Uitz Renáta

A szelíd forradalom

A társadalmiasított alkotmányozás kísértése

Publicisztika

A múlt év végére az Alaptörvény lecserélése az egyesült ellenzék egyik legfontosabb, de mindenképpen a legjelképesebb választási ígéretévé lépett elő. A kezdeti kérdést – lehetséges-e egyáltalán egyszerű többséggel alkotmányozni? – felváltotta az annak mikéntjéről folyó nyilvános eszmecsere.

Sajó András e lapban arra figyelmeztetett (lásd: „Alkotmányozz a Fidesszel!”, Magyar Narancs, 2021. október 21.), hogy nem lenne különb a jelenlegi ellenzék a Fidesznél, ha a NER-től megszokott módon „okosban”, sima többséggel trükközve, társadalmi támogatás nélkül próbálná kivitelezni a közjogi átmenetet.

 

Természetrajz

A közjogi reformokról való gondolkodás éppúgy figyelembe kell, hogy vegye az (elképzelt) átmenet jellegét, mint az Orbán-rezsim (jól ismert) természetét.

Egy évtized távlatából világos, hogy a NER hosszú távra rendezkedett be, és nem riad vissza az unortodox gazdasági vagy épp közjogi megoldásoktól. Az előre borítékolható berzenkedés ellenére a magyar kormány kiválóan érvényesíti elképzeléseit a nemzetközi porondon; ügyesen halászik a zavarosban, és épp ezért sokszor szándékosan kavarja fel az európai politika iszapját. Vagyis a NER nemzetközileg beágyazott rendszer, amely gyorsan tanul, és leleményesen alkalmazza a külföldi tapasztalatokat saját illiberális céljainak megvalósítására. Az EU alapértékeinek – például a jogállamiság – védelmére kitalált eljárásokhoz a magyar kormány elsőrendű kalózkodási módszertant dolgozott ki az évek során, cimborái nagy megelégedésére.

E siker láttán az alkotmányos demokrácia barátai hagyományosan az uniós intézmények válaszlépéseinek tétovasága miatt háborognak. Ám a tavaszi választások előtt ennél is hasznosabb tudás az alkotmányos demokrácia foglyul ejtésének módszertana. Az illiberális alkotmányosság mesteremberei ugyanis pillanatnyilag éppen azon dolgoznak, hogy keresztbe tegyenek a közjogi reformokra készülő ellenzéknek. Az alapozás már javában folyik (stratégiai személycserék, hűbéreskük betakarítása, béremelés a rend- és honvédelemben és így tovább), érdemes tehát számba venni, hogyan futtatható zátonyra egy jelentős kormányzati ellenszélben indított közjogi reform.

 

Társadalmiasított alkotmányozás

Az egységes ellenzék jelöltjeként induló Márki-Zay Péter közjogi stábját vezető Fleck Zoltán november végén hosszú interjúban erősítette meg a 444.hu-n, hogy az alapvető közjogi átalakításhoz az ellenzéki összefogásnak a választások előtt kell felhatalmazást kérnie a választóktól, és részletesen beszélt az alkotmányozás folyamatának társadalmiasításáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.