Enyedi Ildikó is átesett a koronavírus-betegségen

  • 2020. május 13.

Mikrofilm

Közben leforgatott egy karanténrövidfilmet.

"Óvatosak voltunk, én mégis gyanús tüneteket észleltem. Végül nekem lett igazam, azaz a „paranoid” anyukának. Hárman is átestünk a koronavíruson, én, a lányom és a barátja. Szerencsére nem mindjárt az elején, így lehetőségünk volt magántesztet csináltatni. Fizikailag enyhe lefolyású volt, de azért nagyon megijedtem" - mondta Enyedi Ildikó filmrendező a hvg.hu-nak.

Enyedi éppen a koronavírus miatti bezártság megfilmesítésén dolgozott megfertőződése idején, Nyuszi és a csacsi, 27. sz. beszélgetés című karanténrövidfilmjét a thesszaloniki filmfesztiválon mutatják be.

A filmet Enyedi budapesti, és az operatőr Rév Marcell los angelesi lakásán forgatták, és két plüssállat filozofikus beszélgetéséről szól.

Enyedi Ildikó arról is beszélt, hogy új nagyjátékfilmje, A feleségem története már az utómunkálatok stádiumában tart, de a járvány miatt még bizonytalan, mikor lesz a bemutatója.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.