Uitz Renáta

A fundamentalizmus és az önkény rendje

Az Alaptörvény 15. módosításáról

Publicisztika

Március idusára készülve az Alaptörvény 15. módosításának tervével lepte meg a Fidesz Magyarországot. A csomag első ránézésére átlagos salátatörvénynek tűnhet, s számos eleme borítékolhatóan borzolni fogja az európai alkotmányos szereplők, így a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, valamit az európai bíróságok érzékenységét.

A gyermekvédelmi köntösbe csomagolt szabályok vagy a születési nem alaptörvényi védelme nem fognak osztatlan sikert aratni az Európai Unióban, tekintettel az irányadó európai emberi jogi joggya­korlatra. Azt pedig maga Kocsis Máté is megjegyezte, hogy az állampolgárság felfüggesz­tésének új szabályai nagy valószínűséggel aggályosak lesznek.

Az európai intézmények cukkolása nem véletlen, bár messze nem éri el az udvariatlanságnak azt a szintjét, mint a minapi vétó az Európai Tanács rendkívüli ülésén az Ukrajnának nyújtandó védelmi támogatásról. Ám a 15. módosítással a Fidesznek komolyabb tervei vannak, semmint pár kisebb európai csörte. Tekintettel a formálódó új világrendre, s együtt masírozva a Trump és Putyin által képviselt korszellemmel, a magyar kormány szintet kíván lépni, és – a közjó alkotmányosságának szellemében – új alapokra helyezi a NER közjogi rendszerét. Nem túlzást azt állítani, hogy a 15. módosítással a Fidesz új társadalmi szerződést tett az asztalra.

Kezdjük az elején

A módosítás eddig talán legnagyobb figyelmet kapott rendelkezése a gyermeket kívánja védeni azzal, hogy az élethez való jog kivételével minden más alapvető jog elé sorolja a gyermek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A rendelkezés kifejezett célja, hogy alkotmányos alapot teremtsen a Pride betiltásához. Ez a mondat kiegészíteni hivatott a 2020-ban, az Alaptörvény 9. módosításával bevezetett szabályt, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést” [XVI. cikk (1) bek.]. Ez az a jól sikerült mondat, amelyet az érvénytelenre sikeredett 2022-es „gyermekvédelmi” népszavazás nem tudott megerősíteni.

A 15. módosítás nem hagyja annyiban a születési nem kérdését, és az Alaptörvénybe illő gondolatnak ítéli annak rögzítését a papás-mamás L. cikkbe, hogy „az ember férfi vagy nő”. Az indoklás szerint ez biológiai tény lenne – és abban a valóságban biztosan az is, amelyben az interszexualitás mint állapot (amikor is az orvosi definíció szerint „a genetikai nem, valamint a nemi szervek és a másodlagos nemi jellegek között ellentmondás észlelhető”) egyszerűen nem létezik.

A jövő generációk – és így a nemzet – egészségét egy általános, a kábítószer előállítására, használatára, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó vadonatúj tilalom hivatott még hatékonyabban védelmezni [XX. cikk (3) bek.]. A sors fintora, hogy épp a módosítás beterjesztésének hetében vették őrizetbe a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsára a 21. század leglátványosabb drogháborújának urát és parancsolóját, Rodrigo Dutertét, a Fülöp-szigeteki Köztársaság volt elnökét. Duterte drogellenes programja 2016 és 2022 között egyes számítások szerint 30 ezer ember halálát okozta (ennyit végeztek ki az elnök felbujtására az erre szakosodott rendőri és „civil” halálosztagok).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.