Interjú

„Vegyük észre a fákat”

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze

Lokál

Januárban nevezték ki, de a közvélemény már korábban megismerte a nevét, civilként is sokszor beleállt a megosztó állami projektekről szóló vitákba. Az új pozíciója révén megnyíló lehetőségekről beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Szeptemberben a vezetésével új osztály jött létre a Városháza várostervezési főosztályán belül: a tájépítészeti osztály, amely a zöldfelületek fejlesztésével, kezelésével és természetvédelemmel foglalkozik. Amikor hivatalba lépett, azzal lepte meg a nyilvánosságot, hogy legeltetéssel képzeli el a városi ökoszisztéma helyreállítását. A Hajógyári-sziget erre alkalmas lenne…

Bardóczi Sándor: Vannak ilyen sanda terveim, de nem ott kezdeném a legeltetést. Budapesten 860 hektár természetvédelmi terület van, ezeket alig ismeri a lakosság. Ha azt mondom, Merzse-mocsár, Felsőrákosi-rétek, Soroksári szikes lápok, Mocsárosdűlő, Kőérberki szikes rét, akkor nem sokan kapják fel a fejüket. A legnagyobb védett területünk a Tétényi-fennsík, ott egyértelműen legeltetéssel lehetne megoldani a természeti értékek fenntartását, amit most az invazív fajok folyamatos nyomulása pusztít. Tavasszal a kijárási korlátozásra reagálva feltettünk az internetre egy térképet, amely Budapest rekreációra alkalmas, távolságtartás-barát zöldfelületeit ábrázolja. Egy hétvége alatt 270 ezren kattintottak rá – az igény tehát megvan. Tudatosítani szeretnénk, hogy nem csak a Margit-sziget, a Városliget és a Normafa létezik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."