Angyalszobor szabadította el a makóiak piszkos fantáziáját

Kis-Magyarország

18 ezren nézték meg, sokan ugyanarra gondoltak.

„Egy fából készült angyalszobor készült abban az Erzsébet-házi, nyári táborban, ahol a fafaragás iránt érdeklődő gyermekekkel foglalkozott egy héten át az alkotó. A közös munkát otthonában tökéletesítette Danijel. A felületkezelt, szépen kidolgozott szobor most került vissza az épületbe, miután elnyerte végleges formáját. Ő fogja fogadni mostantól az ide érkezőket, hogy hirdesse, itt az angyali természet és a gondoskodás van otthon. Hálásan köszönjük az alkotást, és visszavárjuk az alkotókat jövő nyáron!” – olvasható a makói Angyalsóhaj Alapítvány honlapján, és a szobor is látható.

Az ajándékozásnak nagy publicitást adott, hogy a fotó egy részlete felkerült a Facebookon a Makón élekből kitiltottak nevű nyilvános csoportba. Mucsi Tamás (DK) önkormányzati képviselő osztotta meg, november 5-én, azzal a megjegyzéssel, „Farkas Éva faszobrot kapott ajándékba”.

A fotó bal szélén tényleg Farkas Éva Erzsébet (Fidesz) makói polgármester látható. Az Angyalsóhaj Alapítványt a férje, Farkas László hozta létre; jótékonysági szervezet, az oldalon olvasható köszöntő és eddigi rendezvényei alapján is az a célja, hogy színvonalas művészeti képzéshez segítse hozzá a hátrányos helyzetű gyerekeket is, hogy ne kallódjanak el a tehetségek. A kuratórium munkájában pedagógus, jogász, közgazdász és szociális szakember is részt vesz, az alapító mentőtiszt.

A szobor fotóját 18 ezren nézték meg.

Hétfőig 214-en szóltak hozzá, és 63-an osztották meg. A kommentelők zöme a szobrot elemzi. Akadnak kulturált kommentek is:  „Kicsit erősnek érzem én is ezt a szobrot.” „Ahányszor nézem, mindig ledöbbenek… nem látják a hasonlóságot?? Vagy nem láttak még izé, szóval azt…”

A képet a Makói Csípős nevű közéleti portál is közölte, tárgyilagos kommentárral, Fából készült, ajándék szobrot kapott Farkas Éváék alapítványa címmel, viszont az újság Facebook-oldalán többen is hozzászóltak. És a szobrot ezek a hozzászólók is annak látják, aminek a Makón élekből kitiltottak csoport hozzászólóinak jelentős része.

 

Az alkotás a gyerekeknek tartott fafaragótáborban készült. A résztvevők mindnyájan faragtak valamit, amit hazavihettek – feliratos táblát, vagy valamilyen szobrot – az angyalon pedig mindnyájan dolgoztak. A szobor az egyik résztvevő rajza alapján készült, egy sematikus test, rajta fej, arc nélkül, haj keretezi, és szárnyai vannak. Mivel a szobrot nem sikerült befejezni, a tábor vezetője, Bede Danijel vitte haza, és ő fejezte be, továbbra is a rajz alapján. Ezért nem faragott arcot a fejre, és nem dolgozta ki részletesebben az angyal alakját.

Az alkotó látta a Facebook-csoportban a véleményeket. A Narancs.hu kérdésére előbb elmondta, amit gondol, de aztán beszélt az alapítvánnyal, és visszahívta az újságírót, azzal, hogy az alapítvány nem szeretne véleményt nyilvánítani az ügyről, ezért ő is visszavonja a nyilatkozatát.

Annyit talán le lehet írni mégis, hogy az alkotó nagyon elkeseredett a kommenteket olvasva; úgy érzi, eszközzé vált a szobor egy politikai csatározásban – nem lenne ennyi rossz szándékú megjegyzés, ha nem a polgármesterről lenne szó –, és

emiatt jó néhány emberrel meg is szakította a kapcsolatot, köztük Mucsi Tamás képviselőt is kitette az ismerősei közül.

A DK-s képviselő kérdésünkre azt írta, hogy ha már a posztját 18 ezren megnézték, kétszáznál többen hozzászóltak, és a legtöbben ugyanarra asszociálnak, „akkor két dologra gondolhat az ember. Vagy a művész szánta politikai fricskának, az érintettek meg óvatlanul belesétáltak a csapdájába, vagy szerencsétlenül sikerült művészi alkotásról van szó. Utóbbi esetben a művésznek mihamarabb tisztáznia kellett volna a helyzetet, mielőtt a rossz asszociációk eluralkodnak a kommentelőkön. A művész azonban ez idáig nem adott magyarázatot, iránymutatást az alkotásához. Ez joggal támasztja alá a tömegek azon gondolatát, hogy asszociációjuk helyes. Hiszen a művészvilágtól nem áll távol az ilyen fajta művészi önkifejezésbe rejtett fricska” – írta a képviselő, nyilvánvalóvá téve, hogy egy műalkotás nyilvános kiállítása olyan közéleti esemény, amelyről az embereknek lehet véleménye.

A makóiak mentségére szólhat, hogy a városban korábban – amikor történetesen nem a Fidesz vezette az önkormányzatot – készült két olyan köztéri alkotás is, amelyről sok minden más mellett akár ugyanez is eszükbe juthatott. Az egyik Matl Péter Kapcsolatok című, szintén fából készült szobra, legalábbis az egyik oldalról nézve. A másik pedig a Csobogó ivókút.

(Címlapképünkön a makói városháza)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.