Böjte Csaba is beszáll a családpolitikába: gyermektelen férfiakat ösztökél sokasodásra

  • - cd -
  • 2018. május 10.

Lélek

Azt üzeni a testvér, hogy légy férfi!

Orbán Viktor népesedéspolitikai stratégiájának erős beharangozója után, mely szerint ugye átfogó megállapodást akar kötni a miniszterelnök a magyar nőkkel, Böjte Csaba is színre lépett, levélben fordul a férfiakhoz, mondván, itt az ideje beszállni a családpolitikába.

Elsősorban a gyermektelen férfiakhoz szól az egyházi személy, aki azon hökkent meg, hogy a 40 év alatti magyar férfiak 70 százaléka gyermektelen.

Keresztény körökben ez nyilván botrány.

Böjte saját tapasztalataira visszaemlékezve ösztökélne minden férfit, hogy váljon apává. Mert szerinte „a családalapításhoz nem anyagiak kellenek, hanem szeretet, bátorság és élő hit a gondviselő Istenben, a többi megadatik!”.

A szenvedélyes levél azonban több, mint puszta figyelemfelhívás. „Gyermeked születése tesz férfivá téged, nélküle egy elkezdett torzó, egy be nem fejezett vázlat vagy! Ezt akarod?! Bangó, önző vén legényként akarod leélni életed? Vagy jobb esetben te magad akarsz gyermeked nagyapja lenni? Mire vársz?!”

Épp itt volt az ideje, hogy a gyermeknemzés biológiai meghatározottsága szerint a nők mellett a férfiak is a kormány célpontjává váljanak.

De mielőtt még több energiát, propagandára szánt pénzt fektetnének a népességnövelő projektbe, egyszerűbb lenne egy releváns családpolitikát kidolgozni, amiben nők és férfiak, apák és anyák egyaránt érintettként szerepelnek.

Hátha úgy több gyerek születik.

(Magyar Kurír via Heti Válasz)

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”