Nyakó Istváné minden volt, csak nem határozott és felkészült ellenzéki politikushoz méltó viselkedés. Még egyszer a hét legsötétebb eseményéről, más szempontból.
Ha a Fidesz nem kezeli ezt az incidenst kellő súllyal, akkor senkinek egy szava sem lehet, ha a külföldi sajtó fasisztoid rezsimként jellemzi az orbánizmust.
Sajtótájékoztatót tartott, mire beperelték, és vesztett első és másodfokon. A Kúria aztán jórészt korrigált, de maradtak kérdőjelek. Kafkai történet a NER Magyarországából.
Javaslat arra nézve, hogyan lehetne a tanulást és a tanítást rendszerszinten – átláthatóan, támogatóan, az esélyegyenlőséget is szolgálva – másfajta „taneszközzel” támogatni.
Babarczy Eszter felszólította minden barátját, aki a pedagógusok megmozdulásaiban részt vesz, hogy „ne engedjenek a mámorítóan rendszerellenes identitásnak”.
Felszólítom minden kedves barátomat az Orbán-kormány-kritikájában, hogy ne engedjenek a mámorítóan rendszerellenes identitásnak. A válasz nem az, hogy le Orbánnal és el a KLIK-kel.
Ha mindazok, akik elégedetlenek azzal, ami most folyik Magyarországon, nem tudják magukat közösségbe szervezni, akkor a bennük lévő politikai és társadalmi potenciál a semmibe vész.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) a 2015. szeptember 8-án kelt elfogadhatósági határozatában elutasította több, Magyarországon korábban pénznyerő automatát üzemeltető cég beadványát. Az EJEB szerint a panaszosok nem merítették ki az összes hazai hatékony jogorvoslatot. Az ügy most magyar bíróságok előtt folytatódik; ám a strasbourgi verdikt számos tanulsággal szolgál.
Rögtön meg kell mondani, hogy Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének a pártkongresszusi beszéde és híres sajtónyilatkozata („A baloldal lételeme a permanens felszabadítás”, pestisrácok.hu, 2015. december 22.) – szemben az egyszerűsítő, többnyire szatirikus bírálatokkal – szerintem nem egyszerű reakciós ostobaság, sőt: érzéseinek egy része indokolt vagy legalábbis érthető.