Kóbor János: Nem elegáns dolog ez a stadionépítés

  • narancs.hu
  • 2015. június 10.

Zene

Az Omega frontemberével Nagy Gergely Miklós a felcsúti buli apropóján készített nagyinterjút, amely a Narancs június 11-i lapszámában lesz olvasható. Ellenállás, ’56, vallásosság, a régi és a mai Fidesz is szóba került. Na meg a stadion. Ízelítő.

Magyar Narancs: Nyugat-Európában az sem történik meg, hogy a kormányfő egyszer csak épít egy stadiont a vidéki háza mellé. Ez szerintem, mármint az önökre zúduló indulat és Orbán mániája, összefügg.

Kóbor János: Hadd mondjak erre valamit. Ha van egy miniszterelnök egy ilyen focistamúlttal, és van benne egy kis lokálpatriotizmus, akkor nem ez a legnagyobb tragédia, amit ő most tesz. Tudja, mennyibe került ez a stadion?

MN: Valahol 3 és 4 milliárd közt volt.

KJ: Az egy kilométer autópálya. És mint tudjuk, a M4-est azért állították le, mert kilométere 4 milliárdért épült.

MN: Azt azért állították le, mert Simicska Lajos építette.

KJ: Én ebből semmi konkrétumot nem tudok. De persze lehet, egy miniszterelnöknél nem biztos, hogy ez a legelegánsabb, ha ezt csinálja.

MN: De ha egy zenekar elmegy egy nem szokványos helyre koncertezni, annak igenis jelentése van. Itt szerintem az a nem ok nélküli látszat keletkezett, hogy az Omega végül is helyesli azt, ahogy és amiért ez a stadion megépült, és amit szimbolizál.

KJ: Ebben semmi ilyen nincs, és nem is szeretnék állást foglalni ezzel kapcsolatban. Mi soha nem köteleztük el magunkat egyik párt mellett sem, nem léptünk fel pártrendezvényen. A stadiont mi csak béreljük, ez a vita nem a nyugati demokráciák színvonala, inkább a harmadik világiaké. Nem is kívánok belemenni. Ami a stadion építése körül történt, számomra még nem elítélendő. Miközben mondom, nem elegáns dolog ez a stadionépítés. Ha én miniszterelnök lennék, nem biztos, hogy ezt csinálnám. De nem ítélem el százszázalékosan. A koncerttel kapcsolatban pedig úgy fogom fel, hogy a stadion a test, amibe mi viszünk lelket. Egyébként pedig Magyarország ha valamiben, akkor sportban nagyhatalom.

A teljes interjú a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.