Uitz Renáta

A Bolsonaro-végjáték

Hogyan és miért ítélték el a volt brazil elnököt, és mi következik mindebből?

Publicisztika

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.

Az STF a szövetségi ügyész vádjai alapján megalapozottnak találta, hogy a volt elnök és szövetségesei (köztük magas rangú katonatisztek, a volt védelmi miniszter, a volt belbiztonsági miniszter és a titkosszolgálatok korábbi főnöke) erőszakkal akarták megakadályozni a 2022-ben demokratikusan megválasztott Lula Ináció Lula da Silva elnök beiktatását – vagyis a választók akaratának megfelelő demokratikus hatalom átadás-átvételt. Az ítéletet a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsa hozta, 4:1 arányban, így a brazil jog szerint fellebbezésének nincs helye; Bolsonaro legfeljebb az ítélet helyesbítését kérheti az STF teljes ülésétől.

Brazíliában nem ismeretlen a katonai hatalomátvétel. Az ország 1889-ben egy katonai puccsnak köszönhetően nyerte el függetlenségét; azóta 15 puccsot és pucckísérletet tartanak számon a tankönyvek. A politikai hagyomány szerint azonban eddig a sikertelen puccsért büntetlenség (amnesztia) járt. A szeptemberi ítélet egyedülálló a brazil történelemben.

Bolsonaro, az elnök

Hasonlóan más illiberális demokratákhoz, Bolsonaro hivatali ideje alatt nem állt nagy barátságban az alkotmányos és jogi korlátokkal, és rendszeresen nosztalgiázott a katonai diktatúráról. Amikor 2018-as megválasztása után, elnöki ciklusára készülve konzultált Orbán Viktorral, arra jutott, hogy a brazilokkal ellentétben (!) a magyarok sokat tudnak a diktatúráról, mivel sokat szenvedtek a kommunizmus alatt. Brazil politikai elemzők már ekkor figyelmeztettek, hogy részben a katonai diktatúrát követő amnesztiának köszönhető, hogy Bolsonaro így beszélhet a kegyetlen elnyomó katonai rezsimről. 2019-ben, immár elnökként meg is változtatta az igazságtételi testület, a Comissão Nacional da Verdade (CNV) összetételét, hogy saját ízlésére formálja annak működését – és ezzel a diktatúra emlékezetét. (A CNV a katonai diktatúra áldozatainak felkutatásával és meggyilkolásuk körülményeinek rekonstruálásával foglalkozik. Létrehozását és működését az elmúlt másfél évtizedben erős ellenállás kísérte a hadsereg részéről – a szerk.)

Ebben a kontextusban különösen érdekesnek bizonyult, hogy az elnök egyik fia, Eduardo Bolsonaro (róla még lesz szó) egy interjúban arról beszélt, hogy a baloldali politikai tiltakozások kezelésére ideje lenne feleleveníteni a katonai diktatúra idején, 1968 decemberében bevezetett törvényerejű rendeletet. Ez a kivételes helyzetek kezelésére elfogadott jogi eszköz tette lehetővé, hogy a katonai rezsim 10 évre felfüggessze a politikai és polgári jogokat, kiterjessze a katonai bíróságok hatáskörét a civilekre, visszaállítsa a halálbüntetést, és felhatalmazza a katonaságot a törvényhozás felfüggesztésére. Ez nyitotta meg az utat köztisztviselők, bírák és egyetemi tanárok elbocsátása előtt is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

Bedarálta saját fogaskerekét

Júliusban saját kormánypárti képviselőtársai mondatták le Csányi József kiskunfélegyházi polgármestert. Aztán fentről rájuk szóltak, nyugi lett. A vasárnapi időközi polgármester-választáson a függetlenként induló Csányinak nem lesz kormánypárti kihívója, mert most nem hiányzik egy zakó.