„Idegen tollakkal ékeskedni! Jellemző Tisza módszer. Ha nincs saját ötlet, jöhet, ami másnak már bevált” – írta pár hete Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős államtitkár a Facebookon arra reagálva, hogy a Tisza Párt elindította a hátrányos helyzetű fiatalokat célzó A Zene mindenkié nevű programját. „Mintha valami újat találtak volna ki... Csakhogy mi ezt már 2020 óta csináljuk!” – írta Sztojka, majd ecsetelte, hogy a Mindenki szívében van egy dallam program több mint száz településen 7000 hátrányos helyzetű gyermekhez „vitte el a zene örömét, a közösséghez tartozás élményét, és a fejlődés lehetőségét”.
A Belügyminisztérium (BM) megkeresésünkre azt írta, hogy 2020 és 2024 között egészen pontosan 353 településen, 7973 gyermek részvételével, mintegy 767 millió forint állami támogatásból valósult meg a program. „A zenei élmények hatására a fiatalok közül többen is elkezdtek érdeklődni a művészetek iránt és választottak ehhez kapcsolódóan iskolát, szakmát vagy közösségi szerepet. Nincs pontos adat arról, hogy hány fiatal helyezkedett el a kulturális szektorban, azonban a szakmai visszajelzések alapján elmondható, hogy a zenei közösséghez tartozás sok esetben elindított egy személyes fejlődési utat, amely a tanulmányi, a szociális és a pályaválasztási döntésekre is hatással volt” – válaszolta a tárca.
Koncentráció, emlékezet, ritmusérzék, kézügyesség
Ugyan a BM tetemes összeget fordított a program megvalósítására, a Mindenki szívében van egy dallam relatíve rövid ideje zajlik. Nem úgy, mint az állam kiemelt partnere, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) gondozásában működő Szimfónia program, amellyel kapcsolatban a szervezet azt írta a Narancsnak, hogy a felzárkózást segítő programjaiban ez a szociális munka egyik leghatékonyabb eszköze. Alapja a közösségben átélt sikerélmény, amely alapvetően hiányzik a hátrányos helyzetű gyermekek életéből.
A program jelentősen eltér a zenei oktatás hagyományos formáitól, így kezdetben minimálisra csökkenti az elméleti ismeretanyagot; a hangszeres játék gyakorlásával indul, és közös fellépésekkel sikerhez juttatja a gyermekeket, akik néhány hét után megmutathatják, hogy – valamilyen szinten – már tudnak zenélni. Megtapasztalják, hogy ők is ügyesek, különlegesek, új dolgokra képesek, őket is van miért megdicsérni, rájuk is érdemes odafigyelni. „A program kísérleti szakaszában a monori romatelepen elsőként toborzott gyerekek két hét után adták az első koncertjüket a telep központjában az ott lévő emberek előtt. Addigra egy vagy két hangot tanultak meg tisztán megszólaltatni a hegedűn. A zenetanárok játszották az egész dallamot, a gyerekek pedig akkor kapcsolódtak be, amikor az általuk már elsajátított hangok következtek.
Kívülről úgy hallatszott, hogy valamennyien zenélnek, és két hét tanulás után 4-5 ismert dalt már el is tudnak játszani, ezzel óriási sikert arattak”
– tájékoztatott az MMSZ.
A zenetanulás – amelyet a gyerekek nem kötelezettségként, hanem lehetőségként élnek meg – fejleszti a koncentrációjukat, az emlékezőképességület, a kézügyességüket, a ritmusérzéküket, megtanulnak másokkal együttműködni. Képességeik javulásáról már az első évben közvetlen visszajelzést adott az iskolai teljesítményük érzékelhető növekedése, a bukások megszűnése – írta az MMSZ.
Növeli az iskolai teljesítményt
A kísérleti év a monori telepen zajlott le még 2013-ban, majd egy évre rá az Európai Unió ún. kohéziós forrásait felhasználó Társadalmi Megújulás Operatív Programból (TÁMOP) 300 millió forintot nyert el a szervezet a további végrehajtásra. A költségeket az MMSZ később kénytelen volt átvállalni, ám a Szimfónia jelenleg a szintén uniós pénzből megvalósuló Emberi Erőforrás Fejlesztési Program (EFOP) Plusz támogatását élvezi, melyből a Felzárkózó Települések (FeTe) program is működik. Napjainkban a 300 leghátrányosabb hazai település közül 50-ben van zenei program, mintegy 1000 gyermek részvételével.
A program 12 éve alatt két kutatás is készült, amely a Szimfónia eredményességét vizsgálta. Szűcs Tímea (Zenetanulás mint a társadalmi felemelkedés eszköze, Debreceni Egyetem, 2024) a szimfóniás tanárok nyitott, megértő attitűdjét és a speciális módszertani eszköztárat találta kulcsfontosságúnak a gyerekek életének és hozzáállásának megváltozásában.
A közös munka során fejlődni kezdenek a gyerekek iskolai teljesítményt is befolyásoló kompetenciái, vagyis a kitartás, az együttműködésre, a figyelem megtartására való képesség.
A gyerekek önértékelése is megerősödik, motiváltabbak lesznek, megjelenik a környezetük jobbításának szándéka, természetessé válik az egymáshoz való alkalmazkodás és a másik felé való nyitás – akár roma–nem roma viszonylatban is –, megtapasztalják, hogy a befektetett munka idővel beérik, így kitartóbbá válnak úgy a hangszerjátékban, mint az iskolai tanulmányaikban.
Vekety Boglárka, Logemann Zsófia és Alexander Logemann (Hogyan hat a zenélés a hátrányos helyzetű gyerekek kognitív képességeire és iskolai életére?, ELTE, 2023) 60 tarnazsadányi és kömlői iskolás gyermek bevonásával készítettek felmérést, hogy megállapítsák, milyen hatással van a zenei program a gyermekek képességeire és személyiségfejlődésére. Következtetéseik szerint a Szimfónia programban eltöltött idő leginkább a gyerekek számolási képességeire van hatással, illetve az önszabályozási képességüket, az énhatékonyságukat és csekély mértékben az olvasási képességüket is befolyásolja. Emellett a Szimfónia programban eltöltött idő összefüggést mutat a gyerekek önkifejezési képességével a társaikat illetően, és a tanulási képességeikkel kapcsolatos önbizalommal is.
Koncertek, klip, banda
A Szimfónia program 12 éve alatt az abban résztvevő gyerekek léptek már fel a Papp László Sportarénában, a salzburgi színházban, a Zeneakadémián az Óbudai Danubia Zenekarral, Pécsen a Zsolnay fényfesztiválon, Bécsben a Konzerthausban, valamint az Urániában. Készült videóklip is. Ifjabb Burai Lajos az egyik ismert arca a programnak, aki bejutott a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumba, és a Zeneakadémiára készül. A program négy növendéke (Botos Dominik, Tihamér, Lion, Váradi Róbert és Rudolf) később a Rajtó-Talentum Tánc és Zeneművészeti Iskolában tanult és alapított zenekart Botos Dominik és Bandája néven. 2013 óta változó helyszínen mintegy 4000 gyermek vett részt a programban, akik közül többen oktatóként tértek vissza.
A Tisza eltér az állami programoktól
„A Zene mindenkié programban minden egyes forint a jövőbe való befektetés: a zene nemcsak művészi, de közösségformáló és személyiségfejlesztő erő, amely hosszú távon megsokszorozza a társadalmi hasznot. Számunkra az a legfontosabb, hogy minden gyermek lehetőséget kapjon kibontakozni – a befektetés mértékénél fontosabb az a változás, amit ezek a gyerekek a zene által megélnek” – írta megkeresésünkre a Legyél a Változás Egyesület, a Tisza Párt partnerszervezete.
A program a közlésük szerint a nyáron 23 települést érintett, és mintegy 500 gyermek vett részt aktívan a közös éneklésekben, művészeti foglalkozásokon. Emellett több mint 500-600 felnőtt – szülők, nagyszülők, pedagógusok – is bekapcsolódott, ami jól mutatja az egyesület szerint, milyen széleskörű érdeklődés övezte a kezdeményezést. A résztvevők száma folyamatosan nőtt – sok helyszínen már az első énekszóra ismerősök, családtagok, szomszédok csatlakoztak, vagyis „a közös éneklés élménye szájról szájra terjedve vonzott be egyre több érdeklődőt”.
Az egyesület kiemelte, a program nem feltétlenül arra irányult, hogy professzionális művészi karrierre alkalmas gyerekeket válasszon ki, hanem arra, hogy felismerje az éneklés iránti érzékenységet, készséget, zenei nyitottságot. A meghallgatások során több tucat gyermek mutatott kiemelkedő zenei fogékonyságot. A cél, hogy ezeket a gyerekeket hosszabb távon is nyomon kövesse: időről időre újra meghallgatja őket, kapcsolatban marad velük, figyelemmel kíséri zenei tanulmányaikat, és szükség esetén segít a megfelelő énektanárhoz vagy zeneiskolai képzéshez való eljutásban. Ez a fajta gondozás egyfajta mentorálás, személyes figyelemmel és empátiával.
„A program sikerét és hatását látva határozott a szándék a folytatásra. A résztvevők visszajelzései, a gyerekek lelkesedése, a helyi közösségek nyitottsága mind arra ösztönöznek bennünket, hogy továbbvigyük ezt a küldetést.
A jövőbeli politikai változásoktól függetlenül keressük azokat az utakat, amelyek révén ez az értékalapú, közösségteremtő program még szélesebb körben is működhet – akár állami szinten is”
– írta az egyesület.
Mint írták, a program egyik legfontosabb üzenete, hogy a zenei élménynek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, függetlenül a lakóhelytől, szociális helyzettől vagy előképzettségtől. Ezért is a kis lélekszámú falvakban élő gyerekeket keresték fel először, hogy ők is átélhessék a közös éneklés örömét. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű gyerekek, akikkel sokszor elsőként sikerül kapcsolatot teremteni az éneklés révén.
Az egyesület szerint amíg az államilag támogatott kezdeményezések elsősorban alapfokú hangszeres zeneoktatást céloznak hátrányos helyzetű gyerekek számára, addig Rost Andrea programsorozata teljesen más koncepción alapul: az éneklés közösségteremtő erejére, az élményre és az egyéni figyelemre épít. „Ez nem intézményi keretek között zajló oktatási projekt, hanem nagyon személyes kapcsolatokra épülő, meghallgatások és közös éneklések révén létrejövő zenei élmény. Nem pénzt vagy képzési struktúrát viszünk, hanem időt, figyelmet, inspirációt és lehetőséget. Ez az emberi jelenlét teszi A Zene mindenkié programsorozatot különlegessé, és emiatt minden elemében eltér a meglévő állami programoktól.”
A Magyar Narancs az utóbbi időben számos olyan témával foglalkozott, amelyek a kohéziós alap forrásainak felhaszánlásáról szóltak. E cikkeink itt olvashatók:
Szerkesztette: Fazekas Zsuzsanna
