Megkegyelmezett a magyar rendőrség, nem indít eljárást a Lánchídon táncoló Will Smith ellen

  • narancs.hu
  • 2018. július 14.

Lokál

A híd fenntartója viszont kiakadt.

Elég nagyot ment a neten, hogy Will Smith budapesti látogatásának utolsó napján megmászta a Lánchidat, és táncolt is egy kicsit:

A Blikk most megkérdezte a híd fenntartóját, a Budapest Közút Zrt.-t, hogy mit szól mindehhez. A cég kommunikációs vezetője, Huber Szebasztián pedig megrótta a színészt. „Lánchídra történő felmászáshoz és filmforgatáshoz sem Will Smith, sem a stábja nem kért engedélyt az ilyenkor szokásos engedélyezési eljárás keretében a Budapest Közúttól, így az illegális volt, amit maga is elismert videójában. Az amerikai filmszínész ezzel veszélyeztette saját és az arra közlekedők testi épségét is” – mondta Huber a lapnak, aki szerint ilyenkor a rendőrség dönti el, hogy indít-e eljárást.

A bulvár a rendőrséget is elérte, és Will Smith megnyugodhat, mert a rendőrség kegyet gyakorolt. „Ez önmagában nem szabálysértés vagy bűncselekmény, az viszont vitathatatlan, hogy nagyon veszélyes. Ám a korábban említett okok miatt a rendőrség nem jár el az ügyben, nem nyomoz. Legfeljebb garázdaság miatt indulhatna eljárás, ám mivel a színész cselekedete senkiben nem keltett félelmet vagy riadalmat, ezért ez a tényállás sem áll fenn” – magyarázta Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.