Két embert ölt meg egy kos Szentgálon, a gazda felfüggesztettet kapott
gyilkos_kos_Szentgál

Két embert ölt meg egy kos Szentgálon, a gazda felfüggesztettet kapott

  • Varga Domokos Péter
  • 2021. november 10.

Kis-Magyarország

Az elképesztő eset több mint egy éve történt: egy állattartó egyik birkája halálra öklelt két embert. Szabadon kószált, négy embert is megtámadott, kettőnek sikerült elijesztenie, egy nőnek és egy férfinak azonban nem. Mindketten belehaltak a kos támadása során szerzett súlyos sérüléseikbe: a nő a helyszínen, a férfi később a kórházban. A gyilkos kos gazdája nem bőbeszédű, pedig lenne miről beszélnie.

A tragédia a Veszprém megyei Szentgál község külterületén, Mésztelep közelében történt. Az erdő mellett, egy lekerített részen tartotta állatait egy itt élő gazda – 19 juhot, köztük a merinói kost, valamint három borjút. A 2020. augusztus 24-ét megelőző napokban az állatok, ma sem teljesen tisztázott körülmények között, kiszabadultak, mégpedig a karám nyitott kapuján. A jó állapotban lévő, erős drótkerítés miatt ezt máshol nem tudták volna megtenni.

A vádiratból és a bíróság ítéletéből egyaránt kiderül, a kos mindkét esetben először az áldozatok lábára támadt, majd mikor azok elestek, a földön tovább öklelte őket. Ezek okozták a halálos sebesüléseket.

A police.hu június eleji híre szerint a rendőrségre 2020. augusztus 26-án kora este érkezett bejelentés arról, hogy egy Veszprémhez közeli település melletti erdőben egy női holttestet találtak, nem messze tőle pedig egy sérült férfi feküdt. A férfi a rendőröknek elmondta, hogy aznap délelőtt gombászás során egy kos megtámadta, fellökte és többszöri ökleléssel sérüléseket okozott neki. A sérült személyt kórházba szállították, majd a férfi egy hónapon belül elhunyt. Az eljárás során a nyomozók megállapították, hogy az erdőben talált nő, valamint a férfi halála az állat támadásával összefüggésbe hozható - olvasható a rendőrségi tájékoztatásban.

A Veszprém Megyei Főügyészség vádat emelt az állatok gazdája ellen, a vádemelést 2021 júniusában továbbította a Veszprémi Járásbíróságnak. A vádlott már a bíróság előkészítő ülésén elismerte a bűncselekményt és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, ezért már ekkor, október 15-én megszületett az ítélet. A szentgáli őstermelőt nem jogerősen egy év hat hónap – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélték foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. Mindemellett a  bíróság két évre eltiltotta a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő foglalkozás gyakorlásától, valamint viselnie kell az eljárás során felmerült, több mint kétmillió forint bűnügyi költséget is. A vádlott és védője elfogadta az ítéletet, az ügyészség súlyosításért fellebbezett.

A rejtélyes kinyitott kapu

Szentgálon már az első járókelő megszólításakor kiderül, hogy a tragikus történet valamennyi résztvevője a község külterületén, Mésztelepen él. Többet aztán nem is tudnak az ügyről, de hézagos ismereteimet hamar kiegészítik a faluban délelőtt is nyitva tartó három kocsmában. Hogy is van ez? – morfondírozom. Pusztulnak le a magyar falvak, de az alig háromezer lelkes Szentgálon három kocsma is megél? Ám nem csak azt tudom meg, hogyan hívják a tragikusan végződő ügy érintettjeit, hol laknak vagy laktak ők, illetve a hozzátartozóik,

abban is megegyeznek a vélemények, hogy nem szabad az állattartót hibáztatni.

Először is azért, mert rendes, dolgos ember, négy gyereket nevel, sőt nem járt és nem is jár egyik kocsmában sem. Azt is nagyon furcsállja mindenki, hogyan ölhet meg egy kos egy felnőtt embert. Vagy mindjárt kettőt is. Egymás után. Meg hát nagyon meg kéne nézni azt is, hogyan és miért nyílott ki a karám kapuja. Amin, ugye, először is áthúztak egy láncot, és azt még madzaggal is összekötözték.

Mindkét vitatott körülményről megkérdezem Kormos Gábor ügyvédet, a gyilkos kos gazdájának védőjét. A nyitva hagyott, vagy kinyitott kapuról azt mondja, az eljárás folyamán nem sikerült kideríteni, hogyan kerültek ki az állatok az elkerített területről. Azt viszont egyértelműen bebizonyították, hogy mindkét ember sérüléseit – így a halálukat is – a kos okozta, az állat szőrét és patanyomokat találtak az elhunytakon. Abban viszont, hogy nem tudtak érdemben ellenállni, valószínűleg szerepet játszott leromlott egészségi állapotuk is. Erre utal, hogy a kos az áldozatokon kívül még két embert megtámadott, de ők el tudtak menekülni előle: az egyik megdobálta kővel, a másik pedig elszaladt.

Megbánó magatartás

Kormos Gábor szerint azt is figyelembe kell venni – a bíróság is fontos körülményként értékelte –, hogy védence a helybeliekkel együtt kereste és talált rá az eltűnt személyekre, segített a sérült férfi kórházba szállításában. A bíróságon megbánó magatartást tanúsított, az ügyvéd szavai szerint látszott rajta, hogy a történtek nagyon megviselték.

A Mésztelep a hajdan ott működő mészégetőről kapta a nevét. A házak jó része elhanyagolt, igaz, az öregedő épületeket toldozgatták-foltozgatták az idők folyamán. Feltűnő módon akad a telepen módos kis birtok is: jól láthatóan újonnan épült ház, a bent lakókat a kíváncsi tekintetek elől magas betonkerítés védi, a tetőn napelemek, a bejárati ajtó felett kamera.

De a kos gazdája nem ilyenben lakik. Az ő lakása itt inkább a többi épületre hasonlít: ahogy a pénztárca engedi, úgy újítgatják fel egy-egy részletét. A környezete elhanyagolt, mint az egész Mésztelep. Az udvaron jobb napokat is megért asztal, székek, vödör, műanyag és fém tárolóedények, hordók, kisebb-nagyobb gumiabroncsok. És bármi, ami egy háztartásban csak előfordulhat. A telek sarkán – vagy azon kívül – egy nagyon öreg, rozzant lakókocsi áll.

 
Fotó: A szerző felvétele

Noha bádogkéményt egyensúlyoz a tetején, el sem tudom képzelni, hogy mostanság bárki lakna a bódéban. A rendetlenséget két láncra kötött eb vigyázza, mérsékelt lelkesedéssel. Megunhatták már, hogy becsületes szolgálatteljesítésükben folyamatosan akadályozza őket a lánc.

Napokra eltűnt a kos

Az első alkalommal üresen találom a házat, hiába zörgetek, senki nem nyit ajtót. De a Mésztelepen hatékonyan működik az idegenfigyelő szolgálat: hamar előkerül egy idősebb férfi, aki elmondja, ne zörögjek itt, mert a szülők dolgoznak, a gyerekek iskolában, majd csak délután kerülnek elő „Egyébként meg, mit keres itt?” – kérdi. Délután nagyobb szerencsém van, a gazdával szinte egyszerre érkezünk. Az iskolás lány bemegy a lakásba, mi az udvaron elegyedünk szóba. A középkorú férfi éppen egy jókora számítógépet vesz ki kocsija csomagtartójából, amikor megszólítom. Jó ideig tartja, amíg beszélgetünk.

A kos egyáltalán nem volt vad

– állítja határozottan, de inkább mintha egy szikár tényt közölne, hangjában nincs indulat. Játszottak vele a gyerekek is, de sosem bántott az senkit. El sem tudja képzelni, hogyan történhetett ez meg, de a maga részéről nagyon sajnálja. A kos egyébként már nincs meg, de egy állata sincs. Az ítélet szerint nem is tarthatna, de mire ezt a bíróság kimondta, már nem volt mit eladni. Hogy ez hogyan történt, miért történt, arról nem tudok meg semmit, hiába faggatózom.

Azt viszont megtudom, az állatok csupán négy-öt nap után kerültek elő, de még a tragédia előtt tűntek el. Ez alatt az idő alatt sem a „hatóságnak”, sem a rendőrségnek nem jelentette eltűnésüket a gazda. Pedig ha ez megtörténik, talán a halálesetek is megelőzhetők lettek volna. A bíróságon is ezt rótták fel vétkéül. Már elmenőben vagyok, mikor bekopogtat a kocsiablakon. „Kérdezze csak meg a lakókocsiban a juhászt, majd az megmondja, szokott-e kos emberre támadni!” – mondja elköszönés gyanánt.

 
Fotó: A szerző felvétele

Sötét van már, a rozoga alkotmányból semmi fény nem szűrődik ki, de azért csak bekopogtatok. Legnagyobb meglepetésemre előbújik belőle valaki. Alacsony, manószerű emberke, hiányos ruházatban, az arcán, fején sötét bozont. És beszél is valamiről, artikulálatlanul, összefüggéstelenül. Hamar feladom, esélyem sincs, hogy szót értsek vele.

Kihajtok a telekről, azaz csak szándékozom: a kocsi jobb hátsó felével gödörbe csúszok, élesen csattan az alváz, reménykedve nyomom a gázt, és alig hiszem el, de csak sikerül tovább haladnom. A visszapillantóból hamar eltűnik a Mésztelep. Alig pislákol fény.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.