A Betyársereg is Orbán tenyeréből eszik

  • narancs.hu
  • 2018. december 15.

Narancsblog

Bayer Zsolt hangján énekel az ex-jobbikos.

„Az egyesült ballib csürhe a Kossuth téren rombolt. Miféle utolsó féreg az, aki tönkreteszi és felgyújtja a rászoruló gyerekek szánkóit? Miféle aljamunka megrongálni az ország karácsonyfáját? Miféle magyar- és keresztényellenes patkánylázadás az, amelynek résztvevői ki akarják hozni a Nemzet templomából a Szent Koronát?” A fenti sorok ismerősen csengenek. A pesti srácok, a 888, és Bayer Zsolt hangja ez,

Orbán Viktor mellényzsebéből fizetett provokáció.

Akinek egy csepp esze van, nem veszi fel a kesztyűt, hiszen a cél már nem is az NER-rajongótábor feltüzelése (arra ott van a főnök meg a sleppje), hanem az, hogy rúgja be az ellenzéki sajtó motorját – egy-egy ilyen beszólás régóta csak úgy juthat el a szélesebb tömegekhez és generálhat kattintást, ha azok az orgánumok kezdenek szörnyülködni, amelyeknek olvasóik vannak, és nem csak fizetett állami hirdetései.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az efféle közlemények szerzői ne lennének Orbán Viktor leghűségesebb csahosai, épp ellenkezőleg. Aki ilyet leír, leginkább arra vágyik, hogy talán rá is esik némi fény a főnök dúltan sugárzó tekintetéből.
Azonban kissé más a „fénytörés”, ha

nem a legitim bérmocskoló szólal meg,

hanem olyasvalaki, aki – legalábbis papíron – ellenzéki.
Márpedig a fenti sorokat egy ellenzéki képviselő, az ex-jobbikos Volner János tette ki Facebook-oldalára, mi több, nem csak szavakban, de tettekre buzdítással is kifejezte felháborodását. „Aki a Szent Koronát meg akarja gyalázni, az minket bánt. Aki a Parlamentet megrongálja, az nekünk okoz kárt. Szerencsére az egyenruhások profin és végtelen türelemmel kezelik a helyzetet. De ha egyszer úgy látjuk, hogy nem lesznek elegen, vagy egyszerűen csak veszélyben érezzük a Szent Koronát, kihívom a Kossuth térre a Betyársereg 300 jól képzett emberét és magunk teszünk rendet” – írja, és ugyan

többször meglobogtatja a vörös farkat,

miszerint „ellene vagyok a túlóraszabályozásra vonatkozó változásoknak és ellene is szavaztam”, nem sok kétséget hagy afelől, hogy ki is lehet valójában a munkáltatója.
Nem csoda, hogy Volnert tegnap az Echo TV-ből is fölhívták, ő pedig megerősítette: „Ha azt látjuk, hogy ez a baloldali csürhe valamilyen eredményt ér el, akkor be fogom riadóztatni a Betyársereget, ki fogunk menni 300 emberrel a Kossuth térre és

segíteni fogunk a rendfenntartóknak

a rendteremtésben. Ezt a Kossuth téren öt perc alatt meg tudjuk ezekkel a képzett emberekkel oldani” – mondta a telefonos megkeresésre, kár, hogy a riporter nem kérdezte tőle, hogy pontosan mit és személy szerint kiket ért „képzett emberek” alatt? A rendőröket vagy a betyárokat?
Ha a Betyársereg vezetőjének, Tyirityán Zsolt bemutatkozását tekintjük mérvadónak, vélhetően az utóbbiakat: „A szervezet 2008 tavaszán alakult azzal a szándékkal, hogy a Magyar harcos genetikát feltámassza, ill. ébren tartsa. (…) Tagsága magasan képzett, küzdőspotokat és erősportokat űző személyekből áll. Ennek gyakorlati megnyilvánulásait országos, Európa- és világbajnokságokon is lehetett már látni, ahol öregbítették a magyarság nagyságát, hírnevét és elismertségét” – írta Tyirityán még 2011-ben, aki azóta is hangoztatja: a betyárok felkészültek, értenek a harcművészetekhez, és bármikor mozgósíthatók, és csak egy hívásba kerül, hogy megjelenjenek. És ne feledjük, hogy a Betyársereg vezetője két évvel ezelőtt azt is mondta https://24.hu/kozelet/2016/11/23/tyirityan-nem-tartjuk-orbant-kozellensegnek/: „Nem tartjuk Orbán Viktort közellenségnek. (…) Olyan személy van,

nem egy, nem kettő a Fidesz padsoraiból,

aki tiszteli, elismeri a munkánkat. Sőt, olyan is, aki már segített nekünk, és mi is segítünk neki”.
Volner János amióta kilépett a Jobbikból, és lett a Toroczkai-féle Mi Hazánk Mozgalom oly szerfelett bizonyítani vágyó tagja, mást sem tesz, mint egykori pártját cinkeli, tulajdonképpen ebben merül ki ellenzéki tevékenysége. Tegnap szintet lépett, hiszen beszélhet ő a rászoruló gyerekek szánkóiról és a szent koronáról, mindig csak Orbán Viktor vezeti a kezét.

(Lead-kép: betyarsereg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.