztika

A múlt év végére az Alaptörvény lecserélése az egyesült ellenzék egyik legfontosabb, de mindenképpen a legjelképesebb választási ígéretévé lépett elő. A kezdeti kérdést – lehetséges-e egyáltalán egyszerű többséggel alkotmányozni? – felváltotta az annak mikéntjéről folyó nyilvános eszmecsere.

Sajó András e lapban arra figyelmeztetett (lásd: „Alkotmányozz a Fidesszel!”, Magyar Narancs, 2021. október 21.), hogy nem lenne különb a jelenlegi ellenzék a Fidesznél, ha a NER-től megszokott módon „okosban”, sima többséggel trükközve, társadalmi támogatás nélkül próbálná kivitelezni a közjogi átmenetet.

 

Természetrajz

A közjogi reformokról való gondolkodás éppúgy figyelembe kell, hogy vegye az (elképzelt) átmenet jellegét, mint az Orbán-rezsim (jól ismert) természetét.

Egy évtized távlatából világos, hogy a NER hosszú távra rendezkedett be, és nem riad vissza az unortodox gazdasági vagy épp közjogi megoldásoktól. Az előre borítékolható berzenkedés ellenére a magyar kormány kiválóan érvényesíti elképzeléseit a nemzetközi porondon; ügyesen halászik a zavarosban, és épp ezért sokszor szándékosan kavarja fel az európai politika iszapját. Vagyis a NER nemzetközileg beágyazott rendszer, amely gyorsan tanul, és leleményesen alkalmazza a külföldi tapasztalatokat saját illiberális céljainak megvalósítására. Az EU alapértékeinek – például a jogállamiság – védelmére kitalált eljárásokhoz a magyar kormány elsőrendű kalózkodási módszertant dolgozott ki az évek során, cimborái nagy megelégedésére.

E siker láttán az alkotmányos demokrácia barátai hagyományosan az uniós intézmények válaszlépéseinek tétovasága miatt háborognak. Ám a tavaszi választások előtt ennél is hasznosabb tudás az alkotmányos demokrácia foglyul ejtésének módszertana. Az illiberális alkotmányosság mesteremberei ugyanis pillanatnyilag éppen azon dolgoznak, hogy keresztbe tegyenek a közjogi reformokra készülő ellenzéknek. Az alapozás már javában folyik (stratégiai személycserék, hűbéreskük betakarítása, béremelés a rend- és honvédelemben és így tovább), érdemes tehát számba venni, hogyan futtatható zátonyra egy jelentős kormányzati ellenszélben indított közjogi reform.

 

Társadalmiasított alkotmányozás

Az egységes ellenzék jelöltjeként induló Márki-Zay Péter közjogi stábját vezető Fleck Zoltán november végén hosszú interjúban erősítette meg a 444.hu-n, hogy az alapvető közjogi átalakításhoz az ellenzéki összefogásnak a választások előtt kell felhatalmazást kérnie a választóktól, és részletesen beszélt az alkotmányozás folyamatának társadalmiasításáról.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.