Uitz Renáta

Kérdezni szabad

Mit vetít előre az Európai Unió Bíróságának ítélete Vasvári Csaba magyar bíró ügyében?

Publicisztika

Nem okozott nagy meglepetést az Európai Unió Bírósága (EUB), amikor a minap kimondta: ellentétes az EU működéséről szóló alapító szerződéssel, „ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy e rendelkezés alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz”.

A luxembourgi székhelyű EUB emlékeztetett rá: „Önmagában az a lehetőség, hogy a nemzeti bírák fegyelmi eljárásnak tehetők ki amiatt, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtottak be, sértheti az érintett nemzeti bírák Bírósághoz fordulási lehetőségének és az uniós jog alkalmazásával összefüggő bírói feladatkörnek a tényleges gyakorlását.”

E mondatok nem a sajtóközleményből, hanem magából az EUB ítéletéből származnak. Olyannyira tiszta és világos beszéd, hogy az olvasó joggal kérdezi, hogy miért is kényszerült az EUB ilyen magától értetődő állításokat tenni. S az olvasó tulajdonképpen büszke is lehet: az EUB ugyanis egy magyar ügyben tette a fenti megállapításokat.

Az ítéletet kiváltó bírói kérdés szerzőjét, Vasvári Csaba bírót eredetileg csak az érdekelte, összeegyeztethető-e az uniós joggal, hogy a vonatkozó EU-irányelv ellenére nincsen magyar nyilvántartás (illetve szabályozás) arról, hogy ki és milyen feltételek mellett rendelhető ki tolmácsként egy magyar bíróság előtt folyó büntetőeljárásban. Ez a kérdés azonban 2019-ben merült fel, a magyar igazságszolgáltatási átalakítás viharos napjaiban, így Vasvári megfogalmazott még két, általánosabb kérdést is a bírói függetlenséget befolyásoló környezeti hatásokról. Az egyik az Országos Bírói Hivatal elnökének a bírósági vezetők kinevezésére vonatkozó gyakorlatát, a másik a bírák és az ügyészek fizetése és jutalmazása közötti új keletű különbségeket firtatta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."