Az Európai Bizottság 2022. novemberi – nyilvánosan is elérhető – megállapítása szerint a kuratóriumokra vonatkozó komolytalan összeférhetetlenségi szabályok következtében „politikai felső vezetők részt vehetnek közpénzek olyan szervezetek részére történő kifizetésével kapcsolatos döntéshozatalban, amelyben ők maguk is foglalkoztatottak, és kulcsfontosságú döntéshozatali hatáskörökkel rendelkeznek”. Más szóval: az új egyetemi kuratóriumok a korrupció és a politikai befolyásolás iskolapéldái. A Bizottság ezen, az Európai Tanácsnak tett ajánlása alapján az utóbbi testület pár héttel később Magyarországnak szánt jelentős uniós források felfüggesztéséről döntött.
Az intézkedéssel érintett Erasmus+ források felsőoktatási diákcserét, míg a Horizon Europe források tudományos kutatásokat finanszíroznak. Az sosem volt titok, hogy a kormány elvárja a magyar felsőoktatási intézményektől, hogy ringbe szálljanak ezekért az uniós forrásokért. 2021 márciusában – az akkor még hivatalban lévő – Palkovics László miniszter személyesen üzente meg az érintetteknek, hogy a 2021-től induló uniós költségvetési ciklusban a 2014 és 2020 között elnyert 365 millió eurónál is többet, akár 2,1 milliárd eurót kellene betakarítaniuk az európai kutatási pályázatokon. Úgy tűnik azonban, a kormány nem számolt azzal, hogy az egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványosítása (a rezsim nyelvén: a „modellváltás”) fenn fog akadni a jogállamiságot mint uniós alapelvet védő feltételességi eljáráson.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
