50 forintért parkolhatnak a Szent János Kórház területén az ott dolgozók

  • narancs.hu
  • 2020. május 24.

Belpol

A túlzsúfoltság megakadályozása érdekében kellett bevezetniük a behajtási díjat.

„Pár nappal azután, hogy kiderült: a Szent János kórház Covid-osztályán dolgozók fizetését csökkentik, ma újabb megdöbbentő információ került a DK birtokába, ami tovább borzolhatja a kedélyeket. Kiderült, hogy nem csak a fizetésük lecsökkentésével alázzák meg a járvány frontvonalában dolgozókat, de ebből a kevés pénzből továbbra is levonják tőlük azt az összeget, amit a kórház területén való parkolásért kell fizetniük” – írja a párt közleményében.

Ezt azt jelenti, hogy amíg a veszélyhelyzet miatt a kormány mindenkinek ingyenessé tette a parkolást Budapesten, addig azoknak az embereknek, „akik erejükön felül próbálnak vigyázni ránk”, még ez a kedvezmény sem jár a munkahelyükön. „Valószínűleg nem csak a Szent Jánosban, hanem az állami kézben lévő egészségügyi intézmények legtöbbjében sem, ha ugyan nem mindegyikében” – áll a közleményben.

A DK szerint a kórházi ágyak kiürítése és a magas halálozási ráta mellett ennyi, és nem több Kásler Miklós és az Orbán-kormány történelmi érdeme: a kórházi dolgozók, orvosok, nővérek, ápolók, mentősök és a kórház tisztaságáért, a betegek ellátásáért felelős technikai személyzet megalázása fillérekért – zárul a közlemény.

Az Index megkereste a kórházat ugyanis a DK közleménye nem említ pontos napidíjat: kórház dolgozóinak naponta 50 forintot kell fizetniük a parkolásért. Az intézmény válaszában kifejti „a minimális – napi 50 forintos – behajtási díjat a túlzsúfoltság megakadályozása érdekében kellett bevezetnünk. Ha ugyanis a bent tartózkodó autók száma meghaladja a parkolóhelyek számát, akkor a szabálytalan helyen várakozók a belső betegszállítást vagy akár a mentők közlekedését is akadályoznák”.

A kórház hozzáteszi, a közeli utcákon bármikor ingyen parkolhatnak a dolgozók, ha úgy döntenek, hogy nem akarnak naponta 50 forintot fizetni azért, hogy a kórház területén parkoljanak, de „mindeddig egyetlen dolgozónk sem tette szóvá ezt a gyakorlatot”.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.