Az ENSZ előtt az új klímajelentés

Tesznek a tűzre

Tudomány

A legfrissebb IPCC-jelentés tükrében különösen riasztó fejlemény, hogy a világ gazdasági és politikai centrumaiban mintha kikerült volna az elsődleges preferenciák sorából a klímakatasztrófa megelőzése.

Vékony jégen jár az emberiség, és ez a jég gyorsan olvad – ezzel a bonmot-val kezdte az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change; Éghajlat-változási Kormányközi Testület) új jelentésének bemutatását António Guterres, az ENSZ portugál főtitkára – és nem túlzott.

A világszervezet klímaváltozással foglalkozó szakértői testületének frissen publikált – a korábbi évek során fokozatosan adagolt szakértői anyagainak szintéziseként elkészült – jelentése szerint a világ továbbra is több mint 80 százalékban a fosszilis energiahordozók elégetéséből nyer energiát, és ez több mint 75 százalékban járul hozzá a bolygót mind jobban felfűtő ember okozta légszennyezéshez. S az emberi kibocsátás üteme nem lassul: csak az elmúlt évben 1 százalékkal nőtt.

 

Fokkal, vonóval

Már a jelentés felütése is baljós: a széntartalmú, üvegházhatású gázok (többnyire szén-dioxid, de részben már metán) koncentrációja a légkörben most a legnagyobb az elmúlt kétmillió évet tekintve. A globális átlaghőmérséklet emelkedése még soha nem volt annyira gyors, mint az utolsó fél évszázadban.

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor már e század közepére a szárazföld nem kis részén, beleértve Európa egyes (hozzánk igen közel eső) területeit is olyan éghajlat várható, amilyet sok millió éve nem tapasztalt a bolygó.

A szerzők e ponton világosan utalnak arra, hogy ha nem vigyázunk, visszatérhet a dínók kihalását követő (amúgy a földi élővilág regenerációját hozó) időszak, a paleocén, majd az eocén földtörténeti kor forró klímája. A 21. század második felére, legalábbis a legborúlátóbb jóslatok szerint, egyes Egyenlítő környéki régiókban már olyan éghajlat lesz tapasztalható, amelyhez hasonló nem fordult elő a földtörténet elmúlt 50 millió évében, és az egykor még hatezer év alatt lezajlott eocén kori, geológiai-földtörténeti léptékkel mérve villámgyors felmelegedés (az ún. klímamaximum) is tömeges kihalással járt. Jelenleg 5–10-szer nagyobb mértékű az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátása, mint akkor, emiatt ugyanazok a drámai hatással járó változások pár száz év alatt is bekövetkezhetnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.