Lezajlott az első előválasztási miniszterelnök-jelölti vita Karácsony Gergellyel, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd, Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, Fekete-Győr András, a Momentum, Dobrev Klára, a DK és Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének részvételével, Simon András vezetésével az ATV-n.
A kötött megszólalási időkkel rendezett vita három fő témakör köré szerveződött:
- Mitől lesz Magyarország egy sikeresebb és gazdagabb ország?
- Hogyan lesz Magyarország egy egészségesebb és okosabb ország?
- Hogyan lesz Magyarország egy tisztább, rendesebb ország?
Elsőként azonban a jelölteknek arról kellett beszélniük, hogy mik lennének az intézkedéseik az első héten.
Első intézkedések
Jakab Péter szerint az első héten minden olyan jogszabályt hatályon kívül kell helyezni, ami lehetővé tette a jogállam leépítését, biztonságos, békés átmenetet ígért és teljes felsővezetés-cserét, Polt Péter legfőbb ügyész lecsukását, valamint csatlakozást az Európai Ügyészséghez. Hangsúlyozta az egészségügy azonnali rendbetételét, az egészségügyi szolgálati jogviszony eltörlését, a közalkalmazotti státusz visszaadását az egészségügyi dolgozóknak.
Márki-Zay szakértői kormány felállítását említette, egy új alkotmány meghozását, elszámoltatást, Polt Péter leváltását, és végül egy komplex csomagot az önkormányzatok helyreállításával, a média felszabadításával az NMHH felügyeletétől, az igazságszolgáltatás függetlenítésével csatlakozással az Európai Ügyészséghez, egyetemek és oktatás autonómiájának visszaadásával, béremeléssel a tanároknak, rendészeti dolgozóknak.
Karácsony Gergely Magyarország újraegyesítését hangsúlyozta, első három intézkedésként pedig a 6000 milliárdos uniós segélycsomag lehívását, a közpénz terhére meggazdagodottak bankszámláinak zárolását említette, valamint hogy módosítani kell azt a törvényt, amely alapján a következő kormány tagjai esküt fognak tenni, ugyanis nem szabad az alaptörvényre megesküdni, annak közjogi érvénytelenségét ki kell mondani. Mint mondta, a magyar jogállamra kell majd esküt tennie a következő kormánynak.
Fekete-Győr azt mondta, a karmelita kolostor kulcsát oda kell adni a korrupcióellenes ügyészségnek, vissza kell vonni a homofób törvényt, és ki kell nyitni a parlament kapuit a független magyar és nemzetközi sajtó képviselői előtt.
Dobrev Klára az első tervezett intézkedések helyett arról beszélt, hogy nagyon örül a többiek megszólalásának, mert sok mindenben egyetértenek, a következő hónapokban pedig ezek alapján össze kell rakni a közös kormányprogramot, és a választások után el kell kezdeni kormányozni. Ennek része lesz az elszámoltatás, a kétharmados törvények és fideszes mamelukok eltüntetése az intézmények éléről, és a költségvetési törvény módosítása, hogy ne az oliarchákhoz kerüljenek a pénzek.
Az elszámoltatásra vonatkozó kérdésekre Jakab, Karácsony is azt hangsúlyozta, hogy a tervezett elszámoltatási lépéseik nem feszegetik a jogállamiság határait, csak fel kell tárni a korrupciós ügyeket, mert most nem működik rendesen a jogállam, az erre rendelt intézmények. Fekete-Győr azt hangsúlyozta, hogy versenyképes, és nem haveri nemzeti nagytőkére lenne szükség, Márki-Zay szeretné, ha a tehetség számítana, és nem a politikai kapcsolatok, Dobrev pedig arról beszélt, hogy fontos, hogy kimondják az alaptörvény alkotmányellenes.
Bérek, gazdaság, adók, szociális ellátások
Dobrev szerint Magyarország egy olyan családra hasonlít, ahol a papa rántott húst kap, a mama zsíros kenyeret, a fiú meg azt se, sőt az is lehet, hogy már elment külföldre. Ezért a gazdaságpolitika középpontjába vissza kell helyezni az embert, mert Orbán Viktor azt hiszi, hogy olcsó, kizsigerelt emberekkel lehet megváltani a világot, de ez nem így van, nyugdíjakra, bérekre, családi pótlékra kell költeni.
Később a kevesek helyett a "sokaság sikerét" hangsúlyozta, mondván nem lehet versenyképesnek lenni, ha a diákolimpikonok mind ugyanazokból a elitgimnáziumokból érkeznek, ezért azt kellene elérni, hogy a szegényebb megyékben is ugyanolyan szinten éljenek az emberek. Azt is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány 6 százalékot költ a "nemzeti tőkésosztály" támogatására, de ez az oligarchák támogatását jelenti, ezt le kell állítani, ehelyett ezt a pénzt a kis- és középvállalkozásokra kellene költeni.
Jakab szerint az a recept, hogy több pénzt kell hagyni az embereknél, mert akkor tudnak költeni és pörgetni a gazdaságot. Orbán szerinte úgy gondolkozik, hogy minél olcsóbban dolgozik a magyar, annál jobb a gazdaságnak, de ez nem így van, ezért forrásteremtő gazdaságpolitikára kell átállni, az EU-s forrásokból nem látványberuházásokra kell költeni, hanem olyan vállalkozásokra, amelyek aztán magasabb béreket tudnak kifizetni, olcsó helyett minőségi munkát kell végezni. Hozzátette, differenciált nyugdíjemelést kell bevezetni, a férfiakat is el kell engedni 40 év után nyugdíjba, a korkedvezményes nyugdíjazást vissza kell vezetni, meg kell duplázni a családi pótlékot, valamint az első és második gyermek születését is kell támogatni, állami bérlakásépítési programmal.
Később kérdésre arról is beszélt, hogy fontos a szegregátumok felszámolása is, ezért szerinte a bérlakásprogram nekik is segítséget jelenthetne. Ezt úgy képzelné el, hogy a bérlakásokban néhány évig bérleti díjat fizetnének a lakók, majd ha minden rendben, akkor ez átalakulna törlesztőrészletté, és végül övék lehetne a lakás.
„Nem akarok semmilyen etnikai hovatartozás alapján különbséget tenni”
– hangsúlyozta.
Márki-Zay arról beszélt, hogy kiszámítható gazdasági környezet mellett az euró bevezetésével lehet biztosítani a nyugdíjak és bérek értékállóságát, és "adóemelésről szó sem essen", mert szerinte az emberek azt szeretik a Fideszben, hogy csökkentette a béreket sújtó adókat. Szerinte a korrupció felszámolásával már megvan az alap, rugalmas nyugdíjrendszer bevezetésével meglesz az alap a jobb élethez.
Erre Jakab később azt mondta, nem igaz, hogy csökkentek az adók, mert közben elszabadultak az árak, ezért az alapvető élelmiszerek árát, a gyermekneveléshez szükséges termékek és a nyugdíjas fogyasztói ksár termékek adóját csökkenteni kell, valamint a garantált bérminimumig, vagy átlagbérig visszaigényelhetővé kell tenni az adót.
Karácsony arról beszélt, miniszterelnökként most inkább Makón lenne, ahol betiltották a beszélgetést a munkásoknak, hogy ne tudjanak sztrájkot szervezni. Azt is mondta, 10 éves megállapodást hozna létre a munkavállalók és munkaadók között a béremelésről, és adómentessé tenné a minimálbért, hogy magasabbat is ki tudjanak fizetni. Arról is beszélt, hogy szerinte nincs rendjén, hogy a társasági adó Európában Magyarországon a legalacsonyabb, inkább a vállalatoknak kellene több adót fizetniük, az alacsony keresetűeknek pedig kevesebb adót kelljen fizetni. Bérek és nyugdíjak ne szakadjanak el egymástól, és senki ne élhessen 100 ezer forintnál kevesebből.
A Tiborcz- és Mészáros-adóra azt mondta, helyes lépés lenne, mert "rendkívül perverz" adórendszere van ma Magyarországnak. Márki-Zay erre azt mondta, a tolvajokat nem adóztatni kell, hanem el kell venni tőlük a lopott pénzt egy bírósági tárgyalás után, de nem kellene ugyanúgy adóztatni Bojár Gábort mint Tiborcz Istvánt. A munkabért terhelő adók jelenlegi szintje szerinte amúgy erény.
Karácsony azt mondta, a kisemberek nagyon magas adót fizetnek, Bojár Gábor pedig kifejezetten szeretne vagyonadót fizetni, mert egy tisztességes ember, aki tisztességesen szerezte a vagyonát. Szerinte a Bojár Gáborok szívesen fizetnek egy tisztességes államnak, a bérlakásprogram pedig fontos, a magyar lakásállomány energiafaló, ez egy ökológiai és társadalmi-gazdasági kérdés is, és erre számos uniós forrás is lehívható lenne.
Feket-Győr arról beszélt, hogy lehetővé kell tenni a 4 napos munkahét bevezetését, amivel szemben bár sokaknak van kétsége, világszerte egyre több a példa rá. A mai nyugdíjrendszer szerinte merev és buta, ezért rugalmassá kell tenni úgy, hogy
legyen mindenkinek egyéni nyugdíjszámlája, ahol látni lehet, hogy mikor mennyi nyugdíjra lennének jogosultak, és ez alapján eldönthetnék, hogy mikor akarnak nyugdíjba menni.
Arról is beszélt, hogy svájci indexálás szerint a gazdaság teljesítményével együtt emelkednének a nyugdíjak, emellett az euró bevezetését is hangsúlyozta.
Később kérdésre azt is mondta, alapvető probléma van a Munka törvénykönyvével, mert ha most bezár a gyár, a munkáltató nem köteles segíteni az elbocsátott munkavállalókat, ezt módosítani kell, hogy elkerüljék a tömeges kivándorlást a munka világából.
Egészségügy, oktatás
Fekete-Győr a kettészakadt egészségügyről beszélt, mondván az egyik ember duplán fizet, tb-t is és a magánegészségügyért is, míg a másik csak az állami egészségügyhöz jut hozzá, ezzel senki sem elégedett. Szerinte fontos a szektorsemlegesség, a terve szerint az állami egészségügynek kellene szolgáltatást vásárolnia a tb-ből az embereknek, ezzel csökkenthetők lennének a várólisták.
Hangsúlyozta, hogy bár az Orbán-kormány szerint az oktatás és a gyermek elvileg prioritás, ez nem így van, használhatatlan tudást kapnak a gyerekek, a Momentum ezért inkább a finn modellből szeretné átvenni a legjobb gondolatokat, mert az felkészíti a gyereket a munka világára, a kritikus és kreatív gondolkozásra, és minden iskola hasonlóan magas oktatást nyújt. Kérdésre arról is beszélt, hogy az első diplomát ingyenessé kell tenni, és az egyetemi oktatók bérét is emelni kell, mert aki nem professzor, az 180 ezer forintot keres, és ezért nyilván nem fog itt maradni, hanem inkább külföldre megy.
Dobrev teljes szemléletváltást szorgalmazott, és hogy miniszterelnökként 9000 új egészségügyi szakdolgozóval és 5000 új háziorvossal szeretne kezet fogni. Elmondta, beszélt egy nővel, aki 2023-ra kapott időpontot csípőprotézis-műtétre, mert nincs elég orvos. Szerinte lehet finn modellről beszélni, de felesleges, ha nincs elég pedagógus, vagy alulfizetettek, ezért el kell kezdeni költeni a pedagógusra, az orvosra, az ápolóra, vagyis az emberekre, mert Romániában 30 ezer forinttal többet keres egy pedagógus.
„A járvány megmutatta, hogy embert csak ember tud gyógyítani, hiába van a lélegeztetőgép, és embert csak ember tud tanítani, hiába vannak a digitális eszközök”
– mondta.
Jakab azt mondta, most tűrni tanítják a gyerekeket az iskolában, és a sormunkára készítik fel őket, ehelyett ő összefogni, kreatívkodni tanítná őket kis létszámú osztályokkal, differenciált oktatással. Megemelné 18 évre a tankötelezettség korhatárát, és ő is hangsúlyozta a fizetésemelést, a pedagógusok létszámának növelését. Azt is mondta, évente 30 ezren azért halnak meg, mert nem jutnak egészségügyi ellátáshoz, "ők az Orbán-rendszer halálos áldozatai", ezért a GDP 8 százalékát kell rákölteni az egészségügyre.
Kérdésre a homofób törvényről azt mondta, a pedofilokkal szemben ő még keményebben lépne fel, akár a kémiai kasztrálással is – bár hangsúlyozta, hogy ebben nincs konszenzus az ellenzéki jelöltek között –, a homofób passzusokat viszont törölni kell, az iskolai szexuális oktatásra vonatkozó passzusokkal a Fidesz olyat tiltott be, amire nem is volt igény meg példa sem, akár azt is betilthatták volna, hogy a Váci úton januárban nem szabad fecskében sétálni.
Márki-Zay Ferenc felidézte, hogy kint volt a pápa miséjén, és a pápát idézte, miszerint nem az a pökhendi, a magát is Istennek képzelő hatalom kell, hanem az alázatos szeretet a fontos, ezért komoly felzárkóztatásra van szükség, a cigányság, a rokkantak, fogyatékkal élők esetében, mert a kormány nem rájuk figyelt és nem rájuk költötte a pénzt. Ő a kanadai modellt tartja példaadónak, a magánegészségügy bevonását, és hogy az oktatásban a legrászorulóbb gyerekekre kell koncentrálni.
Kérdésre elmondta, az egészségügyben szerinte vannak olyan területek, ahol lehet centralizálni, de a sürgősségik terén nem, ezért szakmai áganként kellene kezelni, mert vannak olyan területek, ahol nem jelentene problémát, ha messzebbre kell menni. Az oktatásban hangsúlyozta a szabad tankönyvválasztást, és a digitális tudást.
Karácsony azt mondta, ő is ott volt a misén, szerinte is ennek a szemléletnek kell áthatnia az új kormány munkáját. Azt is mondta, 50 százalékos béremelésre van szükség az egészségügyi szakdolgozóknál is, a magánegészségügy bevonásával azonban ő inkább vigyázna, ehelyett kimondaná a kockázatközösséget az egészségügyi biztosítás terén, így nem esik ki senki a rendszerből. A finn modell helyett pedig inkább a korábbi lengyelt tartja példának, ez a helyi autonómiára épült, hozzá pedagógusbér-emelés kell, különösen a pályakezdők esetében, kompetenciaalapú alaptantervvel, a lexikális tudás helyett a kreativitás, a kritikus gondolkodás elősegítése.
Kérdésre azt is mondta, hogy az egyetemi közalapítványoktól vissza kell szerezni a vagyont, mert ezzel semmit nem léptünk előre, így is az európai átlag felét költjük csak oktatásra. Hozzátette, a mai oktatási rendszer kasztrendszerként működik, már az érettségi megszerzését is próbálja ellehetleníteni, a magyar Európa legigazságtalanabb és az esélyegyenlőséget ellehetetlenítő oktatási rendszere. A hátrányos helyzetű településeken szerinte bérpótlékot kell adni a pedagógusoknak.
A vita szakaszban Fekete-Győr arról beszélt, hogy szerinte nem az átlagbérhez kellene igazítani a pedagógusok bérét, mint ahogy a DK programjában van, de Dobrev azt mondta, még ennél is jobban kellene emelni, az illetményalapot ugyanis 2007 óta nem emelték. Márki-Zay azt hangsúlyozta, a tanárok szabadsága is fontos, hogy a tanárok motiváltak legyenek, például lehetőségük legyen segíteni a diákokat. Karácsony szerint az önkormányzatoknak vissza kell adni az iskolákat, és mivel az egyházi iskolákra többet költ az állam, ehhez a szinthez fel kell emelni az állami iskolák támogatását is. Hangsúlyozta, hogy ma már Budapesten nem kell sokat várni CT-re, ez nem is kerülne sokba.
Jakab odaszúrt egyet Karácsonynak, hogy a kormányváltás után majd főpolgármesterként élvezheti az iskolák önállóságát, emellett a praxisközösségek megerősítését szorgalmazta.
Korrupció, jogállam, elszámoltatás
Karácsony az elszámoltatásról azt mondta, ennek a rendszernek nem a jog a lényege, hanem a folyamatos közpénzáramlás, ezért ha le akarják bontani, akkor el kell zárni a pénzcsapokat, ha ez megtörténik, akkor összeomlanak a mostani rendszerek, ebben keménynek kell lenni. Szerinte akkor lesz stabil az alkotmányos rend, ha sikerül egy közös alkotmányt elfogadni, ehhez egy megerősítő népszavazásra is szükség van.
Fekete-Győr azt mondta, a Momentum már tavaly nyár óta dolgozik azon, hogy hogyan lehetne lebontani az Orbán-rendszert, ehhez egy 25 pontos rendszerváltó forgatókönyvet is összeraktak. ebben szerepel a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, egy magyar korrupcióellenes ügyészség felállítása, a vagyonnyilatkozatok hazugságainak büntethetővé tétele, a lopások leleplezőinek járó kiemelt védelem, a propagandát pénzelő csapok elzárása, hogy valaki csak legfeljebb 8 évig lehet miniszterelnök, és hogy persorozatot indítanak, ez lesz a "felcsúti per". "Magyarország soha többé nem lehet következmények nélküli ország" – mondta, majd felhozta azt is, hogy Zuglóban Hadházy Ákossal, a korrupcióellenes harc élharcosával szemben a többi párt Tóth Csabát támogatja. "Remélem, nem Tóth Csabák a többiek" – mondta a többi jelöltnek.
Dobrev szerint nagyon egyszerű a feladat:
aki lopott, annak börtönbe kell kerülnie, a lopott vagyont pedig el kell kobozni.
Erről azért kell beszélni, és azért kell kimondani, mert nem egyértelmű, hogy így lesz a kormányváltás után, de most évente 2000 milliárd forintot dobnak ki az ablakon, vagyis igazából ellopják, ebből nagyon sok mindenre lenne lehetőség. "A korrupció fojtogató, ha nem sikerül megölni, akkor megöli a korrupció az új magyar kormányt" – mondta. Igazat adott Karácsonynak abban, hogy az alkotmányozásnak széles egyetértésen kell alapulnia, de a kormányzást gátló kétharmados törvényeket szerinte azonnal meg kell szüntetni.
Jakab azzal kezdte, hogy az MNB szerint egy átlag magyar családnak 16 millió forint megtakarítása van, ha ez nincs meg valakinek otthon, akkor ezt lopta el a Fidesz. Ő is hangsúlyozta azEurópai Ügyészséghez csatlakozást, és hogy román mintára magyar korrupcióellenes ügyészséget kell felállítani, aki lopott, annak börtön és vagyonelkobzás jár, vagy legalább 99 százalékos vagyonnövekmény-adó. Azt is mondta, hogy a mentelmi jogot el kell törölni, olyan ne legyen, hogy egy korrupt politikus a mentelmi jog mögé bújik, politikus és családtagja ne indulhasson pályázaton. Azzal szúrt vissza Fekete-Győrnek, hogy ha Hadházy jó korrupcióeelenes ügyész lenne, akkor miért képviselőjelöltnek indítják?
Márki-Zay hangsúlyozta, Hódmezővásárhelyen Lázár János már 22 millió forintot fizetett egy kastély után, de a feljelentéseknek a rendőrség és az ügyészség szab gátat, ezért fel kell szabadítani a rendőrséget, és Polt Pétertől meg kell szabadítani az ügyészséget, akkor nagyon sok ügyet fognak feltárni. Vádalkukat kell kötni, hogy a főbűnösöket tudják elkapni, és ha a bűnösökeet elkapják a Fideszben, majd kiderül, hányan maradnak. Át kell nézni a fenyegetéssel megszerzett cégeet, a verseny nélkül kiadott koncessziókat, az elszámoltatásban példát kell mutatni, de szerinte csak az jöhet hitelesen az elszámoltatással, aki Zuglóban Hadházyt támogatja.
Fekete-Győr azt mondta, "Hadházy Ákosokat" kell kinevezni a korrupciós ügyészség élére, nem pont őt. Dobrev pedig hangsúlyozta, hogy a Fidesz készül arra, hogy megakadályozza az új kormányzást, ezért igenis azzal kell kezdeni, hogy a kétharmados törvényeket hatályon kívül helyezi, hiába szabályosan hozták meg. Akkor is meg kell tenni, ha feles többségű lesz csak a parlament.
Karácsony azt mondta, ezzel egyetért, és mindent ki kell rostálni, ami útjában áll annak, hogy végrehajtsák a leendő kormányprogramot, de nem kell túljogászkodni a dolgot, a Fidesz sem teszi ezt, ők lopnak, ellenállamot építenek, ezért el kell érni, hogy ne kapjanak pénzt a cégeik, el kell zárni a csapot, hogy ne tudják tovább táplálni azt a polipot, ami ma elszívja Magyarország életerejét. Hangsúlyozta, hogy Budapesten már 8 ügyben feljelentést tettek, ezek 100 milliárdos ügyek, van egy vizsgálóbizottság, részletesen feltártak mindent, ezért van rá példa, hogy ezt meg lehet csinálni, és lesznek is, akik beszélnek majd, ehhez vádalkukat kell kötni.
Jakab szerint fel kell tenni azt a kérdést, hogy ki ígérhet komolyan elszámoltatást, szerinte azok, akik nem vettek részt az elmúlt 30 évben. Úgy fogalmazott, hogy a hivatalnokoknak békejobbot kell nyújtani, de az, hogy egykori polgármestereket kitüntetnek – utalva itt Tarlós István és Demszky gábor kitüntetésére –, szerinte nem elfogadható. Azt ígérte, bárki lesz is a miniszterelnök-jelölt, ő ott fog állni, és elzavarja azokat, akik bepróbálkoznának.
Feket-Győr azzal támadta vissza Jakabot, hogy hogy mondhat ilyet, ha olyan ember, az MSZP-s Tóth Csaba mellett állnak Zuglóban, aki "vélhetően" korrupciós ügyekben érintett. Jakab szerint a "vélhetően" a kulcsszó, és olyan embert támogatnak, aki biztosan legyőzné a Fideszt, mert Tóth ezt már korábban többször megtette.
„Zuglóban bárki legyőzi a Fideszt, egy kecske is”
– vágott vissza Fekete-Győr, aki szerint az a cél, hogy megújítsák az ellenzéket, ehhez viszont Hadházy kell, és ki kell venni azokat, akikre a korrupció árnyéka vetült. Jakab azt mondta, akkor Hadházy tárja fel azokat az ügyeket, amik rávetülnek Tóth Csabára. Márki-Zay szerint személyi garanciák kellenek az elszámoltatáshoz, nem csak 10, hanem 30 év korrupciós ügyeit kell feltárni, mert "nem akarunk nagy tolvajokat kis tolvajokra cserélni".
Végül a záróbeszédek következte, ebben Márki-Zay azt mondta, szerinte a vidéki és bizonytalan szavazók fogják eldönteni a választást, ha nem sikerül, akkor az ország nem bír el megint 800 ezer külföldre költözőt, és csak azért nem leszünk az EU sorvezetője, mert addigra Orbán kilépteti az országot.
Karácsony azzal zárta, kiderült, több bennük a közös, mint ami elválaszt, de a közös miniszterelnök-jelöltnek kell a közös nevezőnek lennie, szerinte ehhez ő lenne a megfelelő jelölt ismét, korábban Budapesten már sikerült. A közös nevezőnek 6 pártot kell egybetartania, és a bizonytalanokat is, azt kell szerinte nézni, hogy ki a legjobb az összetartásban és egyesítésben.
Fekete-Győr szerint az előválasztás lényege az ellenzék megújítása, hogy ne ugyanazok induljanak, mint eddig, ő ezért vállalta. Azt mondta, a Momentum nyugati Magyarországot szeretne, az előválasztás első fordulójában pedig nem kell taktikázni, ezért aki akar, szavazzon rá.
Dobrev szerint a vitából az jött le, hogy győzni fognak, meghallották az ellenzéki szavazók hangját, kormányzással fogják tudni leváltani a kormányt, ő érzi magában az erőt ehhez.
Jakab azt mondta, nem ellenfélként, hanem szövetségesként tekint a többi jelöltre, ha 2018-ban is így gondolkodtak volna, akkor megspórolnak 4 évet, de akkor az volt a kérdés, hogy ki lesz a második és harmadik. Azt mondta, 30 év után végre garantált lesz az elszámoltatás, és ha ő lesz a miniszterelnök, és ez nem jön össze, akkor le is fog mondani, mert nem a hatalom érdekli.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
