Böjte Csaba is beszáll a családpolitikába: gyermektelen férfiakat ösztökél sokasodásra

  • - cd -
  • 2018. május 10.

Lélek

Azt üzeni a testvér, hogy légy férfi!

Orbán Viktor népesedéspolitikai stratégiájának erős beharangozója után, mely szerint ugye átfogó megállapodást akar kötni a miniszterelnök a magyar nőkkel, Böjte Csaba is színre lépett, levélben fordul a férfiakhoz, mondván, itt az ideje beszállni a családpolitikába.

Elsősorban a gyermektelen férfiakhoz szól az egyházi személy, aki azon hökkent meg, hogy a 40 év alatti magyar férfiak 70 százaléka gyermektelen.

Keresztény körökben ez nyilván botrány.

Böjte saját tapasztalataira visszaemlékezve ösztökélne minden férfit, hogy váljon apává. Mert szerinte „a családalapításhoz nem anyagiak kellenek, hanem szeretet, bátorság és élő hit a gondviselő Istenben, a többi megadatik!”.

A szenvedélyes levél azonban több, mint puszta figyelemfelhívás. „Gyermeked születése tesz férfivá téged, nélküle egy elkezdett torzó, egy be nem fejezett vázlat vagy! Ezt akarod?! Bangó, önző vén legényként akarod leélni életed? Vagy jobb esetben te magad akarsz gyermeked nagyapja lenni? Mire vársz?!”

Épp itt volt az ideje, hogy a gyermeknemzés biológiai meghatározottsága szerint a nők mellett a férfiak is a kormány célpontjává váljanak.

De mielőtt még több energiát, propagandára szánt pénzt fektetnének a népességnövelő projektbe, egyszerűbb lenne egy releváns családpolitikát kidolgozni, amiben nők és férfiak, apák és anyák egyaránt érintettként szerepelnek.

Hátha úgy több gyerek születik.

(Magyar Kurír via Heti Válasz)

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).