Uitz Renáta

Az Európai Unió költségvetési vitája rendszerint nem hozza lázba a vasárnapi ebéd közönségét. Ezen igyekezett változtatni a magyar kormány július közepén, amikor országgyűlési határozat formájában parlamenti felhatalmazást (ún. tárgyalási mandátumot) adott magának arra, hogy ha Brüsszelben úgy alakul, megvétózhassa az EU következő hét évre szóló költségvetését. Másképpen szólva: a magyar nép kötelezte miniszterelnökét, hogy akár a végsőkig is elmenjen érdekei védelmében.

Az angol alkotmányos működés elég archaikusnak tűnik ahhoz, hogy sokan egy kosztümös kalandfilm komolyságát tulajdonítsák neki. És mégis, az, ami Albionban történt a minap, reményekre indíthatja az illiberális politikai ügymenet képmutató mindennapjaitól megfáradt olvasót. Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága ugyanis megállapította, hogy az újdonsült konzervatív miniszterelnök, Bo­ris Johnson jogellenesen tanácsolta a királynőnek a parlament felfüggesztését (prorogation) mintegy öt hétre.

A magyar bírósági rendszer átalakításának legújabb elemével szembeni hazai ellenvetések jól ismertek (erről lásd cikkünket: Miszlikbe aprítva, Magyar Narancs, 2018. december 19.). A tavaly decemberben elfogadott törvényekkel 2020-tól működésbe lépő egységes közigazgatási bírósági rendszer lehetőséget teremt egy új főbíró kinevezésére (a Kúria elnökével azonos polcon) és egy új bírói tagozat kialakítására, számos olyan újdonsült bíró kinevezésével, akik a jogalkotó tervei szerint a közigazgatás berkeiből igazolnak majd át.

Ahogy az várható volt, az Európai Parlament Sargentini-jelentése nyomán a magyar kormány hozzáfogott néhány, az Európai Uniónak is tetsző intézkedés elfogadásához. A cél a jogállamiság helyreállításának mímelése, legalább olyan mértékben, hogy az uniós támogatások jövőbeni folyósításának ne jelentse akadályát a magyar kormány egyébkénti teljesítménye.

November 9-én büszkén adta hírül az Alkotmánybíróság (AB) honlapja: „Az Alkotmánybíróság fellépett a rokkantsági ellátásra jogosultak védelmében.”

Adam Bodnar jogász, a lengyel állampolgári jogok szószólója az igazságszolgáltatás körüli küzdelmekről.

A magyar kormányfő megerősítette kapcsolatát kínai kollégájával – érdemes hát áttekinteni, hogy Kína új barátjaként milyen társaságba került Magyarország, s hogy a kínai reláció hogyan hat az alkotmányosságra és az emberi jogokra Kína más szövetségeseinél.

A magyar Alkotmánybíróság (AB) a minap alkotmányellenesnek találta, hogy jelenleg csak a bevett egyházaknak ajánlható fel a személyi jövedelemadó 1 százaléka. Az AB szerint a többi vallási közösség mellőzése olyan Alaptörvény-ellenes mulasztás, amit a törvényhozó az év végéig köteles orvosolni. A diszkrimináció visszaszorítása nyilván jó hír a vallásszabadság barátainak, de az AB-határozat mégis komoly aggodalmakra ad okot.

Bírósági reform alakjában kapna az alkotmányos jogállam e napokban újabb pofont Lengyelországban. Bár július 24-én, hétfő reggel Andrzej Duda köztársasági elnök váratlanul megvétózta a kormány terveinek megfelelően elfogadott törvényeket, ez nem von le a próbálkozás értékéből, csupán azt jelzi, hogy a lengyel államfő – magyar kollégájával ellentétben – ellenzéki tüntetések és komoly európai politikai tiltakozás esetén hajlandó ellenállni a kormány nyers erejének.

Április elején az Országgyűlés rohamtempóban megalkotta a CEU-törvényt, majd két hete, sokkal komótosabban – a Velencei Bizottság tanácsadó véleményének tervezetét bevárva – elfogadta a civiltörvényt is. Sem a kormányt, sem a nép választott képviselőit, sem a köztársasági elnököt nem hatották meg a kitartóan tüntető tíz­ezrek, a társadalmi nyilvánosság maradék eszközeit tiltakozásra használó százak, köztük elismert magyar jogászok, az óvatosságra intő nemzetközi szervezetek (például az EU különböző fórumai), az aggodalmuknak hangot adó külföldi kormányok és az értetlenkedő európai politikai pártok.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a felsőoktatási törvény külföldi egyetemeket érintő azon módosítását, ami ellehetetleníti többek között a Central European University (CEU) magyarországi működését.

Bár az újságírók kitiltása a Parlamentből az elmúlt években szinte nemzeti sportunkká lett, korántsem hungarikum: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a minap egy macedón ügyben vizsgálta a sajtómunkások országgyűlési kitiltásának emberi jogi vonatkozásait (Selmani és mások kontra Macedónia). Az EJEB szerint, amikor a házelnök megfosztotta az újságírókat a lehetőségtől, hogy a parlamenti üléstermi eseményekről tudósítsanak, nemcsak az újságírók szólásszabadságát sértette, hanem a sajtótermékeket fogyasztó közönség jogait is egyezménysértő módon korlátozta. Bár a macedón ügy közvetlen hatással nem bír a magyar házelnök és az Országgyűlésből kitiltott újságírók közjogi kalandjainak kimenetelére, a macedón döntésben foglalt általános megállapítások a magyar eseményekre tekintettel sem érdektelenek.