Uitz Renáta

Bár az újságírók kitiltása a Parlamentből az elmúlt években szinte nemzeti sportunkká lett, korántsem hungarikum: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a minap egy macedón ügyben vizsgálta a sajtómunkások országgyűlési kitiltásának emberi jogi vonatkozásait (Selmani és mások kontra Macedónia). Az EJEB szerint, amikor a házelnök megfosztotta az újságírókat a lehetőségtől, hogy a parlamenti üléstermi eseményekről tudósítsanak, nemcsak az újságírók szólásszabadságát sértette, hanem a sajtótermékeket fogyasztó közönség jogait is egyezménysértő módon korlátozta. Bár a macedón ügy közvetlen hatással nem bír a magyar házelnök és az Országgyűlésből kitiltott újságírók közjogi kalandjainak kimenetelére, a macedón döntésben foglalt általános megállapítások a magyar eseményekre tekintettel sem érdektelenek.

Az Alkotmánybíróság (AB) Mikulásra kedves aprósággal lepte meg köztársaságunk lakóit: kimondta, hogy vizsgálhatja, vajon az unióval folytatott közös hatáskörgyakorlás során „sérül-e Magyarország történeti alkotmányán alapuló önazonossága”.

Köszönettel tartozik Európa a Magyar Helsinki Bizottság és az Átlátszó jogászainak. Olyan ügyet vittek az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé, amelyben az EJEB legfőbb fóruma, a Nagykamara alkalmat talált rá, hogy kimondja: az Emberi jogok európai egyezményének 10. cikke védi a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.

Dicséretes, mértékadó, követendő – ilyen és hasonló jelzők illenek leginkább a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájának ama ítélete elé, amit az EJEB az egykori magyar főbíró menesztésének ügyében hozott. Bár az ítélet a magyar államot alaposan elmarasztalja (100 ezer euró sok pénz), messze nem ez a fő erénye.

Büszkék lehetünk hazánk európai emberi jogi teljesítményére: az elmúlt hetekben Magyarország ismét számos kérdésben segítette elő az európai emberi jogi mérce fontos részleteinek kimunkálását.

Abban, hogy a költségvetési törvényben eldug egy kormány egy-két meglepetést, nincsen semmi kivételes.

Rájár a rúd a lengyel Alkotmánybíróságra (AB). A fordulatokban gazdag, ám legtöbb ízében méltatlan történet még 2015 nyarán kezdődött.

Érdekes kis színessel örvendeztette meg az atlatszo.hu a minap a nagyérdeműt: honfitársunk, Takács Péter az EU csalás elleni hivatalához (OLAF) fordult, mivel furcsállta, hogy a Chemium Kft. a pályázatával 558 millió forint uniós támogatást nyert a vakok és gyengénlátók internetezését segítő szoftver kifejlesztésére.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság Kennedy bíró vezette többsége szerint a meleg párok alapvető alkotmányos joga, hogy ugyanolyan feltételekkel köthessenek házasságot, mint heteroszexuális polgártársaik.

A miniszterelnök úr a Kossuth rádió 180 perc című műsorában az elmúlt pénteken megjegyezte, hogy „országvezetés, nemzetépítés, közösségépítés szempontjából” nem a spórolós Németországot tekinti példaértékűnek, hanem inkább Angliát, mostanság ott történnek ugyanis a „legizgalmasabb dolgok”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta a hazát a szólásszabadság megsértéséért és a megfelelő jogorvoslat hiá­nyáért. A PM és az LMP képviselőit nem kellett volna megbírságolnia Kövér László házelnöknek azért, mert a parlament üléstermében molinókra írt feliratokkal akcióztak. A strasbourgi bíróság szerint az országgyűlési képviselők véleményszabadsága a parlament önkormányzati jogának tiszteletben tartása mellett is a lehető legmagasabb fokú védelmet élvezi az egyezmény rendszerében, ideértve mind a képviselői vélemény tartalmát, mind a vélemény kifejezésének módját.

A PM és az LMP képviselőit nem kellett volna megbírságolnia Kövér László házelnöknek azért, mert a parlament üléstermében molinókra írt feliratokkal akcióztak.