Az ENSZ előtt az új klímajelentés

Tesznek a tűzre

Tudomány

A legfrissebb IPCC-jelentés tükrében különösen riasztó fejlemény, hogy a világ gazdasági és politikai centrumaiban mintha kikerült volna az elsődleges preferenciák sorából a klímakatasztrófa megelőzése.

Vékony jégen jár az emberiség, és ez a jég gyorsan olvad – ezzel a bonmot-val kezdte az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change; Éghajlat-változási Kormányközi Testület) új jelentésének bemutatását António Guterres, az ENSZ portugál főtitkára – és nem túlzott.

A világszervezet klímaváltozással foglalkozó szakértői testületének frissen publikált – a korábbi évek során fokozatosan adagolt szakértői anyagainak szintéziseként elkészült – jelentése szerint a világ továbbra is több mint 80 százalékban a fosszilis energiahordozók elégetéséből nyer energiát, és ez több mint 75 százalékban járul hozzá a bolygót mind jobban felfűtő ember okozta légszennyezéshez. S az emberi kibocsátás üteme nem lassul: csak az elmúlt évben 1 százalékkal nőtt.

 

Fokkal, vonóval

Már a jelentés felütése is baljós: a széntartalmú, üvegházhatású gázok (többnyire szén-dioxid, de részben már metán) koncentrációja a légkörben most a legnagyobb az elmúlt kétmillió évet tekintve. A globális átlaghőmérséklet emelkedése még soha nem volt annyira gyors, mint az utolsó fél évszázadban.

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor már e század közepére a szárazföld nem kis részén, beleértve Európa egyes (hozzánk igen közel eső) területeit is olyan éghajlat várható, amilyet sok millió éve nem tapasztalt a bolygó.

A szerzők e ponton világosan utalnak arra, hogy ha nem vigyázunk, visszatérhet a dínók kihalását követő (amúgy a földi élővilág regenerációját hozó) időszak, a paleocén, majd az eocén földtörténeti kor forró klímája. A 21. század második felére, legalábbis a legborúlátóbb jóslatok szerint, egyes Egyenlítő környéki régiókban már olyan éghajlat lesz tapasztalható, amelyhez hasonló nem fordult elő a földtörténet elmúlt 50 millió évében, és az egykor még hatezer év alatt lezajlott eocén kori, geológiai-földtörténeti léptékkel mérve villámgyors felmelegedés (az ún. klímamaximum) is tömeges kihalással járt. Jelenleg 5–10-szer nagyobb mértékű az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátása, mint akkor, emiatt ugyanazok a drámai hatással járó változások pár száz év alatt is bekövetkezhetnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.