Lemondanak az Alföldvíz Zrt.-ben lévő tulajdonukról a kényszerhelyzetbe hozott települések

Rendkívül rövid határidővel kell választ adnia 136 dél-alföldi önkormányzatnak arra, hogy térítésmentesen lemond-e a tulajdonát képező víziközművagyonról az állam javára. A politikailag motivált rezsicsökkentés miatt a költségek nem térültek meg, a megsarcolt önkormányzatok pedig nem tudnak pótlólagos forrást biztosítani az ország egyik legnagyobb közműves cégébe, az Alföldvíz Zrt.-be. 

Minden érintett Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatnak, összesen nem kevesebb mint 136 településnek kell szűkre szabott határidőig, szerdáig válaszolnia az állam képviseletében eljáró Integrációs Program Projekt Irányító Bizottságnak. Azt kell eldönteniük, részt vesznek-e abban a programban, amelynek révén – felmentést kapva az ellátási kötelezettség alól – térítésmentesen átadják az eddig többségi önkormányzati tulajdonban működő Alföldvíz Zrt.-ben meglévő vagyonukat. A forrásszegény településeknek már hosszú ideje nincs pénze arra, hogy a víziközmű céget finanszírozzák, ez is az oka az elmúlt években a társaságnál felhalmozódott veszteségnek. Így az önkormányzatok valójában kényszerhelyzetbe kerültek a döntéssel.

Az elmúlt időszakban a mintegy 1200 alkalmazottat foglalkoztató és 451 ezer embert ívóvízzel ellátó cégről megírtuk, hogy sorsát előre eldöntötték. Így beszámoltunk arról, hogy a rezsicsökkentés, a közműadó hogyan lehetetleníti el a céget. Miskéri László szakszervezeti vezető többször kifejtette, hogy hosszú évek óta törvénysértés is sújtja az ágazatot. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény szerint, „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük”. A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva, törvénysértő módon a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kell alkalmazniuk a szolgáltatóknak. „Hol érvényesül a megtérülés elve?” – kérdezte Miskéri László. Díjbefagyasztás, rezsicsökkentés, vezetékadó, az állami támogatás ígérete, majd elmaradása – az elmúlt években többek közt ezeket a terhek sújtották a céget. A felsoroltak miatt buknak az üzemeltetők, a tulajdonos önkormányzatok és a lakosság is. Ráadásul az Alföldvíz részvényeinek 72 százalékát a forrásszegény önkormányzatok birtokolják, amelyek a kieső költségeket nem tudták, s nem tudják ma sem pótolni.

 

 

Milliárdos veszteség, levél a miniszternek

Ennek egyenes következménye, hogy az utóbbi időben rendre évente a gazdálkodás milliárdos veszteséget mutatott a békéscsabai központú cégnél. Hogy mekkora baj volt az Alföldvíz Zrt.-nél, jól mutatja a 2019-es közgyűlésen elfogadott egyik határozatuk. Ez kimondta, hogy amennyiben 2019. július 15-ig a társaság finanszírozási helyzete tőkeemelés vagy más módon nem változik meg úgy, hogy a cég fizetőképes legyen, akkor a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján ezt a közvetlen veszélyhelyzetet jelezni kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak. Ezt végül az Alföldvíz nem tette meg, noha érdemi változás nem történt. Sőt, 2019-ben belefutott a cég a csaknem 2,7 milliárd forintos veszteségbe.

Tavaly tavasszal Nagy László, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója drámai hangú levelet írt Benkő Tibor honvédelmi miniszternek. (A miniszter a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport vezetője.) Az Alföldvíz Zrt. menedzsmentének első embere úgy fogalmazott: „A beszámolóból megállapítható, hogy a társaság gazdasági helyzete rendkívül súlyos, a működési képességeinek a határán van. A több éve tartó veszteséges működés következtében a cég gazdaságilag nem felel már meg a törvényes működés feltételeinek, melyet a tulajdonosok máig nem tudnak megoldani. Mint írta, „a fizetőképességét a cég csak tartós hitelezői tartozások kiegyenlítésének halasztásával tudja fenntartani”.

2020-ban úgy próbált úrrá lenni a rendkívül súlyos gondjain az Alföldvíz Zrt., hogy – egy ágazatban igen szokatlan lépéssel – a fizetésképtelenség elkerüléséért, veszteségrendezés címén, a társaság közgyűlésén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal leszállította a cég alaptőkéjét: 3,8 milliárdról 1,2 milliárd forintra. Utána kapott 602 millió forintos állami segítséget, ám ez semmi másra nem volt elég, csak a tűzoltásra. Az állami szerepvállalás növelése korábban is felmerült, így a 2017-es közgyűlés elé az az előterjesztés került, hogy az addigi 28 százalékos állami tulajdonrészt 50 százalék plusz 1 szavazatra növelték volna, azaz többségi tulajdonos lett volna a magyar állam. Ám ezt a napirendi pontot utóbb, máig sem teljesen világos, miért, de törölték.

Sem pénze, sem módja, sem ideje nincs

Nagy ugrásokkal így értünk el napjainkhoz, amikor az Integrációs Program keretében az állam térítésmentesen megszerzi az önkormányzatok eddigi tulajdonrészét, ezzel együtt mentesíti majd a településeket az ellátási kötelezettség alól. A napokban tárgyalták második körben az érintett önkormányzatok ezt az előterjesztést. Az állam ebből a tulajdonosok nagyobb részét kihagyta. Igaz, tulajdonhányadban ők képviselik a kisebb részt.

Csak a legnagyobb tulajdonos önkormányzatokkal ült le a kormányzat érdemi egyeztetésre, így Békéscsabával, Orosházával, Békéssel és Gyomaendrőddel

– többiekkel csak levelezik. Ám ez nem valódi egyeztetés és végképp nem egyenlő felek párbeszéde. Így kerül például szerdán a mezőhegyesi képviselő-testület elé a kérdés: lemond vagy megtartja tulajdonrészét a dél-békési kisváros. Sem pénze, de módja és ideje sincs, hogy a többi tulajdonossal egyeztessen. Ebből is világos: egyirányú utcába terelték az önkormányzatokat, amelyek csak úgy dönthetnek, hogy az ellátási kötelezettség alóli felmentésért cserébe térítésmentesen lemondanak az eddigi tulajdonrészükről. Nincs más lehetőségük.

Az Integrációs Program keretében jelenleg is folyik a súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetbe jutott Alföldvíz Zrt. átvilágítása. A településeknek megküldött anyagból világos, hogy ezek elsődleges célja a társaság gazdasági és likviditási helyzetének, gazdálkodásának rendezése, amely alsó hangon is több milliárd forintba kerül majd. Ha a települések továbbra is az Alföldvíz Zrt. tulajdonosai maradnak, akkor ez „jelentős terhet fog róni azon önkormányzatokra is, akik a társaság részvényesei, azaz tulajdonosai maradnak” – olvasni a vészjósló kötelezettséget a mezőhegyesi előterjesztésben.

Szakszervezeti kritika és Századvég-tanulmány

„A cég említett finanszírozási gondjai miatt drámai mértékben romlott a cégnél dolgozó munkavállalók jövedelme, az messze leszakadt az ágazati átlagtól. Legalább ilyen súlyos probléma, hogy a veszteségek miatt az évente tervezett karbantartások elmaradtak, maradt a tűzoltásszerű hibajavítás, közben a vezetékrendszer állapota drámai mértékben romlott. Sok helyütt a hálózati veszteség eléri vagy meghaladja a 30 százalékot. Azaz minden 100 liter vízből 30 liter el sem jut a fogyasztóhoz. Tudom, ezzel nem lehet választást nyerni, ráadásul a vezeték lent van a föld alatt és nem látszik, de attól még ez iszonyatosan nagy szakmai probléma” – mondta a Narancs.hu-nak Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője. Tőle azt is megtudtuk, hogy a tulajdonosváltás stratégiai kérdéséről még csak nem is tájékoztatta a cégvezetés az érdekvédelmi szervezetet.

A kormányellenességgel nehezen vádolható Századvég Zrt. még 2018-ban egy tanulmányt állított össze a „Hazai víziközmű-szolgáltatás aktuális helyzetéről” címmel. Ebben kendőzetlenül leírják, hogy a rezsicsökkentés és a közműadó miatt óriási gondok jellemzik az ágazatot. Megállapításuk szerint

a rendszerből hamarosan több mint 5 ezer munkavállaló hiányzik majd.

Drámai adat, hogy az éves felújítás révén országosan évente 350 kilométer vízvezeték cseréje történik meg, miközben ennek minimum hatszorosára, 2 ezer kilométerre lenne szükség. Éppen ezért a víziközműrendszer nagyon rossz állapotban van, csak a következő tíz évben 1500-2000 milliárd forintot kellene fordítani rá. A régi és elavult csővezetékek miatt a hibajavítások száma megugrott, mert a rossz állapotú vezetékek sok helyütt eltörnek.

Az Integrációs Program Projekt Irányító Bizottság az Alföldvíz Zrt. víziközmű vagyon átvételét az év végéig szeretné végrehajtani. A tranzakció tervezett zárási időpontja, azaz a birtokba lépés megcélzott véghatárideje 2022. március 22.