Uitz Renáta

A fundamentalizmus és az önkény rendje

Az Alaptörvény 15. módosításáról

Publicisztika

Március idusára készülve az Alaptörvény 15. módosításának tervével lepte meg a Fidesz Magyarországot. A csomag első ránézésére átlagos salátatörvénynek tűnhet, s számos eleme borítékolhatóan borzolni fogja az európai alkotmányos szereplők, így a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, valamit az európai bíróságok érzékenységét.

A gyermekvédelmi köntösbe csomagolt szabályok vagy a születési nem alaptörvényi védelme nem fognak osztatlan sikert aratni az Európai Unióban, tekintettel az irányadó európai emberi jogi joggya­korlatra. Azt pedig maga Kocsis Máté is megjegyezte, hogy az állampolgárság felfüggesz­tésének új szabályai nagy valószínűséggel aggályosak lesznek.

Az európai intézmények cukkolása nem véletlen, bár messze nem éri el az udvariatlanságnak azt a szintjét, mint a minapi vétó az Európai Tanács rendkívüli ülésén az Ukrajnának nyújtandó védelmi támogatásról. Ám a 15. módosítással a Fidesznek komolyabb tervei vannak, semmint pár kisebb európai csörte. Tekintettel a formálódó új világrendre, s együtt masírozva a Trump és Putyin által képviselt korszellemmel, a magyar kormány szintet kíván lépni, és – a közjó alkotmányosságának szellemében – új alapokra helyezi a NER közjogi rendszerét. Nem túlzást azt állítani, hogy a 15. módosítással a Fidesz új társadalmi szerződést tett az asztalra.

Kezdjük az elején

A módosítás eddig talán legnagyobb figyelmet kapott rendelkezése a gyermeket kívánja védeni azzal, hogy az élethez való jog kivételével minden más alapvető jog elé sorolja a gyermek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A rendelkezés kifejezett célja, hogy alkotmányos alapot teremtsen a Pride betiltásához. Ez a mondat kiegészíteni hivatott a 2020-ban, az Alaptörvény 9. módosításával bevezetett szabályt, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést” [XVI. cikk (1) bek.]. Ez az a jól sikerült mondat, amelyet az érvénytelenre sikeredett 2022-es „gyermekvédelmi” népszavazás nem tudott megerősíteni.

A 15. módosítás nem hagyja annyiban a születési nem kérdését, és az Alaptörvénybe illő gondolatnak ítéli annak rögzítését a papás-mamás L. cikkbe, hogy „az ember férfi vagy nő”. Az indoklás szerint ez biológiai tény lenne – és abban a valóságban biztosan az is, amelyben az interszexualitás mint állapot (amikor is az orvosi definíció szerint „a genetikai nem, valamint a nemi szervek és a másodlagos nemi jellegek között ellentmondás észlelhető”) egyszerűen nem létezik.

A jövő generációk – és így a nemzet – egészségét egy általános, a kábítószer előállítására, használatára, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó vadonatúj tilalom hivatott még hatékonyabban védelmezni [XX. cikk (3) bek.]. A sors fintora, hogy épp a módosítás beterjesztésének hetében vették őrizetbe a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsára a 21. század leglátványosabb drogháborújának urát és parancsolóját, Rodrigo Dutertét, a Fülöp-szigeteki Köztársaság volt elnökét. Duterte drogellenes programja 2016 és 2022 között egyes számítások szerint 30 ezer ember halálát okozta (ennyit végeztek ki az elnök felbujtására az erre szakosodott rendőri és „civil” halálosztagok).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.