Szijjártó: Hamarosan fellőnek egy magyart az űrbe

  • narancs.hu
  • 2023. április 3.

Tudomány

Üröm az örömben, hogy a misszió szerződését még nem írták alá.

Facebook-oldalán tette közzé Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy célegyenesbe érkezett a magyar nemzeti kutatóűrhajós program. Mint a miniszter írja: „244 jelentkezőből immár megvan, hogy ki az a 4, aki részt vesz az űrrepülésre való további felkészülésben”.

Igaz, hogy már március elején nyilvánosságra hozták a négy jelölt személyét is, tehát ilyen tekintetben nem volt újdonság Szijjártó posztjában.

A miniszter hozzátette ugyanakkor, hogy a „misszió keretében a leendő magyar űrhajós mintegy 31 napon át hajtja végre azt a nyolc tudományos kísérletet, amelyeket magyar egyetemekkel közösen választottunk ki erre a programra, és tizenkét magyar fejlesztésű műszert visznek (sic!) majd magukkal az állomásra”.

Mint a közlemény állítja, az Axiom Space és a NASA közötti tárgyalások alapján az űrrepülés várható időpontja jövő év vége vagy 2025 eleje lesz.

Csakhogy Szijjártó bejegyzéséből kiderül, hogy a program szerződésére a közeli startdátum ellenére még nem kerültek rá az aláírások, hiszen, ahogy a miniszter fogalmaz: „a misszióról szóló szerződést annak véglegesítését követően, hamarosan aláírjuk”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.