Szombathely

Port szívnak a lakók, a gyár csak egyre nő

  • Kupi Györgyi
  • 2012. szeptember 10.

Kis-Magyarország

Évek óta problémát jelent a gyár mellett élő mintegy háromszáz lakónak a Falco által kibocsátott zajszint és pormennyiség. A város nem veszi meg tőlük ingatlanjaikat, eladni pedig nem tudják őket. Tüntetni viszont módjukban áll. Csütörtökön is ezt tették.

Új üzemcsarnokot és csúcstechnológiás gépsort avatott csütörtökön Szombathelyen a Falco Zrt. A másfél milliárd forintos uniós támogatással megvalósult, összességében hatmilliárd forintos beruházás átadásán jelen volt a megyei kötődésekkel rendelkező Hende Csaba honvédelmi miniszter, ahogy a vállalati vezetésen kívül a város politikusai is képviseltették magukat az eseményen. Odakinn eközben mintegy tízfős csapat tüntetett a Falco ellen – mind környékbeliek, akik „Zaj, por, füstköd” feliratú táblával és szájmaszkban fejezték ki a gyárral kapcsolatos ellenérzésüket. Bentről hamarosan meg is kapták a nyugtató szavakat: Hende szerint például amilyen fontos a munka, olyan fontos az egészséghez való jog is, ezt pedig a törvények is biztosítják. Más kérdés, hogy noha a helyi politikusok évek óta ígérnek segítséget a lakóknak a gyár által kibocsátott zaj és por csökkentésére, mind ez idáig ennek nincs igazán foganatja.

 

A tüntetők


A tüntetők

 

A Falco
A harmincas években alapított fűrészüzemből mára a Kronospan-csoport oszlopos tagja lett, amely az országban egyedül állít elő laminált és cementkötésű forgácslapot. Az új csarnokkal most Szombathelyre hozták a 80 százalékban exportra készülő prémium termék, a tükörfényes laminált lap gyártását is.

Por, zaj, füstgáz
Tér Lászlóné és férje – akárcsak az itt élők kilencvenöt százaléka – őslakos a gyár melletti utcában. Tér László mérnök, a Falcóból ment nyugdíjba, felesége pedig lassan egy évtizede (ma már a helyiek érdekvédelmi szervezetének megbízottjaként) viaskodik a Falcóval. Kitartóan és folyamatosan felszínen tartja a lakók problémáját a helyi képviselő-testület előtt a közmeghallgatásokon, de közgyűlésen is – amennyiben szót kap. A házaspár elsősorban a zajra panaszkodik, de azt is elmondják, hogy a környékbeli kertekben nem lehet megmaradni, ugyanis déli szél esetén mindent ellep a faforgácsdepók pora. A lakók attól is tartanak, hogy nemcsak ülepedő, hanem szálló port is hord a szél, mert csiszolatpor-égetésre is van engedélye a Falcónak. Tér László álláspontja szerint az utóbbi égetéséből kemikáliák, azok égéstermékei is a levegőbe juthatnak. (Az ügyben a területileg illetékes környezetvédelmi hivatal jelenleg vizsgálódik.) Az időnként a talaj felett lebegő szürkés füstköd meglátásuk szerint a préseket fűtő termoolaj-hevítőből származik. A felvetődő aggályokra a Falcótól kértünk választ, de egyelőre nem kaptunk.

És a telep
Az üzem melletti lakótelepet a gyár alapító-tulajdonosa, Pick György építette még a harmincas évek végén a munkásainak.

A gyárral szintén Térné tartja a kapcsolatot: tavaly novemberben még úgy látszott, megkezdődött a párbeszéd a Falco és a lakosság között, ám ez mára csak annyira korlátozódik, hogy meghívják Térnét a kötelezően elvégzendő kibocsátásmérésekre. Az adatok szerint a kibocsátó pontforrás (mármint a kémény) levegőtisztasági szempontból megfelel az előírásoknak, azaz nincs határérték-túllépés. Nem ez a helyzet a zajjal: a Falco a számára engedélyezett éjszakai 45 decibelt 1–9 decibellel túllépi a környékbeli házaknál tartott vizsgálat szerint.

„Soha nem volt célunk, hogy a Falco bezárjon!” – hangsúlyozza Tér László. Emellett úgy látják, hogy a gyár nem tudja betartani a rá vonatkozó határértékeket. „Ki kell tudni mondani, hogy vagy a Falcónak, vagy nekünk, de egyikünknek mennie kell. Az önkormányzatnak is ki kell tudnia mondani, hogy hiba volt a korábbi, a lakóházakra vonatkozó kiürítési határozatot visszavonni.” A férfi sérelmezi továbbá a településrendezési terv 2006-os módosítását, amelyben a lakóknak kedvező nappal 50, éjjel 40 decibeles zajhatárt kitolták 55/45 decibeles értékre, most pedig a testület előtt fekszik a Falco egy újabb kérelme, amely 60/50-es értéket szeretne. Egyelőre nem tudni, hogy ezt elfogadják-e, amennyiben viszont megteszik, újra próbára teszik a lakók idegeit.

A város érdeke a gyár
Szombathelynek azonban fontos a Falco: információink szerint a város hatodik legnagyobb adófizetőjéről van szó, miközben körülbelül háromszáz embernek ad munkát a gyár, amely a helyi kosárlabdacsapat főszponzora is Az egy hete a Falco által összehívott, uniós kötelezettség okán tartott, de három perc alatt botrányba fulladt és berekesztett lakossági fórumra egyetlen helyi képviselő, az LMP-s Horváth Zoltán ment el. Horváth a narancs.hu-nak elmondta: „Tisztában vagyunk vele, hogy fontos a foglalkoztatás és az ipari tevékenységből származó bevétel, a Falco pedig szerencsétlenül ékelődik be egy lakóterületbe. Ugyanakkor mi a lakók pártján vagyunk: úgy gondoljuk, hogy a Falco térfelén pattog a labda, mivel a Falco az, amely átlépi a zajkibocsátás határértékét, neki lenne kötelessége olyan technológiát választani, amivel ezt megszünteti.” (A helyzet sajátosságát az is okozza, hogy az üzem ipari területen van, a tőle még száz méterre sem lévő házak, amelyekben körülbelül háromszáz ember él, már kisvárosi területnek számítanak, igaz, ipari területre megengedett zajban – K.Gy.)

A gyár kívülről


A gyár kívülről

A képviselő hozzátette: a lakóterület szanálására hozott korábbi határozat célravezető lenne, tudomása szerint a lakók is elfogadnák, noha ez – a költségek miatt – jelenleg nem látszik reálisnak. „Tavaly novemberben volt egy lakossági fórum, amelyen megkezdődött a probléma kibeszélése, ám ennek nem lett folytatása. Ilyen súlyú környezeti konfliktus esetén szükség lenne rendszeres kommunikációra” – hangsúlyozta az LMP-s politikus.

Zajcsökkentő program indul?
A zajjal kapcsolatban a Falco az új berendezés és az új csarnok miatt (hiszen ezáltal csak növekedni fog a munkával járó zaj) most már kénytelen lépni. Amint az átadási ünnepségen Novák Tibor, a zrt. igazgatótanácsának elnöke említette, az idén 80 millió forintot fordítanak zajcsökkentésre. Ennek részleteiről azonban nem nyilatkozott a vezérigazgató, de a város gazdasági alpolgármestere, Molnár Miklós (Pro Savaria) megosztotta velünk értesüléseit. Úgy tudja, négy év alatt kell – a zöldhatósággal történt megegyezés alapján – a Falcónak tíz decibellel lejjebb tornásznia a zajkibocsátást.

Miközben a gyár fejlődni és fejleszteni akar – és ez több szempontból is jó a városnak –, nem vitatja senki, hogy a lakóknak joguk van az egészséges környezethez, továbbá az is jogos igény, hogy az ingatlanuk értéke megmaradjon. (Most ugyanis a gyár környékén lévő ingatlanok értéke fele-harmada a város más területein lévőkének – K.Gy.) A képviselő-testület azonban érdemben mégsem foglalkozik az itt élők helyzetével, a papírforma változik csak: hol a lakók, hol a gyár érdekeinek megfelelően módosítja a terület besorolását, ám ettől még a zaj szintje ugyanakkora marad. A patthelyzet feloldására még az előző ciklusban Szabó Gábor (MDF) alpolgármesternek volt egy elképzelése: mivel a gyárat lehetetlen kitelepíteni, a lakók kártalanítása mellett fokozatosan adnák át az itt lévő körülbelül száz házat különböző kisvállalkozásoknak. Az ötletből azonban előterjesztés sem lett, és nem tudni arról, hogy a közeljövőben felfrissítenék az elképzelést.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.