Az álnéven kommentelő Bayer Zsolt megvédi a németeket a zsidóktól

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 10.

Fekete Lyuk

Mélységes mély a múltnak kútja, és buzog fel belőle a szar rendületlenül.

Tegnap azzal sikerült beverekednie magát Szüret rovatunkba a legfideszesebb publicistának, hogy a Tőzsdecápák 1. és a Tőzsdecápák 2. című műalkotásokban látta sűrűsödni a világállapot lényegét. Kedves olvasónk hívta fel a figyelmünket egy másik filmes eszmefuttatására mintegy 15 évvel ezelőttről. Hogy rohan az idő! És hogy nem változik semmi!

Tényleg a zsidók voltak, Bayer úr?

Tényleg a zsidók voltak, Bayer úr?

Fotó: Németh Dániel

Az idézet forrása Zádori Zsolt elemzése Bayer publicisztikájáról a Beszélőben. Valószínűleg soha nem vette ennyire komolyan senki Bayert, mint Zádori, aki elolvasott tőle mindent, és csak a tanulmány végén gúnyolódik kicsit, addig viszonylag szenvtelenül mutatja fel a súlyos ellentmondásokat, hamisításokat és botrányos gondolatokat. Meg akarja érteni, na. Érdemes elolvasni tehát, de az egyik legerősebb idézet kétségkívül az, amelyet az Index egyik fórumán az Igazi Yosarian nevű kommentelő követett el, aki Zádori – és még sokak – szerint Bayer alteregója volt.

Nem tehetek róla, ahogy Woody Allen meghallja a „biboldószert”, úgy hallom meg én, ha lenácizzák Németországot, és a németeket, úgy általában. Tényleg, egy kérdés: az elmúlt hetekben megnéztem egy rakás hollywoodi eksönmúvit a tévében. Címeket ne kérdezzetek, nem emlékszem, de volt egy olyan, amikor a gonosz terroristák elrabolnak egy vonatot, és jön Sirály Pista megmenteni az emberiséget, aztán egy másikban a gonosz terroristák elrabolnak egy atomfegyverekkel felszerelt tengeralatt járót, aztán azt is megmenti valaki. Viszont: az összes moziban – nem tudtam nem észrevenni – minden terroristát valamilyen tipikus német néven szólítanak. Ebben a tengeralattjárósban külön jó volt, hogy a terroristák szerbek – fő az aktualitás! –, viszont az egyiket azt hiszem Klausnak, a másikat meg Hermannak hívták. Amikor pedig a Bruce Willis a Drágán add az életedben kikúrja az összes rosszfiút a felhőkarcolóból, akkor, lehet, hogy el sem hiszitek, de az összes rosszfiú német. Namármost: egész Hollywood zsidó biznisz – zsidók alapították, zsidók pénzelik, zsidók tartják fenn, ez oké… De így kétezer küszöbén miért gondolják, hogy ezt lehet?

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.