Uitz Renáta

Ha tűrik, szakad

Kilép-e Lengyelország az EU-ból a bíróságok bedarálása miatt?

Publicisztika

A minap a lengyel alkotmánybíróság (AB) odaszólt az EU Bíróságának (EUB), hogy álljon le a lengyel kormány igazságszolgáltatási „reformjának” piszkálásával. Nehéz lenne ennél velősebben összefoglalni az eseményeket. 

Vitatkozni leginkább azon lehet, hogy ez az AB-megnyilvánulás vajon a lengyel EU-tagság végének (becenevén: Polexit) a kezdete-e, avagy olyan előre látható (és előre látott) politikai toporzékolás, amelynek jogi megoldásán már dolgoznak az unióban. Bármennyire fordulatos is e vita, a kimenetele azon nem változtat, hogy a tagállamok továbbra is úgy alázzák az EU alkotmányos alapjait (így a jogállamiságot biztosító nemzeti bíróságok függetlenségét), ahogy épp kedvük tartja.

Kortörténet

A Kaczyński-párt, a Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ös győzelme után nem késlekedett a lengyel igazságszolgáltatás reformjával. A cél a politikailag megbízható AB és a fegyelmezett bírói kar kialakítása volt. A magyar kormány­erőkhöz képest a PiS annyiban hátrányból indult, hogy elképzeléseinek megvalósításához sosem rendelkezett alkotmányozó többséggel. Ezt a hiányosságot a PiS vakmerőséggel pótolja, semmibe véve a lengyel alkotmányt, és nyilvánvalóan áthágva az európai alkotmányosság és emberi jogvédelem minimumkövetelményeit. Így állhatott elő az a sajátos helyzet, hogy bár a kormánybarátra formált lengyel AB nem mondja ki bizonyos jogszabályok alkotmányellenességét, egyre több jogszerűen felállított lengyel bíróság (köztük maga az AB) összetétele és működése is ellentétes a lengyel alkotmánnyal.

A 2017-es átfogó bírói reformok miatt a „régi” igazságszolgáltatási szereplők nem hajlandók elismerni az újonnan létrehozott intézmények legitimitását, így például a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Tanácsáét. Pár bíró előzetes kérdéssel fordult az EUB-hez a jogszabály-módosítások ellen, a jogállamiság és a bírói függetlenség védelmét kérve. Az EUB 2019 novemberében kimondta, hogy – tekintettel az uniós jog elsődlegességének elvére – a kérelmező bíróságok megtagadhatják az uniós jogot sértő nemzeti jog alkalmazását az adott ügyekben. Az EUB ítélete nyomán 2019 decemberében az indítványozó lengyel bíróság megállapította, hogy a kérdéses fegyelmi tanács nem minősül független bíróságnak az uniós jog alatt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.