Uitz Renáta

Ha tűrik, szakad

Kilép-e Lengyelország az EU-ból a bíróságok bedarálása miatt?

Publicisztika

A minap a lengyel alkotmánybíróság (AB) odaszólt az EU Bíróságának (EUB), hogy álljon le a lengyel kormány igazságszolgáltatási „reformjának” piszkálásával. Nehéz lenne ennél velősebben összefoglalni az eseményeket. 

Vitatkozni leginkább azon lehet, hogy ez az AB-megnyilvánulás vajon a lengyel EU-tagság végének (becenevén: Polexit) a kezdete-e, avagy olyan előre látható (és előre látott) politikai toporzékolás, amelynek jogi megoldásán már dolgoznak az unióban. Bármennyire fordulatos is e vita, a kimenetele azon nem változtat, hogy a tagállamok továbbra is úgy alázzák az EU alkotmányos alapjait (így a jogállamiságot biztosító nemzeti bíróságok függetlenségét), ahogy épp kedvük tartja.

Kortörténet

A Kaczyński-párt, a Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ös győzelme után nem késlekedett a lengyel igazságszolgáltatás reformjával. A cél a politikailag megbízható AB és a fegyelmezett bírói kar kialakítása volt. A magyar kormány­erőkhöz képest a PiS annyiban hátrányból indult, hogy elképzeléseinek megvalósításához sosem rendelkezett alkotmányozó többséggel. Ezt a hiányosságot a PiS vakmerőséggel pótolja, semmibe véve a lengyel alkotmányt, és nyilvánvalóan áthágva az európai alkotmányosság és emberi jogvédelem minimumkövetelményeit. Így állhatott elő az a sajátos helyzet, hogy bár a kormánybarátra formált lengyel AB nem mondja ki bizonyos jogszabályok alkotmányellenességét, egyre több jogszerűen felállított lengyel bíróság (köztük maga az AB) összetétele és működése is ellentétes a lengyel alkotmánnyal.

A 2017-es átfogó bírói reformok miatt a „régi” igazságszolgáltatási szereplők nem hajlandók elismerni az újonnan létrehozott intézmények legitimitását, így például a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Tanácsáét. Pár bíró előzetes kérdéssel fordult az EUB-hez a jogszabály-módosítások ellen, a jogállamiság és a bírói függetlenség védelmét kérve. Az EUB 2019 novemberében kimondta, hogy – tekintettel az uniós jog elsődlegességének elvére – a kérelmező bíróságok megtagadhatják az uniós jogot sértő nemzeti jog alkalmazását az adott ügyekben. Az EUB ítélete nyomán 2019 decemberében az indítványozó lengyel bíróság megállapította, hogy a kérdéses fegyelmi tanács nem minősül független bíróságnak az uniós jog alatt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.