Uitz Renáta

A Bolsonaro-végjáték

Hogyan és miért ítélték el a volt brazil elnököt, és mi következik mindebből?

Publicisztika

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.

Az STF a szövetségi ügyész vádjai alapján megalapozottnak találta, hogy a volt elnök és szövetségesei (köztük magas rangú katonatisztek, a volt védelmi miniszter, a volt belbiztonsági miniszter és a titkosszolgálatok korábbi főnöke) erőszakkal akarták megakadályozni a 2022-ben demokratikusan megválasztott Lula Ináció Lula da Silva elnök beiktatását – vagyis a választók akaratának megfelelő demokratikus hatalom átadás-átvételt. Az ítéletet a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsa hozta, 4:1 arányban, így a brazil jog szerint fellebbezésének nincs helye; Bolsonaro legfeljebb az ítélet helyesbítését kérheti az STF teljes ülésétől.

Brazíliában nem ismeretlen a katonai hatalomátvétel. Az ország 1889-ben egy katonai puccsnak köszönhetően nyerte el függetlenségét; azóta 15 puccsot és pucckísérletet tartanak számon a tankönyvek. A politikai hagyomány szerint azonban eddig a sikertelen puccsért büntetlenség (amnesztia) járt. A szeptemberi ítélet egyedülálló a brazil történelemben.

Bolsonaro, az elnök

Hasonlóan más illiberális demokratákhoz, Bolsonaro hivatali ideje alatt nem állt nagy barátságban az alkotmányos és jogi korlátokkal, és rendszeresen nosztalgiázott a katonai diktatúráról. Amikor 2018-as megválasztása után, elnöki ciklusára készülve konzultált Orbán Viktorral, arra jutott, hogy a brazilokkal ellentétben (!) a magyarok sokat tudnak a diktatúráról, mivel sokat szenvedtek a kommunizmus alatt. Brazil politikai elemzők már ekkor figyelmeztettek, hogy részben a katonai diktatúrát követő amnesztiának köszönhető, hogy Bolsonaro így beszélhet a kegyetlen elnyomó katonai rezsimről. 2019-ben, immár elnökként meg is változtatta az igazságtételi testület, a Comissão Nacional da Verdade (CNV) összetételét, hogy saját ízlésére formálja annak működését – és ezzel a diktatúra emlékezetét. (A CNV a katonai diktatúra áldozatainak felkutatásával és meggyilkolásuk körülményeinek rekonstruálásával foglalkozik. Létrehozását és működését az elmúlt másfél évtizedben erős ellenállás kísérte a hadsereg részéről – a szerk.)

Ebben a kontextusban különösen érdekesnek bizonyult, hogy az elnök egyik fia, Eduardo Bolsonaro (róla még lesz szó) egy interjúban arról beszélt, hogy a baloldali politikai tiltakozások kezelésére ideje lenne feleleveníteni a katonai diktatúra idején, 1968 decemberében bevezetett törvényerejű rendeletet. Ez a kivételes helyzetek kezelésére elfogadott jogi eszköz tette lehetővé, hogy a katonai rezsim 10 évre felfüggessze a politikai és polgári jogokat, kiterjessze a katonai bíróságok hatáskörét a civilekre, visszaállítsa a halálbüntetést, és felhatalmazza a katonaságot a törvényhozás felfüggesztésére. Ez nyitotta meg az utat köztisztviselők, bírák és egyetemi tanárok elbocsátása előtt is.

Bolsonaro 15 évig szolgált a hadseregben, jelentős részben az 1964 és 1985 közötti diktatúra idején; 1988-ban századosként szerelt le. Elnökként a kormányába és a közigazgatás vezető pozícióiba előszeretettel nevezett ki aktív, illetve nyugalmazott vezetőket a fegyveres erők soraiból. A Covid-járvány alatt a hadseregből választott egészségügyi minisztert, aki aztán Bolsonaro személyes nézeteinek megfelelően ellenezte a járványügyi korlátozó intézkedéseket, a maszkok használatát, és támogatta a Trump elnök által is népszerűsített (és orvosilag értelmetlen) hidroxiklorokin-terápiát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.