A Betyársereg is Orbán tenyeréből eszik

  • narancs.hu
  • 2018. december 15.

Narancsblog

Bayer Zsolt hangján énekel az ex-jobbikos.

„Az egyesült ballib csürhe a Kossuth téren rombolt. Miféle utolsó féreg az, aki tönkreteszi és felgyújtja a rászoruló gyerekek szánkóit? Miféle aljamunka megrongálni az ország karácsonyfáját? Miféle magyar- és keresztényellenes patkánylázadás az, amelynek résztvevői ki akarják hozni a Nemzet templomából a Szent Koronát?” A fenti sorok ismerősen csengenek. A pesti srácok, a 888, és Bayer Zsolt hangja ez,

Orbán Viktor mellényzsebéből fizetett provokáció.

Akinek egy csepp esze van, nem veszi fel a kesztyűt, hiszen a cél már nem is az NER-rajongótábor feltüzelése (arra ott van a főnök meg a sleppje), hanem az, hogy rúgja be az ellenzéki sajtó motorját – egy-egy ilyen beszólás régóta csak úgy juthat el a szélesebb tömegekhez és generálhat kattintást, ha azok az orgánumok kezdenek szörnyülködni, amelyeknek olvasóik vannak, és nem csak fizetett állami hirdetései.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az efféle közlemények szerzői ne lennének Orbán Viktor leghűségesebb csahosai, épp ellenkezőleg. Aki ilyet leír, leginkább arra vágyik, hogy talán rá is esik némi fény a főnök dúltan sugárzó tekintetéből.
Azonban kissé más a „fénytörés”, ha

nem a legitim bérmocskoló szólal meg,

hanem olyasvalaki, aki – legalábbis papíron – ellenzéki.
Márpedig a fenti sorokat egy ellenzéki képviselő, az ex-jobbikos Volner János tette ki Facebook-oldalára, mi több, nem csak szavakban, de tettekre buzdítással is kifejezte felháborodását. „Aki a Szent Koronát meg akarja gyalázni, az minket bánt. Aki a Parlamentet megrongálja, az nekünk okoz kárt. Szerencsére az egyenruhások profin és végtelen türelemmel kezelik a helyzetet. De ha egyszer úgy látjuk, hogy nem lesznek elegen, vagy egyszerűen csak veszélyben érezzük a Szent Koronát, kihívom a Kossuth térre a Betyársereg 300 jól képzett emberét és magunk teszünk rendet” – írja, és ugyan

többször meglobogtatja a vörös farkat,

miszerint „ellene vagyok a túlóraszabályozásra vonatkozó változásoknak és ellene is szavaztam”, nem sok kétséget hagy afelől, hogy ki is lehet valójában a munkáltatója.
Nem csoda, hogy Volnert tegnap az Echo TV-ből is fölhívták, ő pedig megerősítette: „Ha azt látjuk, hogy ez a baloldali csürhe valamilyen eredményt ér el, akkor be fogom riadóztatni a Betyársereget, ki fogunk menni 300 emberrel a Kossuth térre és

segíteni fogunk a rendfenntartóknak

a rendteremtésben. Ezt a Kossuth téren öt perc alatt meg tudjuk ezekkel a képzett emberekkel oldani” – mondta a telefonos megkeresésre, kár, hogy a riporter nem kérdezte tőle, hogy pontosan mit és személy szerint kiket ért „képzett emberek” alatt? A rendőröket vagy a betyárokat?
Ha a Betyársereg vezetőjének, Tyirityán Zsolt bemutatkozását tekintjük mérvadónak, vélhetően az utóbbiakat: „A szervezet 2008 tavaszán alakult azzal a szándékkal, hogy a Magyar harcos genetikát feltámassza, ill. ébren tartsa. (…) Tagsága magasan képzett, küzdőspotokat és erősportokat űző személyekből áll. Ennek gyakorlati megnyilvánulásait országos, Európa- és világbajnokságokon is lehetett már látni, ahol öregbítették a magyarság nagyságát, hírnevét és elismertségét” – írta Tyirityán még 2011-ben, aki azóta is hangoztatja: a betyárok felkészültek, értenek a harcművészetekhez, és bármikor mozgósíthatók, és csak egy hívásba kerül, hogy megjelenjenek. És ne feledjük, hogy a Betyársereg vezetője két évvel ezelőtt azt is mondta https://24.hu/kozelet/2016/11/23/tyirityan-nem-tartjuk-orbant-kozellensegnek/: „Nem tartjuk Orbán Viktort közellenségnek. (…) Olyan személy van,

nem egy, nem kettő a Fidesz padsoraiból,

aki tiszteli, elismeri a munkánkat. Sőt, olyan is, aki már segített nekünk, és mi is segítünk neki”.
Volner János amióta kilépett a Jobbikból, és lett a Toroczkai-féle Mi Hazánk Mozgalom oly szerfelett bizonyítani vágyó tagja, mást sem tesz, mint egykori pártját cinkeli, tulajdonképpen ebben merül ki ellenzéki tevékenysége. Tegnap szintet lépett, hiszen beszélhet ő a rászoruló gyerekek szánkóiról és a szent koronáról, mindig csak Orbán Viktor vezeti a kezét.

(Lead-kép: betyarsereg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.