Így védhetjük a környezetet magánemberként a városban: gondozzuk és óvjuk a meglévő fákat

  • Zöldi Anna
  • 2021.03.14 11:58

Lokál

Áttekintjük, hol lehet erdősíteni, közösségi kerteket létrehozni a fővárosban - mondja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2020. december10-i számában jelent meg.  Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Magyar Narancs: Szeptemberben a vezetésével új osztály jött létre a Városháza várostervezési főosztályán belül: a tájépítészeti osztály, amely a zöldfelületek fejlesztésével, kezelésével és természetvédelemmel foglalkozik. Amikor hivatalba lépett, azzal lepte meg a nyilvánosságot, hogy legeltetéssel képzeli el a városi ökoszisztéma helyreállítását. A Hajógyári-sziget erre alkalmas lenne…

Bardóczi Sándor: Vannak ilyen sanda terveim, de nem ott kezdeném a legeltetést. Budapesten 860 hektár természetvédelmi terület van, ezeket alig ismeri a lakosság. Ha azt mondom, Merzse-mocsár, Felsőrákosi-rétek, Soroksári szikes lápok, Mocsárosdűlő, Kőérberki szikes rét, akkor nem sokan kapják fel a fejüket. A legnagyobb védett területünk a Tétényi-fennsík, ott egyértelműen legeltetéssel lehetne megoldani a természeti értékek fenntartását, amit most az invazív fajok folyamatos nyomulása pusztít. Tavasszal a kijárási korlátozásra reagálva feltettünk az internetre egy térképet, amely Budapest rekreációra alkalmas, távolságtartás-barát zöldfelületeit ábrázolja. Egy hétvége alatt 270 ezren kattintottak rá – az igény tehát megvan. Tudatosítani szeretnénk, hogy nem csak a Margit-sziget, a Városliget és a Normafa létezik.

MN: Milyen intézményes lehetőségei vannak a főtájépítésznek a városi zöldfelületekkel kapcsolatban?

BS: Ahogy az önkormányzatiság, úgy a zöldfelületek kezelése is kétszintű Budapesten. Hozzám csak a fővárosi tulajdonú zöldfelületek ügye tartozik, a kerületieké már nem, ráadásul vannak állami és intézményi, magánterületi zöldfelületek is. Ott maximum kérni tudunk vagy egyeztetni. Először a zöldfelületek kezelését érintő fővárosi jogszabályokban szeretnék rendet vágni, aztán megegyezésre kell jutnunk azokkal a cégekkel, amelyek fővárosi működése a városi zöldet is érinti. A gazdasági válság most hatalmas átalakulásokat generál a céghálóban, és jövőre ez a Főkert éves költségvetésére is hatással lesz. Ez irgalmatlanul nehéz helyzetbe hozza a fejben, tervekben már előkészített programjaink megvalósulását.

MN: Hogyan lehet hatékony a szemléletformálás, ha a pozitív hatás évtizedekkel késleltetve jelentkezik?

BS: A tavaszi korlátozások az úgynevezett taktikai urbanizmus próbaidejéül szolgáltak. A rakpartok lezárása, az Andrássy út szervizútjain kialakított ideiglenes közterek, a Nagykörút biciklisávja mind a lakosság érzékenyítését célozzák. A mostani városvezetésnek erős a törekvése a lakosság bevonására minden területen. Szükség is van rá, mert a Budapest zöldfelületi intenzitásának változását 1992 és 2015 között mutató vizsgálatból meglepő tendencia rajzolódik ki. Legrosszabb a helyzet a kertvárosokban, sokszor egyszerűen lebetonozzák a családi házak udvarát. A zöldfelület-növekmény a legnagyobb a rozsdaövezetekben és a felhagyott szántókon. A belső területeken stagnál a mutató, de a WHO által ajánlott zöldterületi értéktől így is jócskán elmarad.

MN: Milyen eszközeik vannak a helyzet javítására?

BS: Égig érő fű néven elindult egy udvarzöldítési pályázatunk, amelyhez a főváros 30 millió forintot adott.

Társasházak 800 ezer és 2 millió forint közötti, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a hozzájuk tartozó területek zöldítésére.

Közösségi részvétellel tervezzük megújítani hat közparkunkat, ehhez online kitölthető kérdőíveket készítettünk. Külön osztály jött létre a Városházán – Le Marietta vezetésével – a részvételi tervezés koordinálására, a mi projektjeinkben is ők koordinálják a közösségi tervezéssel kapcsolatos részeket. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes egyszerre felel a részvételiségért és a zöldfelületekért, ez önmagában is azt mutatja, hogy a zöldinfrastruktúra- és a köztérfejlesztéseknél erőteljesebben fókuszálunk a korai bevonásra. Ugyancsak Le Mariettáék által kidolgozott program a részvételi költségvetés, ami arról szól, hogy a főváros költségvetéséből 1 milliárd forintot a lakosság által javasolt programokra lehet elkölteni, és ennek is van a zöld fejlesztések számára elkülönített kerete. Az otlet.budapest.hu oldalon december 31-ig online lehet projektötleteket beküldeni, a leg­ígéretesebbekről szakvéleményt adunk, majd nyilvános szavazáson ezek közül lehet választani. Reálisan megvalósítható, lehetőleg önmagán túlmutató hatású projekteket szeretnénk támogatni, a megvalósítás kidolgozása pedig a hivatal feladata lesz. Embrionális szinten áll egyelőre a kertvárosi zöldterületek növelésére szolgáló ötlet, a Gyümölcsöző kertváros elnevezésű mini pályázati rendszer: elképzeléseink szerint ingyen vagy kedvezményesen kapna gyümölcsfákat, aki dokumentálhatóan vállalja a gondozásukat.

 
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Hogyan kezeli a főváros a saját tulajdonában álló területeket?

BS: Van egy részletes listánk a főváros tulajdonában lévő, ám nem használt területekről. Most folyik ennek elemzése, és egyeztetjük a lehetőségeket Budapest szükségleteivel, például hol lehet erdősíteni, vagy közösségi kerteket létrehozni. Feladat a komposztálás megoldása, jelenleg a Főkert mindenhonnan a X. kerületi telephelyére szállítja a hulladékot, szeretnénk erre több területet találni, hogy a szállítási útvonalat csökkentsük. Tervezzük városi mezőgazdasági területek kialakítását, ahol akár fóliasátrakban folyhatna a növénytermesztés. A kis ökológiai lábnyommal előállított élelmiszert aztán a fővárosi fenntartású intézményekben, például a közétkeztetésben vagy a szegények ellátásában, netán takarmánytermesztéssel a Fővárosi Állat- és Növénykert ellátására lehetne hasznosítani. Új és érdekes folyamat, hogy azok az ingatlanosok, akik jó előre felvásároltak külterületi szántókat, bányákat, most sorra nekünk ajánlják fel megvételre, mert nem tudnak velük mit kezdeni.

MN: Mire lehet használni az így megszerzett területeket?

BS: A politikai programban szerepel, hogy minden megszülető gyerek után ültessünk egy fát.

A fővárosban évente 15 ezer gyerek születik, ennyi fát a jelenlegi közterületeken képtelenség ültetni, ezért szükség van pluszhelyekre.

Az erdőtelepítés egyébként is fontos feladat, de csak limitált terület áll rá rendelkezésre, mivel ezek gyakran kerületi vagy magántulajdonban vannak. De például az újonnan megvásárolt, immár fővárosi tulajdonú területeken létrejövő Megszülető gyerekek erdeje a pesti külső zöld gyűrű fejlesztését szolgálhatná.

MN: Gyalog jár a munkahelyére, a Belvárosba a XI. kerületből, ami reklámja is lehet annak, hogy a főváros deklarált célja a forgalomcsillapítás. De hogyan lehet ebben egyensúlyt teremteni?

BS: Nem feltétlenül csak olyan drasztikus eszközökkel, mint a dugódíj. Sokan szidják a mostani vezetést, hogy leszűkíti a kerékpársávokkal a főútvonalakat, de azt látni kell, hogy a Nagykörúton azelőtt is 13,5 kilométer/óra volt az átlagsebesség. Magától nő a forgalom, minél többen járnak be az agglomerációból. A mi szabályozó potenciálunk a belső kerületek forgalomcsillapítására terjedhet ki, de valójában a kérdést az agglomerációval összefüggésben kell vizsgálni, és ez állami részvételt igényel. Előrelépés lehet a köztes területek, a rozsdazónák fejlesztése, így kevesebb autó jut a Belvárosba.

MN: Legutóbb 2014-ben készítettünk önnel interjút mint a Liget-projekt és a Római-parti beavatkozás kritikusával. Mi lesz ezekkel a vitás beruházásokkal?

BS: A Liget esetében jogi lépések megtételére készül a főváros. A kormány az új Városligeti Építési Szabályzat jóváhagyása előtti éjszakán hozott egy rendeletet arról, hogy amennyiben az új szabályzat ellentétes az ő programjukkal, akkor nem kell figyelembe venni. Csekély jogérzékkel is érezhető, hogy itt jogállamisági problémák merülnek fel, de ami fontosabb: a jogászok véleménye szerint is ellentétes mindez az önkormányzati törvénnyel, de az Alaptörvénnyel is, úgyhogy jelenleg a szükséges jogi lépések előkészítése zajlik. De a politikai ígéret, amely szerint addig nem építenek, amíg a főváros ezt nem akarja, továbbra is áll –

így amíg a jelenlegi budapesti vezetés a helyén van, a Liget-projekt nem folytatódik.

A Római-partnál sokkal jobb a helyzet. Előkészítettük az ún. jövőképtervezési folyamatot, és nemsokára kiírjuk a közbeszerzést a gát megvalósíthatósági tanulmányára. Olyan konzorciumot szeretnénk nyertesnek látni, amely párhuzamosan folytatja a műszaki és a részvételi tervezést. A gát helyének meghatározása során minden érintett – köztük a hullámtérben felépült ingatlanok tulajdonosainak – véleményét is szeretnénk figyelembe venni. A korábban említett, részvételi tervezésre szakosodott osztály készített egy kérdőívet, arra eddig közel 4500 válasz érkezett, és ennek alapján az rajzolódik ki, hogy a többség a Nánási út menti nyomvonalat támogatja. És mivel itt fővédvonal építéséről van szó, erre EU-s források állnak rendelkezésre. Az EU eddig hiányolta a folyamat társadalmiasítását, ezt szeretnénk a következő időszakban pótolni, és ennek eredményeként 2022-re összeállhat egy olyan terv, amely a többség véleményén alapul, és egyaránt kielégíti az árvízi, társadalmi és természeti igényeket is. Reményeink szerint a ciklus végére a kivitelezés is megvalósulhat.

MN: Mit tehetünk magánemberként a környezet kímélése érdekében?

BS: Tudom, hogy ma az a szexi, hogy ültessünk fákat, de én inkább arra biztatok mindenkit, tisztelje a meglévőket. Ha csak annyit tesz, hogy nem támasztja hozzá a biciklit, nem pisilteti mellé a kutyát, nem dobja alá a csikket, nem parkol rá, nem sózza agyon a járdáját konyhasóval – ami egyébként tilos! –, a nyári melegben pedig megkínálja egy-két vödör vízzel a fiatalabb fákat a lakása előtt, komposztál és nem viteti el a kertjéből a zöldhulladékot, akkor már előrébb leszünk. Úgyhogy az én üzenetem az, hogy vegyék észre és tiszteljék a fákat, a meglévő zöldfelületeinket. „Műveljük kertjeinket” – abból baj nem lehet.

Hogyan lesz zöldebb Budapest?

Mivel a kormány rengeteg forrást vont el a fővárostól, a zöld fejlesztési projektek fókusza az előkészítésen, stratégiai tervezésen, a meglévő értékek védelmén és a közösségi igények módszeres felmérésén lehet. Jellemző adat, hogy Budapesten utoljára fél évszázada adtak át nagyparkot (25 hektárnál nagyobb összefüggő zöldterületet). A főváros a www.kozossegitervezes.hu oldalon hirdette meg hat meglévő közpark – a Városháza park, a Városmajor, a Vérmező, a II. János Pál pápa park, a Nehru part és a Horváth-kert – megújításának társadalmi konzultációját. Mintegy 520 hektár új közparkra lenne szükség a WHO standardjának eléréséhez, ehhez azonban kevés a tisztán fővárosi tulajdonban álló terület, ezért erősíteni próbálják az együttműködést az önkormányzatokkal és a magánszektorral. Jelentős zöldterületi fejlesztést a Mocsárosdűlőn, Fehérdűlőn, Csepelen a Déli Városkapuhoz kapcsolódóan terveznek, illetve a Népsziget parti sávjában, a Hajógyári-szigeten, Rákosrendező vasútállomás környékén és a Rákos-patak mentén, valamint pilot projektként az Üllői út egy szakaszán. A Gellért-hegy, a Népliget, a Hajógyári-sziget stratégiai tervezése már elindult, folyik a Római-part közösségi tervezése, és biztosan elindul jövőre a Vérmező stratégiai tervezése, de elkészítik a Nagykörút, az Andrássy út és az Üllői út új koncepciójának tervét is. Budapest a Vad Budapest elnevezésű projekttel pályázott egy nagy uniós programba, amely a biodiverzitás helyreállítását célozza.

Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben az NKA támogatásával jött létre.

Neked ajánljuk