Hétfőn kezdik bontani a Magyar Rádió egykori épületét

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 30.

Belpol

Pikó András szerint úgy kezdik el a munkát, hogy a bontási eljárás engedélye közigazgatási per alatt van.

„Hétfőn elkezdődik a Magyar Rádió épületeinek bontása és tart majd jövő tavaszig” – írja péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Pikó András, Józsefváros polgármestere.

A hírrel kapcsolatban a Telex felidézte, Lázár János építési és közlekedési miniszter a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel egyezett meg a Magyar Rádió épületének lebontásáról, az egyetem ugyanis a rádió helyén, a Palotanegyedben szeretné felhúzni új campusát. A kerület polgármestere most arról írt, hogy a bontási munkálatokról Józsefváros Önkormányzatát és a Palotanegyed lakóit sem tájékoztatták. Pikó András kifogásolta „a hatalmi gőg elképesztő felelőtlenségét”, mert

úgy kezdik el bontani az épületet, hogy közben a bontási eljárás engedélye közigazgatási per alatt van, és még nem született ítélet az ügyben.

Józsefváros polgármestere szerint úgy kezdik el a bontást, hogy a rádió épületei és a környező társasházak közös szerkezeti tartóelemekkel vannak összekötve, és nem tudják, mi történhet a társasházakkal a munkálatok miatt. Pikó András posztjában mindemellett azt is megjegyezte, hogy nem végeztek el szilárdságtani és állékonysági vizsgálatok, így nem lehet tudni, hogy milyen kockázatokkal jár a bontás, robbantás nélkül elbontható-e a háborús betonbunker, illetve, hogy milyen környezeti terheléssel jár majd a beruházás. A polgármester hozzátette, azért nem tudtak beleszólni a beruházás részleteibe, mert mindenben a megrendelő Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntött.

Hétfőn elkezdődik a Magyar Rádió épületeinek bontása és tart majd jövő tavaszig. Erről sem a Józsefvárosi Önkormányzat,...

Posted by Pikó András polgármester on Thursday, August 29, 2024

Lázár János kedden posztolt arról, hogy „megkezdődtek és azóta is az ütemterv szerint haladnak a bontási munkálatok Magyarország egyik legnagyobb beruházásánál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új Campusánál.” Az elmúlt évtizedek legnagyobb iskolafejlesztésének köszönhetően a főváros VIII. kerületének közepét elcsúfító, oda nem illő lepusztult épületeket elbontjuk, a Palotanegyedet megújítjuk” – fogalmazott az építési és közlekedési miniszter, aki szerint csak így épülhet meg Magyarország „legmodernebb, mégis a környezetével harmonizáló campusa.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.