Porlasztó, trafó, gyöngyhajú lány - A Műegyetemtől a világhírig - képes egyetemtörténet (könyv)

  • - barotányi -
  • 2005.09.01 00:00

Zene

Az egyik legpatinásabb egyetemünk szépen illusztrált, információkban gazdag történetét veheti kézbe az olvasó, benne van minden, az előzményektől és alapítóktól kezdve a nagy szervezeti átalakításokon át mostanáig.

Az egyik legpatinásabb egyetemünk szépen illusztrált, információkban gazdag történetét veheti kézbe az olvasó, benne van minden, az előzményektől és alapítóktól kezdve a nagy szervezeti átalakításokon át mostanáig. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a honi mérnökképzés immár 223 éves múltra tekinthet viszsza: II. József, aki közismerten nem csupán uralni, de nevelni is próbálta népét, 1782-ben írta alá a nem sokkal korábban Pestre költözött egyetem keretében működő Mérnöki Intézet alapítólevelét. Amint e kötetből is kiderül, a műszaki felsőoktatás is igen sokat köszönhet a reformkori lelkesedésnek és szellemi pezsgésnek. Ekkor tervezik először - nagyjaink közül mindenekelőtt Széchenyi - egy önálló Műegyetem megalapítását, s ekkor (1846-ban) kezdi működését az Országgyűlés javaslatára a József nádorról elnevezett ipartanoda, amit (s milyen tipikus ez) az abszolutizmus idején egyesítenek a Mérnöki Intézettel. A jogutódban előbb német, majd 1860-tól magyar nyelven folyik az oktatás, 1871-ben pedig Eötvös József aláírja a József Műegyetem alapító okiratát - ez volt Európában az első olyan műszaki felsőoktatási intézmény, mely egyetemi címet szerzett. A kötet terjedelmi okoknál fogva természetesen vázlatosan tárgyalja az egyetem fontosabb ta-nárainak és azok tanítványainak munkásságát: legendás nevek kerülnek elő, a természet- és műszaki tudományok világklasszisai.

A Műegyetem és elődeinek tanárai között olyan tudósokat találunk, mint Jedlik Ányos, az íróként tán jobban ismert Dugonics András, aztán Zipernowsky Károly, Bánki Donát, Bay Zoltán, a közgazdász (mert ezt a szakmát is oktatták/oktatják itt) Heller Farkas, vagy említhetjük az olyan legendás tanárokat is, mint Pattantyús-Ábrahám Géza vagy a fizikatörténetéről is híres Simonyi Károly. Az anyag gazdagsága miatt egyszerűen lehetet-len beszámolni valamennyi nemzetközileg is releváns (és a Műegyetemhez is köthető) tudományos karrierről - legyen itt elég feljegyezni, hogy a későbbi Nobel-díjasok közül itt kezdte tanulmányait Gábor Dénes és Wigner Jenő (akik azután, hála a honi közálla-potoknak, végül Berlinben diplomáztak), és itt végzett, sőt itt is dolgozott a jó év-tizede Nobel-díjat kapott Oláh György vegyész is. A könyv hűen követi (minden kritikai megjegyzés nélkül, szigorúan az eseménytörténetnél maradva) a Műegyetem fordulatokban gazdag intézménytörténetét is. Megismerhetjük, miként jön létre 1934-ben (a leendő rektor, Teleki Pál egyik szellemi gyermekeként) a majdnem mindent magában foglaló József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - amit azután a kommunisták nagy élvezettel darabolnak fel 1949-ben.

És persze nem hiányozhatnak az épülettörténeti fejezetek sem: több évtizedes hányattatás után a múlt század elején kezd kiépülni a jól ismert műegyetemi negyed Lágymányoson - s a jelenkorral bezárólag úgyszólván valamennyi korszak stílusjegyei fellelhetők az épületeken. S nem feledkezhetünk meg arról sem, mennyit köszönhet a magyar művészet (különös tekintettel a színházra és a zenére) a Műegyetemnek: a pályaelhagyó mérnökök közt találjuk az író Határ Győzőt, a színész Latinovits Zoltánt és Jordán Tamást vagy a zenész Benkó Sándort, Gryllus Dánielt. S persze a fél beatgenerációt: Bródyt, Kóbort, Benkőt: csak nehogy kiderüljön végül, hogy a gyöngyhajú lány is a vegyészkar Martos Flóra Kollégiumában lakott.

Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2005, 227 oldal, ár nélkül

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.