Kásler Miklós meghirdette a kormány új egészségpolitikáját: „Ne tessék megbetegedni!”

  • narancs.hu
  • 2018. december 15.

Narancsblog

A rendelő alapkövét pedig örök nyugalomba helyezte.

Tegnap ünnepélyesen letették az alapkövét a X. kerületi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet területén épülő új szakrendelőnek. Az eseményen Kásler Miklós volt a vezérszónok, ami azért érdekes, mert egy ilyen horderejű rendezvényen nem a miniszter szokott alapkövet ünnepelni, de még a kerületi polgármester sem, jó, ha az intézmény vezetője megvendégeli pogácsával, ásványvízzel az újonnan érkezett építőket.
Már csak azért sem kellett volna a jobb helyeken hétköznapi eseményhez csúcsminisztert kirendelni, mert amit Kásler elmondott az MTI tudósítása szerint, csak

annak a folyamatos mellébeszélésnek az újabb fejezete,

amit évek óta hallunk, és aminek viszont nem ő, hanem Balog Zoltán volt a nagymestere. Arról van szó ugyanis, hogy ezekben a beszédekben az illetékes miniszter – hívják Káslernek, Balognak vagy dr. Bubónak – figyelmen kívül hagyja azokat a tényeket, amikkel nap mint nap találkozhat a lakosság nagyobbik része, amelyik kénytelen az ingyenesnek hazudott betegellátást igénybe venni; helyette csak a számokkal dobálózik és a boldog jövőről hadovál. Tegnap például Kásler arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt években „500 milliárd forintot fordított a vidéki egészségügyi ellátás fejlesztésére, az Egészséges Budapest Program keretében pedig további 700 milliárd forintos állami forrás áll rendelkezésre a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátásának javítására”, ami akkor hangozna szépen, ha azok, akik elolvassák, vad bólogatásba kezdenének.
Ismer valaki ilyet?
Tulajdonképpen már ennyi is elég lenne, hogy kinyíljon a bicska azok zsebében, akik megszenvedték a hazai közgyógyot, ám Kásler a sok-sok láthatatlan milliárdhoz még azt is hozzátette, hogy

„az épület csak a szükséges feltételt jelenti, de nem elégséges, mert a gyógyítás lényege a beteg és az orvos közötti bizalmi kapcsolat”.

Hogy mit értett ez alatt, az nem egészen világos. Ha azt, hogy az ilyen állítólagosan nagyszerű egészségügyi infrastruktúrában az orvosok is legalább annyira elégedettek, mint a kormány emberei, akkor Kásler hülyének nézi egykori kollégáit. Ha viszont „bizalom” alatt azt értette, hogy senkinek ne jusson eszébe hálapénzt adni, akkor megint csak az egész lakosságot.
Az viszont már

nemcsak hülyének nézés, hanem sokkal súlyosabb,

hogy miniszter azt is kijelentette, hogy „a kormány új egészségpolitikát alapoz meg azzal, hogy a figyelem a betegségek megelőzésére irányul, mert a cél az, hogy a betegséget okozó tényezőket kiiktassuk az életünkből”.
Mondhatják erre, hogy nem várható el egy ünnepi eseményen a negatívumokat emlegetni, ám legalább ennyire illetlen hatásvadász, cinikus húrokat pengetni. Igen cinikus, hiszen Kásler ugyanannak a kormánynak tagja, melynek egyik államtitkára a minap beszélt arról, hogy kormányfeladat a mértékletes pálinkafogyasztás ösztönzése, nem beszélve arról, hogy Kásler „megelőzés-szövege” leginkább a stadionépítéseket és egyéb felesleges sportberuházásokat teszi legitimmé.
A legvisszataszítóbb mégis az, hogy e szólammal Kásler mindazokat megalázza, akik már rég túl vannak azon, hogy megelőzzenek; akik csak annyit várnak el – ami egyébként állampolgári joguk is –, hogy ne érezzék magukat páriának csak azért, mert betegek. De sokan ennyit sem várnak el. Csak azt, hogy emberhez méltón bánjanak velük.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.