Vas Gábor

Összeférhetetlen, azaz törvénytelen pozíciókat tartott fenn több országgyűlési képviselő tavaly - ez derül ki számos 2006-os vagyonnyilatkozatból. Többhetes kutatómunkánk alapján úgy látjuk, hogy a képviselőkre vonatkozó szabályok olykor igencsak nagyvonalúak - és a honatyák sokszor még ezeket sem tartják be.

A vállalkozásokban is érdekelt országgyűlési képviselők összesen 512,4 millió forinttal, míg az önkormányzati funkciót betöltő kollégáik 761,2 millióval gyarapodtak 2006-ban parlamenti fizetésükön felül. Mindez természetesen legális a törvény betűje szerint, ám mégis számos kérdés vethető föl a jelenlegi összeférhetőségek okán.

Perrel fenyegetőznek az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását ellenőrző parlamenti eseti bizottság tagjai múlt heti cikkünk miatt. Pedig nem állítottuk, hogy bármi jogtalant követtek volna el. Éppen ellenkezőleg: azt kifogásoltuk, hogy törvényesen vállalhatnak olyan szervezeteknél "másodállást", amelyek pályázatokon európai forrásokhoz jutnak.

A tavaly ősszel a Budapest utcáin történtekről máig eltérő narratívák élnek. Ezt már megszokhattuk. Ám a tényekkel sem egyszerűbb a dolgunk: az adatokat böngészve akár arra is juthatunk, hogy nem történt semmi rendkívüli. Azaz egy éve biztos rosszul láttuk, amit láttunk.

Mi kényszerít egy, a hideg víztől fogantatásától kezdve irtózó embert nagyjából négyfokos, ráadásul egy gyorsvonat sebességével rohanó patakba? Képzavarban vagyunk, ugyanis ennek a kérdésnek a tisztázása volt számunkra a legégetőbb, amikor életünkben először vadvízi evezésra adtuk az év nagy részében szerkesztőségi szobában tárolt fejünk. Azt pedig még legmerészebb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy fél órával a túra kezdete után már ötméteres magasságból, függőhídról ugrálunk majd a zajló Isonzóba, vidáman sikongva. Később még megmásztunk pár vízesést, és megtekintettük a helyet, ahol Gojko Mitic az lett, ami: indián.

A Legfelsőbb Bíróságon folytatódik az a per, amely a második kerületi Béke Nevelőotthonban tartott csaknem 100 darab sertés, illetve az általuk a környéknek okozott kellemetlenségek körül húzódik évek óta. A helybéli lakók ugyanis kifogásolják, hogy ingatlanjaik értéke csökken, s az elviselhetetlen szag miatt különösen nyáron nem lehet ablakot nyitni a kiemelt zöldövezetnek számító környéken; de a disznók miatt szerintük megnőtt az úgynevezett zöld legyek populációja is. Az intézmény igazgatója cáfol, szerinte nincs elviselhetetlen szag, a legyek meg különben is csak hatvan méterre tudnak egyszerre elrepülni; utóbbi megállapítást az ÁNTSZ vizsgálata is alátámasztotta.

"Na mi van, lefújták?" A srác tizennégynél nem több, pocsolyarészeg, most ébredt. Könyökén horzsolások, tekintete, mint egy vodkásüveg. "Persze, hülyegyerek, ott voltál, bazeg, nem?", legyint rá a másik, aki valamivel idősebb és józanabb. Háttérben a tömeg a polgármestert anyázza és cigányozza a rohamrendőrök sorfala előtt, majd megindul a városháza felé. Petícióval, indulatokkal, lincshangulatban. "Meghalt a foci, Miskolcon meghalt a foci, meghalt a fo-oci...", szól az ének a

Központosítás, liberális iskolarendszer, kerettantervek, nemzeti alaptanterv, kétszintű érettségi - a szakmai madárnyelv eme fogalmairól kevés szülő tudja, mit takarnak, ahogy kevesen tudják azt is, melyik iskolaforma lenne jobb gyermekük fejlődése, képzése, elhelyezkedése szempontjából. A szülők körülbelül annyit értenek a közoktatás problémáiból, hogy nincs pénz. Ami persze nem az ő hibájuk: a dolgot ugyanis a politikusok szeretik úgy előadni, hogy senkinek ne legyen fogalma az oktatási rendszer körüli, ideológiai köntösbe öltöztetett hatalmi harcról.

Kormánypárti sajtóholdingot létrehozni - lényegében ez lehet az értelme a Stumpf István kancelláriaminiszter által meghirdetett egyensúlyteremtésnek a médiában. Erre utaló jeleket a ciklus kezdete óta tapasztalunk: a zászlóshajó kezdettől a Magyar Nemzet, ám, tekintve a napi milliós veszteséget, valaminek el kell tartania az orgánumot. Erre lehetőséget nyújthat például a Sportfogadás bekebelezése, illetve egy "kormánypárti sportnapilap" indítása (ha már a nyereséges Szabad Föld megszerzése elé a bíróság akadályt gördített). Utóbbi elindulását - lapunk megjelenésével egy időben - sajtótájékoztatón harangozzák be.

Hamarosan vetélytársa lesz a piacon eddig monopolhelyzetben lévő Nemzeti Sportnak: az új A Sport névre hallgató napilap sokak szerint a jelenleg kormányzó politikai elitet tudhatja maga mögött. A tervek szerint a júniusi foci-EB előtt induló orgánumot az ifjúsági és sportminiszter öccsének, Deutsch Péternek a vezetése alatt álló vállalkozás adja majd ki. A sportnapilappiacon a harc már kezdetét vette: a Nemzeti Sport kiadója a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mivel az új lap már több mint harminc munkatársát csábította el.

Ezekben a napokban került nyilvánosságra a kisebbségi ombudsman 1999-es jelentése és készült el a kisebbségi törvény módosítását kidolgozni hivatott parlamenti ad hoc bizottság elnökének a javaslata. Utóbbi - szándékai szerint - rendezni kívánja a Kaltenbach Jenő és a kisebbségi vezetők által egyaránt adósságnak nevezett mulasztást, s a törvényhozásba juttatná a 13 elismert hazai kisebbség képviselőjét. A dolog persze most sem egyszerű, mint ahogyan az elmúlt tíz évben sem volt az: a kisebbségek leginkább a kampányidőszakban fontosak a politikai elit számára. Talán éppen ezért érzik úgy most is a témával foglalkozók, hogy vészesen közeleg 2002.

Albérletezni senki sem szeret. Éppen ezért nem hisszük, hogy bárkit megnyugtatna: megállt az albérletárak növekedése. Mindez pedig az ingatlanpiaccal áll összefüggésben: a lakást vásárlók nagy része befektetésképpen vásárol ingatlant, amit rögtön kiad. Így tele lett a piac kiadó lakásokkal. Ami miatt ez mégsem megnyugtató: a kis lakások bérleti díja ugyanannyi, mint egy éve, mondjuk 50-60 ezer, csak a nagyobbaké csökkent. Egy MaNcs-újságíró kategóriás bérlőnek viszont tökmindegy, hogy egy háromszobás lakást 130 vagy "csak" 80 ezerért adnak-e ki.