A hatályos törvények a házasság intézményét Magyarországon csak eltérő nemű párok számára teszik elérhetővé. A friss Ptk.-tervezet harmadik, családjogi könyve viszont (egyebek mellett) az élettársi kapcsolatot szabályozná újra, márpedig azt az Alkotmánybíróság egy 1996-os döntése értelmében nem lehet csak heterókra szűkíteni. Az élettársi kapcsolat további intézményesülésével elvileg olyan jogok válhatnának a melegek számára is elérhetővé, amelyektől eddig el voltak zárva; nem véletlen, hogy a melegszervezetek leghangsúlyosabb követelése épp a regisztrált párkapcsolat bevezetése.
Miközben az ellenkező neműek számára az öröklés, a tartás vagy a lakáshasználat a házasság révén könnyen elérhető, a melegek évtizedes együttélés után sem örökölhetnek egymás után, a kapcsolat megszűnésekor nem kötelezhetők tartásdíj fizetésére,
és fel sem merül,
hogy az önkormányzati lakást a bérlő halálát követően az élettárs használhassa. Az állam egyébként a heteróknál is csak a házastársaknál védi a túlélő vagy a gyengébb, kiszolgáltatottabb fél érdekeit. Az élettársak persze köthetnek egymással külön szerződést, ám e lehetőséggel kevesen élnek. Mindez azt a szemléletet tükrözi, hogy a házasság az élettársinál szorosabb érzelmi-életviteli köteléket jelent, amit azonban számos szociológiai kutatás és demográfiai tény (például a házasságkötések és a házasságban születő gyerekek számának és arányának a csökkenése, a mind gyakoribb válások stb.) cáfol.
"A modern köztársaság nem avatkozik bele állampolgárai életformájába, párkapcsolataiba. Biztosítjuk a tartós élettársi kapcsolatban élőknek a házastársakkal hasonló jogait." Az idézet a nemrég hivatalba lépett Gyurcsány-kormány programjából származik, érdemes hát az élettársi kapcsolat új szabályozási tervét is e szempontból vizsgálni. A "hasonló jogok" kitétel persze kellően maszatol ahhoz, hogy utóbb semmit se lehessen konkrétan számon kérni, de a program olvastán bárki azt gondolhatná, hogy a jövőben a törvény nem tesz lényegi különbséget a házasok és a tartós élettársak jogai között. Az élettársi jogviszony újraszabályozásával bevezetendő legfontosabb tervezett újdonság a regisztráció lehetősége: a pár elmehet az önkormányzathoz, egy rutineljárás keretében regisztráltathatja magát, és ezt közokiratba foglalják. Később bármelyik fél kérhetné a bejegyzés megszüntetését, aminek az önkormányzat (megfelelő feltételek mellett) automatikusan eleget tesz, s erről értesíti a másik felet. Ez valóban hasonlít a házasságra vonatkozó szabályokhoz.
A Háttér Társaság a Melegekért jogsegélyszolgálatának vezetője, Rakaczki Hajnalka a Narancs kérdésére egyrészt üdvözölte a tervezetet, mivel az az élettársi kapcsolatot immár a családjog keretében tárgyalja. Azt is örvendetesnek tartja, hogy a közigazgatási regisztráció megkönnyítheti az élettársi kapcsolatok bizonyítását. Jelenleg ugyanis a meleg párokat az emberek többségének tudatlansága vagy prüdériája miatt nap mint nap abszurd vagy kínos helyzetek sokasága fenyegeti. Jellemző és gyakori eset, amikor a tájékozatlan banki ügyintéző nem hajlandó elhinni, hogy az előtte megjelentek valóban élettársként igényelnek hitelt, de említhető az élettársaknak járó utazási kedvezmény megadása körüli hercehurca, s volt példa kórházi látogatás engedélyezése miatti kukacoskodásra is. Ilyen helyzetekben egy önkormányzati okmány felmutatásával feltehetően véget érne a kérdezősködés.
Ámbár érdemben nem sok minden változna ettől. "Az igazi előrelépést az jelentené, ha bevezetnék a valós, igazi jogokkal körülbástyázott élettársi kapcsolat intézményét, csakhogy ez nem az - fogalmazott lapunknak Rakaczki Hajnalka. - Tény, hogy a tervezet kimondja a felek kölcsönös együttműködési és támogatási kötelezettségét, és bővíti a jogokat a kapcsolat megszűnése esetén, mert tartást és lakáshasználatot biztosít a rászoruló részére.
A döntő azonban
az, hogy mindez elkülönül a bejegyzéstől: a regisztrált és a be nem jegyzett élettársi jogviszony jogkövetkezményei azonosak maradnak." Az élettársi jogviszony a tervezet értelmében nem a bejegyzéshez kötődne, és az IRM tervezete szerint regisztráció ide vagy oda, az élettársak továbbra sem örökölhetnek egymás után, és nem fogadhatnak örökbe gyereket. Rakaczki megjegyezte: hosszú távon továbbra is a melegházasságok engedélyeztetését tekintik fő célkitűzésüknek.
A Narancs az átalakulóban lévő és kaotikus államigazgatásból egy hét kitartó próbálkozásai ellenére sem tudott egyetlen valamirevaló információt szerezni a Ptk.-tervezet keletkezéséről és további sorsáról. Az eddig csak a tárcaközi koordináción túljutott szövegről így nem tudható, hogy milyen korábbi verziók után született, mikor lesz belőle törvényjavaslat, és főleg, hogy milyen vélemények körvonalazódnak róla. Az azonban biztosnak látszik, hogy mire az Országgyűlés elé kerül, számos változtatáson megy majd keresztül, és ezek a módosítások feltehetőleg nem a melegjogok kiterjesztésének irányába mutatnak. A családjogi rész arra azonban bizonyosan alkalmas lesz, hogy az indulatok kellően felizzanak miatta: a melegeknek ugyanis kevés, a homofóboknak sok, az átlagos politikusnak pedig mindkét okból túlságosan riasztó.
