Zelenszkij autokratikus vargabetűje többet ártott Ukrajna európai integrációjának, mint Orbán ármánykodása

Külpol

Az ukrán elnök a „szuverenitásvédelem” jelszavával tisztogatott volna azok között, akik rossz helyen szaglásztak. De hiába megengedő a korrupcióval szemben Trump, ha az EU sűrű fejcsóválással fogadta a törvényt, amit azóta visszavontak. A kárt így is nehéz felbecsülni.

Távolról nem egészen érthető, közelről felháborító – így írhatnánk le az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij furcsa manőverét. Július 22-én aláírt egy törvényt, amely jelentősen csorbítja az ország két korrupcióellenes szerve, az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAP) autonómiáját, és a kettő tevékenységét a főügyészhez rendeli– akit azonban ő nevez ki a Verhovna Rada jóváhagyásával. Az elnök az orosz befolyással indokolta a törvényt, ezt azonban kevesen hitték el neki. Ráadásul a megszavazáshoz nem volt elegendő a többséget nem alkotó Nép Szolgája frakció, akárcsak a kormányalakításnál, ezúttal is az oroszbarát Életért és Békéért Platform szavazatai kellettek hozzá, amelynek elődjét éppen a háború kitörése után tiltották be, és sokan orosz proxypártnak tartják. Zelenszkij „anti-antikorrupciós” törvénye miatt százak tiltakoztak a háború sújtotta országban, ahol 2022 februárja óta nem zajlottak demonstrációk: nemcsak Kijivben, de Lvivben, Dnyipróban és Odesszában is utcára mentek az emberek.

A törvénynek rendkívül kellemetlen optikája volt: nem pusztán azért, mert majdnem olyan sebességgel szövegezték meg és írták alá, mint Semjén Zsolt éjfélkor benyújtott salátatörvényeit szokták, hanem azért is, mert az ország korrupcióellenes intézményei a 2014-es politikai fordulat vívmányai közé tartoznak. Akkor az amerikaiak mellett az EU és az IMF szorgalmazta, hogy létrejöjjön a két szerv: a NABU a kormány és a parlament befolyása nélkül nyomozhatott, az ügyeket pedig a SAP vitte tovább a bíróságon. De akár az Obama-adminisztráció és az EU-s elit kényszerítette rá a transzparencia igényét az ukrán politikai elitre, akár a méltóság forradalmának tömegei bírták rá politikusaikat a méretes korrupció elleni fellépésre, az új ukrán identitásnak igenis része, hogy a nyugati integrációra és átláthatóságra törekszik, ha már elzavarták az egykor a világ legkorruptabb politikusának kikiáltott Viktor Janukovicsot. Nem véletlenül írták az egyik transzparensre: „Az apám nem ezért halt meg.” Az Euromajdannak ugyanis halálos áldozatai is voltak.

Nem is kell sokat magyarázni, miért tartották a törvényt Zelenszkij autokratikus fordulatának a tiltakozók: a legfőbb ügyész, aki lényegében maga alá vonhatta volna a NABU és a SAP szervezeteit, a 36 éves Ruszlan Kravcsenko. Mindenki Zelenszkij emberének tartja, és azt is tudni lehet, hogy az előző években hiába próbált beférkőzni a két szervezet vezető pozícióiba.

A törvényt – amit nevezzünk most saját kedvünkért „átláthatatlansági törvénynek” – az Európai Unió is kritizálta. Marta Kos, az EU bővítéséért felelős biztos „hatalmas visszalépésnek” nevezte. Ursula von der Leyen sokkal kedvesebb volt: ő csak akkor szólalt meg, amikor Zelenszkij már visszavonta a törvényt, és újat ígért. Ekkor az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy a korrupcióellenes szervek függetlenségének helyreállítása „üdvözlendő”, és „a reformoknak folytatódnia kell”. Mintha nem is a saját maga által okozott kárt mentené éppen az ukrán parlament.

Csütörtök délelőtt ugyanis a Verhovina Rada ismét szavazott egy új törvényjavaslatról, amely visszaállítja a NABU és a SAP függetlenségét.

Lehetetlen nem mosolyogni azon, micsoda hátraarcot csináltak a képviselők: a 450 fős Rada 331 tagja jelen volt, mindenki igennel szavazott, mégcsak tartózkodni sem merészelt senki. A Nép Szolgája mellett a Petro Porosenko-féle Európai Szolidaritás és Julija Timosenko négyfős különítménye úgy voksolt a törvény mellett, hogy másfél hete még hevesen támogatták a másikat. A törpepártot irányító Timosenko kritikája szerint a NABU kormányzati finanszírozását az amerikai és európai segélyprogramokhoz kötik, és az FBI-jal is van élő szerződése bizonyítékok megosztásáról, így olyan személyek befolyása alatt van, akik „nem ukránok”, és „semmit nem tudni a motivációikról.” Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy nem bolti lopásokban nyomoz, és még a 60 milliós lombkoronasétány is túl kis hal lenne neki: olyan ügyekben járhat el, amelyekben a minimálbér ötszázszorosát eléri a károkozás.

Az új – avagy legújabb – törvény, amit csütörtökön jóváhagyott a parlament, már nem csorbítaná a NABU és a SAP jogköreit, ám előírja, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgálatok időnként átvilágíthassák a két szerv munkatársait.

 
Tüntetők a nyugat-ukrajnai Lembergben 2025. július 23-án
Fotó: MTI/EPA/Mikola Tisz
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”