Uitz Renáta

Kérdezni szabad

Mit vetít előre az Európai Unió Bíróságának ítélete Vasvári Csaba magyar bíró ügyében?

Publicisztika

Nem okozott nagy meglepetést az Európai Unió Bírósága (EUB), amikor a minap kimondta: ellentétes az EU működéséről szóló alapító szerződéssel, „ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy e rendelkezés alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz”.

A luxembourgi székhelyű EUB emlékeztetett rá: „Önmagában az a lehetőség, hogy a nemzeti bírák fegyelmi eljárásnak tehetők ki amiatt, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtottak be, sértheti az érintett nemzeti bírák Bírósághoz fordulási lehetőségének és az uniós jog alkalmazásával összefüggő bírói feladatkörnek a tényleges gyakorlását.”

E mondatok nem a sajtóközleményből, hanem magából az EUB ítéletéből származnak. Olyannyira tiszta és világos beszéd, hogy az olvasó joggal kérdezi, hogy miért is kényszerült az EUB ilyen magától értetődő állításokat tenni. S az olvasó tulajdonképpen büszke is lehet: az EUB ugyanis egy magyar ügyben tette a fenti megállapításokat.

Az ítéletet kiváltó bírói kérdés szerzőjét, Vasvári Csaba bírót eredetileg csak az érdekelte, összeegyeztethető-e az uniós joggal, hogy a vonatkozó EU-irányelv ellenére nincsen magyar nyilvántartás (illetve szabályozás) arról, hogy ki és milyen feltételek mellett rendelhető ki tolmácsként egy magyar bíróság előtt folyó büntetőeljárásban. Ez a kérdés azonban 2019-ben merült fel, a magyar igazságszolgáltatási átalakítás viharos napjaiban, így Vasvári megfogalmazott még két, általánosabb kérdést is a bírói függetlenséget befolyásoló környezeti hatásokról. Az egyik az Országos Bírói Hivatal elnökének a bírósági vezetők kinevezésére vonatkozó gyakorlatát, a másik a bírák és az ügyészek fizetése és jutalmazása közötti új keletű különbségeket firtatta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.