Miskolc

Sörpad alá nyomták a régieket

  • Kovács István
  • 2012. szeptember 6.

Kis-Magyarország

Ma kezdődik az I. Miskolci Sörfesztivál. Első, mert az eddig 14 éven át megtartott sörfesztivál szervezőit most kitúrták a rendezvényből. Úgy tudjuk, a korábbi, pénzügyileg sikeres fesztivál utódját idén a város is támogatja, de hogy mennyivel, az nem nyilvános.

Még nyár közepén jelentette be Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, hogy igényes programok szervezésével az ország legnagyobb sörfesztiválját indítják útjára. A Hajdú Péter–Sarka Kata házaspár cége által szervezett fesztivált pedig maga Hajdú a Blikkben már úgy mutatta be, hogy azt a müncheni Oktoberfest mintájára rendezik meg – Miskolcon.

Mindezzel semmi probléma sincs, nem ez a hír: a körülményekkel és az előzményekkel érdemesebb inkább foglalkozni. Például azzal, hogy önkormányzati információink szerint Miskolc is támogatja a rendezvényt, de hogy pontosan mennyivel, azt még nem tárták a közgyűlés elé. (A város költségvetésének módosításáról a legközelebbi közgyűlés dönt, amelyben egyelőre 600 millió a működési forráshiány, míg a teljes hiány már nyolcmilliárd fölött jár.)

Kitúrták az elődöt
Tavaly az azonos műfajú rendezvényt még Borsodi Sörfesztiválnak hívták, és a MÉZ (Miskolci Élő Zene Közhasznú Egyesület) rendezte, akkor már 14. alkalommal, önkormányzati támogatás nélkül. „Az idén nyáron annyi akadályt állítottak elénk, hogy a feladására kényszerültünk” – mondja a narancs.hu-nak Molnár Gábor, az egyesület elnöke. – Kezdődött azzal, hogy nem kaptuk meg a korábbi népkerti helyszínt a város vezetésétől. Ekkor az Ikeron Zrt. tulajdonában álló Erzsébet fürdő bérlőjével egyeztünk meg egymillió forintos bérleti díjban. Amikor a pénzt számla ellenében át akartuk adni, üzleti partnerünk indoklás nélkül lemondta az üzletet.” Meg nem erősített információink szerint a fürdő bérlőjéhez befutott telefonhívás volt a lemondás előzménye, ezért Molnár Gábor nyílt levélben a nyilvánossághoz fordult. Az egyesület nevében megköszönte Kriza Ákosnak, hogy ellehetetlenítette a 15. Borsodi Sörfesztivál megrendezését. Ezzel – áll a levélben – több ezer ember szórakozását akadályozta. „Köszönöm Önnek, hogy ismételten bebizonyította, az Ön számára nem sokat érünk.”

Képünk csak illusztráció!


Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI – Németh György

Az említett események közben már zajlott az új fesztivál szervezése, és megindult a reklámhadjárat is. Az idei rendezvényen fellép a Modern Talking, a Boney M., a Csík Zenekar, illetve az Irigy Hónaljmirigy, ám a helyi zenekarok – amelyeknek eddig fontos megmutatkozási lehetőséget jelentett a Borsodi Sörfesztivál – kevésbé képviselik magukat, mint korábban. Molnár Gábor ezenkívül azt is kifogásolja, hogy egy Törökbálinton nemrég 1,2 millió forint törzstőkével bejegyzett cég kapta meg a fesztiválrendezés jogát, amely cég tagjai – szerinte – aligha tartoznak a miskolci adózók körébe.  

Becslések szerint 35 ezer látogató kell
Molnár ezenkívül más fesztiválszervezőkkel összeállíttatott egy becsült összegű költségvetést annak alapján, hogy mennyit szoktak kérni az adott együttesek, illetve mennyibe szoktak kerülni az egyes tételek. E szerint a zenekarok fellépése 27 millió, az infrastruktúra biztosítása 19 millió, a marketing 4 millió, a járulékos költségek és a jogdíjak 2-2 millió forint kiadást jelenthetnek. Így kalkulálva ahhoz, hogy az esemény nullszaldós legyen, az 1600 forintos napi jegyárak mellett több mint 35 ezer látogatónak kellene megfizetni a belépőt, ez azonban nem tűnik reálisnak.

A városháza sajtóreferensétől szerettük volna megtudni, miért nem vitték a közgyűlés elé a sörfesztivál rendezésének részleteit, hogyan került Miskolcon rendezőként képbe a Hajdú–Sarka páros, és mekkora támogatást nyújt az eseményhez a városháza. A múlt pénteken feltett kérdéseinkre azonban még nem érkezett válasz.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.