Vadonlakó

Egy komolyabb tüdőgyulladás után hosszabb ápolást követően, visszatértem egy reggel az átmeneti hajléktalanszállóra. Nem várt fogadtatásban volt részem.

Anyuka egyedül sétál szenteste...

Már az erre kreált szakszó is riasztó: MUNKÁBA ÁLLÁS. Sajnos ez nem olyan egyszerű, mint ahogy gondolná az ember... Rengeteg a gátló tényező: A hajléktalannak először is élni kell! A mindennapi élelemről, dohányról vagy cigarettáról, kávéról, tisztálkodásról és alvásról kell gondoskodnia. Aztán együtt kell működnie a Haller utcai hajléktalanoknak rendszeresített ügyfélszolgálati iroda álláskereső részlegével.

Üdvözlet, olvasók! Én egy 19 éves fiú vagyok, és sajnos megéltem a hajléktalanságot még gyermekként. Erről fogok mesélni.

A blogról