A pólyásokat jobban lázba hozza a haver porontyok pöntyögése, mint a mesterkélt felnőttgőgicse

  • narancs.hu
  • 2018. május 11.

Lélek

Bár pelus van rajtuk, azért eléggé képben vannak.

Azt eddig is tudtuk, hogy a kisdedek gerjednek a felnőttek által produkált magas hangokra, ugye ez lenne a felnőttek által elővezetett, méltán népszerű gügyögés alapkoncepciója és végső értelme.

És hát a lelkes vagy kevésbé lelkes bübükézés tényleg működik, boldogítja és gazdagítja a csemete életét, lelki világát, ez ilyen tudományosan megalapozott ténynek tekinthető.

Ezt a tudásunkat árnyalták tovább a québeci egyetem elhivatott kutatói, amikor lezavartak egy kutatást az öt hónapos csöppségek „kommunikációs szokásairól”. Arra a meglepő megállapításra jutottak, hogy a porontyok jobban felkapják a fejüket a porontygőgicsére, mint a felnőttek mesterkélt és hiteltelen bababeszédére.

false

 

Fotó: Wikimedia CC/Avsar Aras

A fondorlatos kutatók egy speciális, emberi hangokat imitáló szintetizátorral játszottak le mindenféle hangokat az értelemszerűen keveset sejtő csemetéknek. A masinájuk képes volt utánozni olyan gagyogásokat, pluttyogásokat, pöntyögéseket, amire az emberi hangképző rendszer képes. S láss csodát, a csecsemők többször fordították oda a fejüket a csecsemőpröntyögést imitáló hangra, mint a felnőtt női pröntyögést imitálóra.

A különbség szignifikáns. Például majdnem másfélszer annyi ideig figyeltek a „kollégáik” gagyogására, mint a felnőttekére.

Felmerülhet, mire jó mindez? A korai nyelv- és beszédfejlődésre lehet belőle következtetni. Durván leegyszerűsítve valami olyasmi derült ki, hogy a beszédfejlődés szempontjából baromi fontos a felnőtt gügyögése, de emellett a poronty saját gőgicséje és az arra hasonlító hangok hallgatása is fontos. Fontosabb, mint gondoltuk.

A pólyás poronty ugyanis sokkal könnyebben szúrja ki a külvilág akkor még kissé zordnak ható beszédfolyamából azt a hangot, amit nagyjából produkálni képes ő maga is.

Ezt megerősítik a gyengén vagy egyáltalán nem halló csemetékkel végzett kísérletek is: ők is gőgicsélnek ezerrel, de hónapokkal később kezdenek bele.

Egyébként ki hibáztatná ezért az elsőre meglepőnek tűnő választásért a kisdedeket? Az üzenet jelentőségét, miszerint vannak még a világon hozzánk hasonlók, nem könnyű túlbecsülni.

Mindenesetre ha azt akarjuk tudni, hogy mindeközben mi járhat a gyerkőcök fejében, Karinthy Gőgicséjét érdemes elolvasni.

(via)

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.