Hahó, a Fidesz épp most végzi ki a fejünk felett a független igazságszolgáltatást!

  • narancs.hu
  • 2018. december 11.

Narancsblog

Ha nem ütköznek ellenállásba, nem fognak megállni.

Szerdán az Országgyűlés fideszes többsége minden emberi számítás szerint megszavazza a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, azaz lényegében külön bejáratú bíróságokra tereli a politikailag kényes ügyeket. Mindezt látható tiltakozás nélkül.

Amikor 2016-ban a mostaninál egy fokkal enyhébb javaslattal próbálkoztak, még a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal is megfogalmazta ellenvetéseit, az ellenzék pedig megakadályozta a törvény elfogadását. Most hallgatnak a bírók, hallgat az ellenzék, néma csend mindenhol.

Persze lehet azt mondani, hogy két éve nem volt kétharmad, most meg igen, így semmi értelme az ellenállásnak. Gyakran használatos érv még, hogy az „egyszerű embereket” nem lehet olyan elvont dolgokkal mozgósítani, mint a hatalmi ágak elválasztása meg a bírói függetlenség, arra kell koncentrálni, ami a pénztárcájukat érinti. Csakhogy ez egyrészt nem igaz, másrészt az erős mezőnyben sem nagyon tudunk olyan intézkedést mutatni, ami jobban kiszolgáltatná a népet a hatalomnak, mint a közigazgatási bíróságok felállítása.

A jövőben a nyolc közigazgatási törvényszék és a Közigazgatási Felsőbíróság dönt majd a hatósági ügyek felülvizsgálatáról, övék lesz a végső szó többek között adóhatósági, választási, versenyjogi, gyülekezési, közbeszerzési és menekültügyekben. A javaslat szerint az új közigazgatási bíróságok vezetői felett az igazságügyi miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat, és végső soron ő dönt a bírák kinevezéséről, előléptetéséről és fizetésemeléséről is. Az ügyek elosztásába a felsőbíróság Országgyűlés – tehát a Fidesz – által választott elnökének lesz a legnagyobb beleszólása, e posztra a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke, a miniszterelnök előtt hajbókoló „bírságbajnok” Patyi András tűnik meglehetősen biztos befutónak.

Trócsányi László a törvényjavaslat parlamenti vitáján

Trócsányi László a törvényjavaslat parlamenti vitáján

Fotó: Soós Lajos / MTI

Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal védi a javaslatot, hogy a közigazgatási jogviták más típusúak, mint mondjuk a polgáriak, mert itt „alá- fölérendeltségi viszony van”, az állampolgár áll az állammal szemben. Ez vitathatatlan, de logikusan épp az következne belőle, hogy a közigazgatási bíráskodás minél messzebb, ne pedig közelebb kerüljön az államhoz. Ehhez képest Trócsányi a kinevezési jogon felül az új bíróságok kezdő létszámát is meghatározhatja, így rögtön annyi bírót ültet az új pozíciókba, amennyit nem szégyell. Ráadásul kimondott cél, hogy a lehető legtöbben érkezzenek az államigazgatásból.

A bírói függetlenség természetesen eddig sem volt teljes a NER-ben, elég a bírák kényszernyugdíjazására, Handó Tündére, és az olyan abszurd döntésekre gondolni mint a „terrorista migráns” Ahmed H. elítélése vagy a nyilvánvalóan alkotmányellenes (és értelmetlen) kvótanépszavazás engedélyezése.

Igaz az is, hogy a bírók törvényekből dolgoznak, és ha a törvényeket a Fidesz hozza – az alkotmányosságukat felügyelő Alkotmánybíróságot pedig kiherélik -, csak korlátozottan tudnak fellépni az igazságtalanság ellen. De még így is a kormány számos önkényes, saját törvényeinek is ellentmondó lépését kaszálta el a bíróság, ahogy arra is volt példa, hogy magyar jogszabályok uniós jogba ütközését állapította meg. Tisztességes bírók az új bíróságokon is lesznek – a jelenleg közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírókat, ha kérik, kötelező átvenni -, de sokkal kevesebben, és a mainál is kevésbé kapnak majd politikailag fontos ügyeket. A függetlenség rendszeridegen elemmé válik.

A törvényjavaslat szerdai végszavazását megakadályozni már nem lehet, de a különálló közigazgatási bíróságokon csak 2020. január 1-jével kezdődik az ítélkezés. Addig a lengyelországihoz hasonló nemzetközi kritikák özöne borítékolható, annál is inkább, mert a kormány bár kikérte, nem várja meg a Velencei Bizottság véleményét a törvényről.

Azonban a nemzetközi nyomás belföldi tiltakozás nélkül nem sokat ér. A bírók és állampolgárok kiállása elsősorban azért lenne fontos, mert ha nem ütközik ellenállásba, a kormány aligha áll meg a közigazgatási bíróságoknál. Az igazságügyi miniszter a HVG-nek adott interjújában elismerte, hogy az „alkotmányrevízió” keretében a többi bíróság működését, azaz a polgári és büntetőügyek tárgyalásának rendszerét is felülvizsgálják. „Kezd érdekelni a téma” – mondta. Talán még nem késő letörni Trócsányi – illetve ne áltassuk magunkat, Orbán Viktor – lelkesedését. Egy próbát mindenesetre megérne a dolog.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.