Az ENSZ előtt az új klímajelentés

Tesznek a tűzre

Tudomány

A legfrissebb IPCC-jelentés tükrében különösen riasztó fejlemény, hogy a világ gazdasági és politikai centrumaiban mintha kikerült volna az elsődleges preferenciák sorából a klímakatasztrófa megelőzése.

Vékony jégen jár az emberiség, és ez a jég gyorsan olvad – ezzel a bonmot-val kezdte az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change; Éghajlat-változási Kormányközi Testület) új jelentésének bemutatását António Guterres, az ENSZ portugál főtitkára – és nem túlzott.

A világszervezet klímaváltozással foglalkozó szakértői testületének frissen publikált – a korábbi évek során fokozatosan adagolt szakértői anyagainak szintéziseként elkészült – jelentése szerint a világ továbbra is több mint 80 százalékban a fosszilis energiahordozók elégetéséből nyer energiát, és ez több mint 75 százalékban járul hozzá a bolygót mind jobban felfűtő ember okozta légszennyezéshez. S az emberi kibocsátás üteme nem lassul: csak az elmúlt évben 1 százalékkal nőtt.

 

Fokkal, vonóval

Már a jelentés felütése is baljós: a széntartalmú, üvegházhatású gázok (többnyire szén-dioxid, de részben már metán) koncentrációja a légkörben most a legnagyobb az elmúlt kétmillió évet tekintve. A globális átlaghőmérséklet emelkedése még soha nem volt annyira gyors, mint az utolsó fél évszázadban.

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor már e század közepére a szárazföld nem kis részén, beleértve Európa egyes (hozzánk igen közel eső) területeit is olyan éghajlat várható, amilyet sok millió éve nem tapasztalt a bolygó.

A szerzők e ponton világosan utalnak arra, hogy ha nem vigyázunk, visszatérhet a dínók kihalását követő (amúgy a földi élővilág regenerációját hozó) időszak, a paleocén, majd az eocén földtörténeti kor forró klímája. A 21. század második felére, legalábbis a legborúlátóbb jóslatok szerint, egyes Egyenlítő környéki régiókban már olyan éghajlat lesz tapasztalható, amelyhez hasonló nem fordult elő a földtörténet elmúlt 50 millió évében, és az egykor még hatezer év alatt lezajlott eocén kori, geológiai-földtörténeti léptékkel mérve villámgyors felmelegedés (az ún. klímamaximum) is tömeges kihalással járt. Jelenleg 5–10-szer nagyobb mértékű az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátása, mint akkor, emiatt ugyanazok a drámai hatással járó változások pár száz év alatt is bekövetkezhetnek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk