Várhegyi Éva

A megkésettség öröme A megkésettség általában nem örvendetes dolog; nem véletlen, hogy már száz éve (jé, tényleg!) keserű poémára ihlette a költőt a "mi mindig mindenről elkésünk" gondolat. Egyes esetekben azonban kifejezetten előnyös lehet a késlekedés, a főáramtól való elmaradás. Itt van például a mostanság lábra kapott világvége hangulat, amely főleg a fejlett pénzügyi rendszerű országok pénzügyileg kiművelt köreiben szedi áldozatait, minthogy okozójának, a másodlagos jelzálogpiaci válságnak a tovagyűrűző hatását a kevésbé fejlett országok kevésbé kiművelt emberfői alig értik. Addig még számunkra is követhető a dolog, hogy egyes amerikai pénzintézetek nem igazán hitelképes ügyfeleket is meghiteleztek, hiszen ilyesmire nálunk is volt már példa doszt. Azt viszont tényleg nehéz egy pénzügyileg retardált magyarnak megemésztenie, hogy az amerikai háztartások rossz adósságai miként terjedtek szét a világban, s miként okozhattak európai nagy bankokban is eurómilliárdos veszteségeket.

Eltelt egy év - és mintha ugyanott volnánk, mint tavaly ilyenkor. Pocsék a közhangulat, az emberek egyik (kisebbik) része az utcán fejezi ki nemtetszését, másik (nagyobbik) része otthon vagy a munkahelyén. Hogy pontosan mi nem tetszik, azt nem tudjuk, de hisz' nem is kell: a depresszió átka ül rajtunk. Nem értjük a minket körülvevő világot, s még kevésbé az életünk megszokott rendjébe kavaró reformokat.

Megejtő az az őszinteség, amely a múlt héten beterjesztett közpénzügyi törvénycsomagból sugárzik. Annak talpazatát ugyanis az Alkotmány új passzusa adja, amely előírná, hogy az Országgyűlés és a kormány csak az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja hatásköreit. A rendszerváltozás utáni ötödik ciklusban ezzel közhírré tétetik: a magyar politikai osztályban nincs meg a kellő önuralom ahhoz, hogy éves költségvetési törvényeit felelősen, a következő ciklusokra, sőt a későbbi nemzedékekre is tekintettel alkossa meg és hajtsa végre.

Farok és kutya Vagy lekvár és nagymama - kinek mi érzékelteti jobban, hogy fölborult a természet rendje: a farok csóválja a kutyát, a lekvár teszi el a nagymamát. Nekem legalábbis az a kényszerképzetem támadt, hogy parlamenti képviselőink kezét a Mol-vezetés irányította az igen gombra a lex Molként becézett - a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló - törvény végszavazásakor. Rég nem volt (ha volt egyáltalán) ekkora egység a magyar Országgyűlésben: csupán négy képviselő nyomott nemet, és három tartózkodott.

Felelős hitelezés Amerikában fizetésképtelenné vált néhány tízezer adós, ennek nyomán befuccsolt néhány tucat amerikai jelzálog-hitelező, és máris a feje tetejére állt a világ: bárki bármelyik földrészen retteghet attól, hogy az évek során összehozott megtakarítása vagy aktuális jövedelme veszít az értékéből.

Rendszerváltó vacsora Günter Grass hagymahántás közben bevallotta: időnként azzal szórakoztatja magát, hogy mindenféle korok prominens alakjait ülteti össze maga főzte vacsorára - gondolatban persze. Ezen a rekkenő nyáron az én fejemben is összeállt egy furcsa asztaltársaság, méghozzá három, igencsak eltérő habitusú kortárs közgazdászból. Kornai János a Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás címmel nemrég megjelent tanulmánykötete, Jegor Gajdar az Egy birodalom pusztulása c. könyve révén vált a Grass ihlette vacsoratársaságom tagjává, Horn Gyula pedig a ki nem tüntetése kapcsán kirobbant vita jóvoltából.

OMV Molnak farkasa A kapitalizmus farkastörvényeit a piacgazdaságokban is csak módjával fogadja el a társadalom, azonban a gazdaságpolitikát alakító politikusok ritkán lépnek fel ellenük nyíltan. Most egy ilyen ritka pillanatnak lehettünk tanúi: az OMV Molra irányuló felvásárlási szándéka pártállásra tekintet nélkül forrasztotta egységbe a honi politikusokat.

Verseny, függetlenség, stílus "Verseny van a magyar lakossági bankszektorban, egyes szegmensekben még erősebb is, mint az EU más országaiban" - tette közhírré sajtótájékoztatóján a Magyar Bankszövetség elnöke egy "átfogó, független" elemzés alapján. A szövetség megbízásából a McKinsey tanácsadó cég által készített tanulmány rezüméje szerint ugyanis "erős és intenzív verseny van a magyar bankok között", amit (szerintük) az ún. struktúra-magatartás-teljesítmény elemzési keret mindhárom eleme tükröz.

Packázás az Óperencián innen és túlról Május 7-én tette közzé a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának megállapításait, ugyanazon a napon, amikor az Európai Bizottság is kiosztotta bizonyítványát Magyarország gazdasági folyamatairól. Az utóbbi nevében nyilatkozó Joaquín Almunia nem lehetett túlságosan barátságtalan, mivel annak a programnak a megvalósítását kommentálta, amelyre már áment mondott a bizottság.

Kincstári optimizmus A Pénzügyminisztérium az első negyedév kedvező számai alapján csökkentette az államháztartási hiány éves prognózisát. Annak ellenére tette ezt, hogy a kormány 30 milliárd forintot bukik az elvárt adó meghiúsulásán, ráadásul a nyugdíjra szánt összeget is 60 milliárddal meg kell toldani a nagyobb infláció miatt. A húsvéti nyuszi azonban új perspektívát hozott a költségvetési bevételek és egyes kiadások tekintetében, ami megalapozhatja az újdonsült kincstári optimizmust, amely a tavaly kora nyártól eluralkodó pesszimizmust váltotta fel.

Korlátbontások évadja Divatba jött a korlátbontás. Február első péntekén a Fidesz-frakció üléséről rohamozták meg érettnek mondott politikusok a parlament épületét védelmező kordont, mondván: nincs jogalapja és a közérdekkel is ellentétes, hogy egy közteret elzárjanak az utca polgárától. Négy hétre rá egy pénzügyi konferencián szintén érettnek látszó közgazdászok hívták korlátbontó rohamra a Nemzeti Bank frissen kinevezett, hivatalát még el sem foglaló elnökét.

Pénzügyi kultúra Egy főpolitikusi kapcsolata miatt ismertté vált üzletasszony a brókerbotrány tárgyalásán állítólag azt mondta: meg sem fordult a fejében, hogy szabálytalan lett volna az, hogy Kulcsártól személyesen kap pénzt, mert ő az átvételt aláírta (Népszabadság, február 17.).