Uitz Renáta

A fundamentalizmus és az önkény rendje

Az Alaptörvény 15. módosításáról

Publicisztika

Március idusára készülve az Alaptörvény 15. módosításának tervével lepte meg a Fidesz Magyarországot. A csomag első ránézésére átlagos salátatörvénynek tűnhet, s számos eleme borítékolhatóan borzolni fogja az európai alkotmányos szereplők, így a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, valamit az európai bíróságok érzékenységét.

A gyermekvédelmi köntösbe csomagolt szabályok vagy a születési nem alaptörvényi védelme nem fognak osztatlan sikert aratni az Európai Unióban, tekintettel az irányadó európai emberi jogi joggya­korlatra. Azt pedig maga Kocsis Máté is megjegyezte, hogy az állampolgárság felfüggesz­tésének új szabályai nagy valószínűséggel aggályosak lesznek.

Az európai intézmények cukkolása nem véletlen, bár messze nem éri el az udvariatlanságnak azt a szintjét, mint a minapi vétó az Európai Tanács rendkívüli ülésén az Ukrajnának nyújtandó védelmi támogatásról. Ám a 15. módosítással a Fidesznek komolyabb tervei vannak, semmint pár kisebb európai csörte. Tekintettel a formálódó új világrendre, s együtt masírozva a Trump és Putyin által képviselt korszellemmel, a magyar kormány szintet kíván lépni, és – a közjó alkotmányosságának szellemében – új alapokra helyezi a NER közjogi rendszerét. Nem túlzást azt állítani, hogy a 15. módosítással a Fidesz új társadalmi szerződést tett az asztalra.

Kezdjük az elején

A módosítás eddig talán legnagyobb figyelmet kapott rendelkezése a gyermeket kívánja védeni azzal, hogy az élethez való jog kivételével minden más alapvető jog elé sorolja a gyermek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A rendelkezés kifejezett célja, hogy alkotmányos alapot teremtsen a Pride betiltásához. Ez a mondat kiegészíteni hivatott a 2020-ban, az Alaptörvény 9. módosításával bevezetett szabályt, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést” [XVI. cikk (1) bek.]. Ez az a jól sikerült mondat, amelyet az érvénytelenre sikeredett 2022-es „gyermekvédelmi” népszavazás nem tudott megerősíteni.

A 15. módosítás nem hagyja annyiban a születési nem kérdését, és az Alaptörvénybe illő gondolatnak ítéli annak rögzítését a papás-mamás L. cikkbe, hogy „az ember férfi vagy nő”. Az indoklás szerint ez biológiai tény lenne – és abban a valóságban biztosan az is, amelyben az interszexualitás mint állapot (amikor is az orvosi definíció szerint „a genetikai nem, valamint a nemi szervek és a másodlagos nemi jellegek között ellentmondás észlelhető”) egyszerűen nem létezik.

A jövő generációk – és így a nemzet – egészségét egy általános, a kábítószer előállítására, használatára, terjesztésére és népszerűsítésére vonatkozó vadonatúj tilalom hivatott még hatékonyabban védelmezni [XX. cikk (3) bek.]. A sors fintora, hogy épp a módosítás beterjesztésének hetében vették őrizetbe a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsára a 21. század leglátványosabb drogháborújának urát és parancsolóját, Rodrigo Dutertét, a Fülöp-szigeteki Köztársaság volt elnökét. Duterte drogellenes programja 2016 és 2022 között egyes számítások szerint 30 ezer ember halálát okozta (ennyit végeztek ki az elnök felbujtására az erre szakosodott rendőri és „civil” halálosztagok).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.