Nagy Márton elismerte, hogy nem tud többet tenni a gazdaságért

  • narancs.hu
  • 2024. november 22.

Fekete Lyuk

„Annyit küzdünk azon, hogy a magyarok valamilyen teret nyerjenek, és felzárkózzanak a külföldiek mellé, hogy nem igaz” - mondta a miniszter, aki szerint nem is tudjuk, milyen szerencsések vagyunk velük.

Egy XVIII. kerületi lakossági fórumon Nagy Márton gazdasági miniszter kifakadva ecsetelte, hogy milyen szörnyű hely Párizs, de azt is bevallotta, hogy nem tudnak többet tenni a gazdaságért - ez látható a Telex videójában.

Egy néző megkérdezte, hogy mikor érkeznek meg az uniós pénzek, amit az EU a magyarországi korrupció és összeférhetetlenségek miatt visszatart. Nagy Márton a válaszában ordas nagyokat hazudott: szerinte a pénzek megszerzésének „ára van”, mégpedig a rezsicsökkentés eltörlése és „a migrációs kérdés” rendezése. „Nem akarok muszlim város lenni, mint Párizs. Imádtam Párizst, amikor egyetemista voltam, az akkori barátnőm Párizs-buzi volt, már bocsánat, és állandóan oda jártunk. Akkor teljesen máshogy nézett ki. Most nem merek kimenni a negyedből. Az ottani konzulcsaj azt magyarázza, hogy kéthetente betörnek hozzájuk. Hát ebből én nem... Ez nem megy. Ne haragudjanak, hogy elmondom, tegnap is elmondtam, hogy az a helyzet, hogy nem tudják az emberek, hogy milyen jó nekik Magyarországon. Egyszerűen nem is érzik.”

Egy másik résztvevő azt kérdezte a gminisztertől, milyen esélyt lát arra, hogy magyar kézbe kerül az élelmiszer-kereskedelem, hogy a profit ne menjen ki. Nagy Márton erre kifejtette, hogy nem bennük van a hiba, hanem a magyar vállalkozókban: „Annyit küzdünk azon, hogy a magyarok valamilyen teret nyerjenek, és felzárkózzanak a külföldiek mellé, hogy nem igaz. Szerintem többet már nem tudunk tenni. Nem tudunk tenni. Olyan adórendszer van, olyan struktúra, olyan támogatási rendszer... hogy egyszerűen, tényleg.”

Nagy Mártonnak egyébként megvan a véleménye a Tisza Párt vezetőjéről is: „Magyar Péterrel nem lehet szakmai kérdésekről vitatkozni, ő egyelőre a fikázódásnál van. Fikázódni Nagy szerint könnyű, alkotni nehéz. Mekk Mester Petyának hívja, mert nem ért semmihez.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.