Az országos választmány eredetileg június 17-én döntött volna a megyei listákról, de mivel Orbán Viktornak nem tetszett a beterjesztett névsorok mintegy kétharmada, a jelölést múlt szombatra napolták. A pártelnök szerint a szövetséggé alakulás nem tükröződött a listákon, amiken a legtöbb helyet a megyei elnök és emberei foglalták el. Orbán ezért teljes revíziót kezdeményezett. A listákat a múlt héten egy háromfős ad hoc testület - Orbán, Kövér László választmányi elnök és Varga Mihály önkormányzati választásokért felelős alelnök - nézte át; s mindegyik megyei elnökkel le is ültek elbeszélgetni.
Szombatra kiderült: ott, ahol a párt egységesen lépett fel a lista védelmében (például Bács-Kiskunban, Békésben), egy-két vitás kérdésben Orbán meghátrált; ahol viszont az ellenállás gyengébb volt, az új listát telepakolták az ún. szövetségesek delegáltjaival.
A legnagyobb vérengzés
Budapesten zajlott. A régi frakciótagok közül csak négyen szerepelnek befutó helyen. Biztosan nem lesz fővárosi képviselő Kupper András jelenlegi és Tirts Tamás korábbi budapesti elnök, de lemaradtak a listáról olyan régi fővárosi fideszesek, mint Sasvári Szilárd, Juharos Róbert vagy Cselovszki Zoltán, a Fidesz Új Budapest Központjának a vezetője. A budapesti listát Tarlós István, "buda független polgármestere vezeti, akit a választmány is elfogadott Demszky Gábor kihívójának. 't két országgyűlési képviselő, Fónagy János, Pokorni Zoltán és a szövetségesek (Fidelitas, KDNP, Vállalkozók Pártja, Nemzeti Fórum) jelöltjei követik.
A teljes névsort végigböngészve nem állítható, hogy a jelöltállítás bármely csoportnak kedvezne: a közös nevező egyetlen kivételtől (Pokorni Zoltán) eltekintve a politikai súlytalanság. A Fidesz-frakció Kupper-vonalától a párt-elnök megszabadult, a közvetlen mögötte lévőket (Wintermantel Zsolt, Ughy Attila, Németh Szilárd) viszont a pályán hagyta. Az országgyűlési képviselőket Orbán nem engedte feltenni a listára (Fónagy kivétel, míg Pokorni - parlamenti és fővárosi képviselő, polgármesterjelölt a XII. kerületben - valóságos funkcióhalmozó), és a többségükben vereség elé néző kerületi polgármesterjelölteknek sem nyújtott mentőövet. A belső kerületek vagy Újbuda, ahol a "nagy dolgok eldőlnek" meglepő módon nem küldhetnek erős fideszest a fővárosba. Rosszul járt a Fidelitas: noha Szijjártó Péter a Fidesz kommunikációs igazgatójává nőtte ki magát, egyetlen embere sem lesz a közgyűlésben. Vagyis Szijjártó nyugodtan húzhatja az igát, de nem erősödhet meg úgy, mint korábban Rogán Antal. Orbán a párt kérészéletű ifitagozatával is leszámolt. Az új hullámot Pesti Imre, a Fidesz budapesti és Pest megyei regionális igazgatója (aki a Tilos Rádió ellen szervezett tüntetésen tűnt fel) és néhány külvárosi alapszervezet (XV-XVI-XVII. kerület) fiatal reménysége jelképezi, akik a kampányban nyújtott terepmunkájuknak köszönhetik jó pozícióikat.
A változások intenzitására jellemző, hogy egy hónapja még Tirtset és Cselovszkit is a főpolgármester-jelöltek között nevezte meg a budapesti választmány, és mindketten az első tízben voltak a tervezett fővárosi listán. A főépítészi posztra aspiráló Cselovszki nemrég úgy nyilatkozott a Narancsnak, hogy biztos befutó hetedik helye Orbán akaratát tükrözi. (Lásd: "Mindenkivel jóban vagyok", Magyar Narancs, 2006. június 22.) Ehhez képest csütörtökön már nem volt rajta a listán, de Tirtset és Sasvárit is hasztalan próbálta visszatuszkolni a budapesti választmány, amely tiltakozása jeléül Pestit levette a nyolcadik helyről. Szombaton mégis simán - 67 igen, 4 nem, 23 tartózkodás mellett - átment az Orbán-verzió Pestivel, a szövetségesek képviselőivel meg a nagy túlélő Kosztolányi Dénessel. A budapesti választmány alternatívaként előterjesztett névsoráról nem is kellett már szavazni.
Orbán az országos választmányon Tirts Tamásnak azt mondta, hogy nem az elkezdett megújulást kell folytatni, hanem teljesen
tiszta lapot kell
nyitni. Az "öregek" háttérbe szorításával párhuzamosan Orbán ráerősített a korrupcióellenes retorikára, amiből az szűrhető le, hogy akik együtt smúzoltak a fővárosi szocialistákkal, vagy összemelegedtek a szabaddemokratákkal, azoknak annyi. A Heti Válasz és az Index a fővárosi Fidesz belmozgásait a pénzügyi erőforrások felügyeletéért folytatott, Orbán és Simicska közötti harc velejárójaként interpretálta, melynek része volt az Orbán pártján álló "liberális Pokorni" sajtón keresztüli megtámadása. Persze lehet, hogy valami egészen másról van szó: mindenesetre az állítólagos Simicska-Orbán-konfliktus nem kevésbé tűnik bizarr gondolatkísérletnek, mint az időről időre fölröppenő "Orbán-Kövér-ellentét".
A Fidesz mindenesetre a kettővel ezelőtti országos választmányon kényszerű okokból új - takarékos - alapokra helyezte a gazdálkodását. Felmondták a Szentkirályi utcai albérletet, kiadják a Lendvay utcát, a teljes költségvetési apanázst az adósság-állomány törlesztésére fordítják, a párt alapszervezeteit pedig igyekeznek az országgyűlési frakció pénzéből működtetni (például frakciószakértőnek delegálják a választókerületi titkárokat).
A választmány ülésén kiderült, hogy miután az orbáni politikának nincs szervezett, koncepciózus alternatívája, a sértettek pedig izolálódtak, komoly változásra a jövő évi rendes kongresszuson sem kell számítani. Egyelőre mindenki, akinek sikerült megkapaszkodni, örül, hogy luk van a fenekén.
