Tavaly ősszel úgy forgatták föl a főváros és az ország életét a miniszterelnök őszödi beszédét követő zavargások (más interpretációkban: elemi felháborodás, morális forradalom, puccskísérlet, polgárháborús veszély), hogy közben az ismertté vált bűncselekmények száma az előző évhez képest három százalékkal csökkent. Az Egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika, az ERÜBS adatai szerint 2006-ban kevesebb mint 426 ezer bűncselekmény vált ismertté (szemben a 2005-ös valamivel több mint 436,5 ezerrel), vagyis minden százezer főre jutott országosan nem egészen 4227, Budapesten 3743. Ebben benne van a tiltott pornográf felvételek birtoklásától a kábítószerrel való visszaélésen át a hitelintézeti csalásig minden bűncselekmény, ami a hatóságok tudtára jutott.
A kevesebb több?
Ha a tavaly legtöbbet hallott bűncselekmény-kategóriákat - a hivatalos személy elleni erőszakot, a garázdaságot, a hivatalos eljárásban való bántalmazást (utóbbi alá értendő az is, amit mindközönségesen "rendőri túlkapásnak" nevezünk) - vizsgáljuk, hasonló eredményre jutunk: hivatalos személy elleni erőszakból 2005-re 552 jutott, míg 2006-ban 484 (rendőrök ellen 2005-ben 411, 2006-ban 368) eset történt. Tavalyelőtt 10 911, tavaly 9680 garázda cselekményre derítettek fényt a hatóságok, míg bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményből - ez a favorit - 2005-ben 52, egy évre rá 46 esetet jegyeztek fel. A számok tehát korántsem bizonyítják, hogy egy éve zavargássorozat (forradalom etc.) volt Budapesten.
Akadnak természetesen olyanok is, akik már büntetésüket töltik mindazért, amit tavaly ősszel tettek. A Fővárosi Bíróság (FB) legfrissebb és eddigi legteljesebb összesítése szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) előtt 59, az FB előtt 16 büntetőügy indult az ősszel történtek miatt; a bírák elé került összesen 75 ügy vádlottjai közt civilek és rendőrök egyaránt találhatók. Kisebb részben már jogerős ítéletek is születtek, másutt még folynak az eljárások (a részletekről lásd keretes írásunkat). Elsőként azok ügyét tárgyalták, akiket nem a hagyományos rendben, hanem úgynevezett bíróság elé állítás keretében ültettek a vádlottak padjára. Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha egyszerű, kis súlyú ügyekben tettenérés volt, esetleg a vádlott be is ismeri tettét: nyolc ügyben 9 fő ellen ítélkeztek így, hat ügyben hivatalos személy elleni erőszak, két esetben garázdaság miatt.
A PKKB-n eddig összesen 32 eljárás fejeződött be, 23 jogerősen. A jogerősen befejezett ügyekben a legenyhébb ítélet 5 hónap felfüggesztett börtön, míg a legsúlyosabb 1 év 6 hónap letöltendő volt. A nem jogerősen befejezett ügyekben a legenyhébb büntetés a megrovás, míg a legsúlyosabb 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetés.
A Fővárosi Bíróság előtt indult 16 ügyből eddig kettő ért véget: a szolgálaton kívüli rendőré, aki a tévészékháznál jeleskedett mint ostromló, és a társáé, aki katona. Ellenük elöljáró vagy szolgálati közeg ellen súlyos testi sértéssel járó erőszak bűntettének kísérlete, valamint hivatalos személy elleni erőszak miatt már jogerősen lezárult a büntetőeljárás: a vádlottakra 1 év 6 hónap, illetve 1 év letöltendő börtönt és lefokozást szabtak ki. Az FB-n még futó 14 eljárás egy kivétellel mind rendőrök ellen folyik - a maradék Budaházy György ellen indult. Az FB-n zajló eljárásokban összesen 33 fő érintett (vagy volt érintett), közülük 31 rendőr (29 feltételezett bántalmazó, egy feltételezett jogtalan elsajátító és a társaira támadó), a PKKB 98 személy ügyét bírálta el vagy fogja elbírálni.
Az elsőfokú döntések közül kilenc esetben fellebbeztek, egyben súlyosított a bíróság (közérdekű munkáról felfüggesztett börtönre). A többiben enyhítő másodfokú döntés született, ám a büntetés neme sehol sem változott, csak a mértéke. Ez azt jelenti, hogy három esetben letöltendő börtönbüntetést szintén letöltendő börtönbüntetésre, míg öt esetben felfüggesztett börtönbüntetést ugyancsak felfüggesztettre enyhített az eljáró másodfokú tanács.
Vagyis semmi különös, semmi igazán kirívó. Apró érdekességek akadnak csupán: például egy ostromlót (erőszakos garázdát, hazafit, forradalmárt etc.) az MTV-székház felgyújtása miatt konkrétan közokirat-hamisítással és más - meg nem nevezett - bűncselekményekkel gyanúsítanak, mert nem voltak rendben a személyes papírjai. Az ügyet ismerő forrásunk szerint egy laptop szárad a lelkén, amit a Szabadság térről vitt el - ám ezt bizonyítani is kell, nem elég állítani. Jelenleg csupán a közokirat-hamisítást lehet tárgyalásra vinni - de hát Al Capone is adócsalással bukott meg. És ha már főnök: Budaházyt - akinek a társaira támadó rendőrön kívül az egyetlen, első ránézésre is izgalmat kiváltó minősítés jutott - egy szál magában vádolják alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának kísérletével.
Megannyi garázda
Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a tavaly őszi eseményeket a számok szintjén is érzékeljük, akkor az ún. egyesített ügyekre érdemes némi figyelmet szentelnünk. Tíz darab, hivatalos személy elleni erőszak gyanújával indult ügyet egyesítettek az MTV-székház elleni ostrom miatt indult két másik eljárással (utóbbiakban 24, illetve 13 személyt vádolnak közérdekű üzem megzavarásával). Ez már több, mint a szimpla hivatalos személy elleni erőszak, ami bármely futballmeccs után előfordulhat, vagy a garázdaság, ami majd minden második kocsmában naponta megtörténhet.
A garázdaság tényállásáról - kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás, amely a szemlélőben megbotránkozást, riadalmat kelthet - szakmai körökben úgy tartják, hogy az a büntetőjog szemetesládája. Gumiszabály, amelybe számos cselekmény belefér, hiszen a kihívóan közösségellenes magatartás szabályai folyton-folyvást változnak, s a "riadalom" is relatív. (A Göncz Árpádot 1992-ben kifütyülő árpádsávosok a maguk idején kihívóan közösségellenesek voltak és megbotránkozást keltettek; de ma már nehéz lenne megmondani, mit gondol erről a közösség. A riadalom és a megbotránkozás ugyan sokakban megmaradt, de ez önmagában már semmire sem elég.) Ami pedig a garázdaságot illeti: ha a szórakozóhely asztaltársaságai egymásra morrannak, s ebből úgynevezett dulakodás lesz, amely nem éri el a súlyos testi sértés szintjét, a csapos pedig "megriad", "megbotránkozik" és rendőrt hív, akkor az már garázdaság. Ha tényleg asztaltársaságok, és nem csak a "vezérek" között dúlt az affér - az már minősített eset, csoportos elkövetés. Ha a kiérkező rendőr éppen akkor toppan a helyiségbe, amikor egy kés is előkerül valahonnan, és többen széklábakat (élet kioltására alkalmas tárgyakat) tartanak a kezükben (de súlyos sérülés továbbra sem történt), akkor az felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság.
Ez a tavaly ősszel talán leggyakrabban hallott bűncselekménykategória. Ahhoz, hogy az események jogi megítélése közelítsen ahhoz, ami valójában történt (vagyis súlyosabb minősítések szülessenek), arra lett volna szükség, hogy az ügyészség összefüggéseket keressen az egyes cselekmények között, és így, összefüggéseiben tárja a vádakat és a bizonyítékokat a bíróság elé. A bírók ugyanis abból dolgozhatnak, ami eléjük kerül vád formájában. Így lehet, hogy bár a Civil Jogász Bizottság szerint a tavaly őszi események kapcsán csaknem félezer személlyel szemben indult valamilyen eljárás, négyötödükkel szemben föl sem merült, hogy bűncselekmény lenne, amit elkövettek. Velük szemben vagy megszüntető határozatot hoztak, vagy szabálysértési eljárás keretében vonták őket felelősségre. Szabálysértéskor pénzbírsággal vagy maximum elzárással sújtható az elkövető, és mindez nincs kihatással az erkölcsi bizonyítványra.
Arra, hogy tavaly ősszel olyasvalami történt az országban, ami 1990 óta még egyszer sem, csupán egyetlen minősítés utal: a mindöszszesen 37 vádlottat felvonultató, közérdekű üzem megzavarása miatt indított két ügy, amit a bíróság egyesített tíz, hivatalos személy elleni erőszak miatt indított eljárással.
A jogfejlődés gyanúja
Sólyom László a parlament őszi ülésszakának nyitónapján azt kifogásolta, hogy a tavaly ősszel bűnt elkövetett rendőrök húsz százaléka jut csak bíróság elé. Egy hétre rá a Fővárosi Főügyészség sajtótájékoztatón erősítette meg a közölt adatokat, hozzátéve, hogy a rendőrség nem segítette a nyomozást. Épp annyi idő telt csak el a két esemény között, amíg Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter cáfolni igyekezett az Országgyűlésben elhangzott államfői szavakat. (Sólyomnak és Takácsnak nem ez az első összeütközése. Takács évekkel ezelőtt kritikus tanulmányban szedte ízekre Sólyom alkotmánybírósági elnökösködését, később pedig Zengő-ügyi álláspontját - amely voltaképpen Sólyom zöldcredója - minősítette jogi "blöffnek". Sólyom most törlesztett, hiszen a minapi "üzenetváltásból" az jött le, hogy a Takács Albert miniszter által felügyelt rendőrség nem segíti az ügyészség munkáját. (Lásd korábban: Vagdalkozás a paragrafusokkal, Magyar Narancs, 2004. július 1. és Halogató hallgatás, Magyar Narancs, 2007. május 31.)
A "nyomozás segítése" egyébként nem jogi kategória. A nyomozás akadályozása ellenben bűncselekmény lehet. Ha az ügyészségnek vannak erre adatai, eljárást köteles indítani. Ugyanez igaz az államfőre is: ha tud nyomozás akadályozásáról, feljelentést kell tennie, bár ezzel az ügy csak visszakerülne az ügyészség asztalára, hiszen egyedül ennek a szervezetnek van jogosítványa rendőrökkel szemben nyomozni.
Az ügyészek szerint a rendőrök vallomásai arról tanúskodnak: volt olyan eset, ahol egy alakzatban csak középen meg hátul futottak rendőrök (elöl senki), és előfordult, hogy egy őrizetbe vett személy - a tanúvallomásokból kiindulva - önmagát bilincselte meg. A Civil Jogász Bizottság pedig úgy tudja - s jelentésében közzé is tette -, hogy "a tüntetésekkel összefüggésben csaknem félezer emberrel szemben indult garázdaság, rongálás vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt büntetőeljárás vagy rendzavarás miatt szabálysértési eljárás, ezek többsége a társadalmi rendet nem veszélyeztető, pusztán a tüntetések helyszínén jelen lévő, de erőszakos cselekményt nem tanúsító személyek ellen folyik."
Összegezzük a rendőri vallomásokat, valamint a civilvédő szervezet megállapításait: tavaly ősszel a rendőrök mind hátul futottak, a tüntetők pedig mind buszra vártak, vagy hazafelé tartottak, vagy "véletlenül" épp "ott" voltak, esetleg éltek alkotmányos jogaikkal. Ügyészség legyen a talpán, amely ezekből utcai zavargásokat és rendőri túlkapásokat kerekít. A számokból kiindulva egy év múltán a helyzet a következő: tavaly ősszel három tucat egyén megzavarta az MTV működését, felbukkant továbbá egy tucat garázda, öt tucat, hivatalos személy ellen erőszakot elkövető, valamint majd három tucat rendőr bántalmazott, egy közülük jogtalanul elsajátított. Ráadásul mindez jobbára csak feltételezés, pontosabban gyanú - nagyobb részben eleddig ítélet nélkül.
A tavalyi események megítélésének jogi "érdekességei", úgy tűnik, nem következmény nélküliek. Akik például 'szöd kiszivárgásának "egyéves évfordulóján" megdobálták a parlamenti képviselőket, azok hivatalos személy elleni erőszakot követtek el; mivel a képviselők hivatalos személyek, ugyanaz a védelem illeti meg őket, mint a rendőröket, a bírósági végrehajtókat vagy a mezőőröket. A tüntetők azonban az ügyészség azon határozatába kapaszkodnak, amellyel megszüntette az eljárást a Tomcat néven ismert szélsőjobbos blogger ellen, aki idén március 15-én tojással dobálta Demszky Gábort. A vádhatóság akkor kimondta, hogy - amint a határozatot a sajtóban idézték - "a szabad véleménynyilvánítás egyik markáns, történetileg kialakult formája a különböző élelmiszerekkel való dobálás", amit a közszereplőnek tűrnie kell.
Egy sörösüveg (melynek tartalma élelmiszer) ugyanakkor alkalmas lehet az élet kioltására is - az persze nyilván nem az ügyészség sara, ha a tüntetők nem tudnak különbséget tenni közszereplő és hivatalos személy között. Ám ha ilyen ügyek kerülnek majd az ügyészség asztalára, akkor kiderülhet, hogy megint mi láttunk valamit rosszul. Valójában csak buszra váró, hazafelé tartó békés tüntetők biztatták a rend hátsó sorokban kocogó őreit, és a buzdítás hangja messze szállt. S mindeközben a jogállam halkan megbilincselte önmagát.
Tucatügyek
A Fővárosi Bíróságon és a PKKB-n tárgyalt ügyekben eddig összesen 131 fő ellen emeltek vádat valamilyen bűncselekmény elkövetésének gyanújával, beleértve a rendőröket is: 13 ügyben összesen 29 intézkedő rendőr ellen indult eljárás hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, egyiküket már el is ítélték (első fokon, nem jogerősen 1 év 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetést és lefokozást szabtak ki rá). Egy rendőrt jogtalan elsajátítással vádolnak.
Ami a civileket illeti, garázdaság miatt nyolc ügy indult összesen 11 fő ellen, hivatalos személy elleni erőszak miatt 47 ügyben 61 fővel szemben hoznak vagy hoztak már ítéletet. Közérdekű üzem működésének megzavarása miatt két ügy indult, összesen 37 vádlottal. Lőszerrel való visszaélés miatt egy főt vádolnak, vádoltak. Közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt egy fővel szemben járnak el, és ugyanennyi vádlottja van/volt a súlyos testi sértés, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni súlyos testi sértéssel járó erőszak kísérlete és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának bűntette miatt indult ügyeknek.
Átfedések vannak, így előfordul, hogy ugyanazon személynek több ügyben is a vádlottak padjára kell ülnie.
