Uitz Renáta

Kérdezni szabad

Mit vetít előre az Európai Unió Bíróságának ítélete Vasvári Csaba magyar bíró ügyében?

Publicisztika

Nem okozott nagy meglepetést az Európai Unió Bírósága (EUB), amikor a minap kimondta: ellentétes az EU működéséről szóló alapító szerződéssel, „ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy e rendelkezés alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz”.

A luxembourgi székhelyű EUB emlékeztetett rá: „Önmagában az a lehetőség, hogy a nemzeti bírák fegyelmi eljárásnak tehetők ki amiatt, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtottak be, sértheti az érintett nemzeti bírák Bírósághoz fordulási lehetőségének és az uniós jog alkalmazásával összefüggő bírói feladatkörnek a tényleges gyakorlását.”

E mondatok nem a sajtóközleményből, hanem magából az EUB ítéletéből származnak. Olyannyira tiszta és világos beszéd, hogy az olvasó joggal kérdezi, hogy miért is kényszerült az EUB ilyen magától értetődő állításokat tenni. S az olvasó tulajdonképpen büszke is lehet: az EUB ugyanis egy magyar ügyben tette a fenti megállapításokat.

Az ítéletet kiváltó bírói kérdés szerzőjét, Vasvári Csaba bírót eredetileg csak az érdekelte, összeegyeztethető-e az uniós joggal, hogy a vonatkozó EU-irányelv ellenére nincsen magyar nyilvántartás (illetve szabályozás) arról, hogy ki és milyen feltételek mellett rendelhető ki tolmácsként egy magyar bíróság előtt folyó büntetőeljárásban. Ez a kérdés azonban 2019-ben merült fel, a magyar igazságszolgáltatási átalakítás viharos napjaiban, így Vasvári megfogalmazott még két, általánosabb kérdést is a bírói függetlenséget befolyásoló környezeti hatásokról. Az egyik az Országos Bírói Hivatal elnökének a bírósági vezetők kinevezésére vonatkozó gyakorlatát, a másik a bírák és az ügyészek fizetése és jutalmazása közötti új keletű különbségeket firtatta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.