(2016-01-14)
Továbbra is félnek a cigányok a Jobbik korábbi kísérleti terepén: rasszista támadásoktól tartanak, miután az egyik család házát karácsony este felgyújthatták. A tűzeset előtt nem sokkal életveszélyesen is megfenyegették őket, de a rendőrség csak rongálás miatt nyomoz.
Kezdetben minden egyszerű volt és nemes, ugyanakkor drámai.
Emlékszik még valaki a Tárcaközi Földrajzinév-bizottságra? Ez a minisztériumokat segítő szaktestület az éppen csak formálódó nemzeti együttműködésbe rondított bele illetlen módon 2011 márciusában. Azt merték ugyanis mondani, méghozzá 20:1 arányban, hogy ha már muszáj átnevezni, akkor inkább Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy legyen a neve a sokat látott létesítménynek, ne a kormány által javasolt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Nem kellett volna.
Cameron Dávid múlt heti pesti látogatása igen szívélyes légkörben zajlott, a két pajtás a túlcsorduló barátság hullámaitól magasra emelve a pillanat erejéig talán maga is elhitte, hogy van dolguk egymással, de mert okos emberekről beszélünk, ilyen messzire nem mennénk.
Nemigen érdemes azzal foglalkozni, hogy ki volt a célközönsége Kövér László és barátai év végi bonmot-jainak a női kiteljesedés megfelelő módjairól.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) a 2015. szeptember 8-án kelt elfogadhatósági határozatában elutasította több, Magyarországon korábban pénznyerő automatát üzemeltető cég beadványát. Az EJEB szerint a panaszosok nem merítették ki az összes hazai hatékony jogorvoslatot. Az ügy most magyar bíróságok előtt folytatódik; ám a strasbourgi verdikt számos tanulsággal szolgál.
Nehéz munka egybelátni Göncz Árpádot, a műfordítót, az írót és a köztársasági elnököt. Eddig meg sem próbáltam.
A kurdok az Iszlám Állam legerősebb katonai ellenfelei a terepen, miközben önálló államiságukat senki nem akarja a térségben. Az sem igaz, hogy a kurdok egyetlen, közös identitású, közös célokért küzdő tömböt alkotnak, hisz az Irakban, Szíriában és Törökországban működő kurd pártok között súlyos ellentétek feszülnek.
Komoly kincstári optimizmusra vall, hogy a kormány egyenlőségjelet tesz a szegénység csökkenése és a középosztály bővülése közé.
Dübörgő gazdaság, csökkenő államadósság, eltűnőben lévő hiány – ezekkel a kijelentésekkel járták körbe a sajtót év végén kormányzati politikusok. A számok mögötti folyamatoknak és a hosszabb távú kilátásoknak próbáltunk meg utánajárni.
Az év végéig kellett volna elkelnie csaknem 400 ezer hektár állami földnek, de nem kelt el mind. Az árverések elvileg idén is folytatódnak, ám egyre több a kérdőjel. Az állítólag támogatott egyéni gazdák megint szívnak, és a kormányzaton belül sincs teljes egyetértés.
Lapzártakor nem tudni, hogy pontosan miért és miért most robbant a Hosszú Katinka és az úszószövetség közti konfliktus. Az ötszörös világbajnoknő enigmatikus nyilatkozataiból kihallani az intézményi változtatások igényét, de mintha a pénzről is szólna ez az egész. Nem is kevésről.
Az Orbán–Simicska-háború újabb frontja nyílt, amikor a Fővárosi Közgyűlés felmondta a Mahirrel kötött szerződést. A fővárosi hirdetőoszlopok hovatartozása túlmutat holmi lenyúlt aprópénzeken: a választási kampányokban kiemelten fontos tárgyakról van szó. Hogyan jutottak ide a felek, és miről kell majd döntenie a bíróságnak?
Az undergroundnak tavaly is jó éve volt: a lengyel black metal világuralomra tört, Amerika pedig az ügyes követőkről szólt.
Két nappal 69. születésnapja és legújabb lemeze megjelenése után, január 10-én, hajnalban elhunyt David Bowie.
Zenéje soha nem lesz mindenkié, ezt az illúziót egy percig sem kergette, fontosabb volt számára a hangok absztrakt világa, amelyet a mindennapi valóságtól teljes mértékben függetlennek képzelt el.
Az idén 80 éves, Nobel-díjas perui írót Madridban értük el telefonon, hogy erotikáról, irodalmi botrányokról és arról a hírhedt ökölcsapásról is kérdezzük, melynek elszenvedője Gabriel García Márquez volt.
A távoli jövőből, Hermann Hesse Az üveggyöngyjáték című nagyregényének utópisztikus világából visszatekintve a 20. század első fele a történelem legsötétebb korszakának látszik.
A Monarchia idején keletkezett hatalmas műgyűjtemények semmivé lettek, még azt is nehéz számba venni, hogy mi pusztult el. A gyűjtők élettörténete sokszor mesés, de nem mindig jó a vége.
Kamaszként előbb kezdett el képeket nagyítani, mint fotózni. Tíz évvel később saját fényképezőgépet kreált, mert elégedetlen volt a bolti választékkal.
Neve hallatán ma már keveseknek jut eszébe a jellegzetes orgánumú, karakteres hajdani színész, s alighanem már senki se véli őt valamiféle fiatalos ellenkultúra előretolt bástyájának: Till Attila minden különösebb feltűnés nélkül rég a helyére került.
A Magyar Színházi Társaság várhatóan elfogadja, hogy Magyar Attila legyen a POSZT ügyvezetője, ám a béke törékeny a két színházi szervezet között.
Amikor anya és fia az összecsapás hevében ilyeneket vág egymás fejéhez, hogy az egyik, a színésznő „rutinos iparos”, aki „szar darabokban” játszik, az anya pedig felbőszülten azzal sértegeti a fiát, hogy „te még egy bohózatot sem tudnál megírni, te civil”, kiderül, hogy a civil a legnagyobb sértés.
Négy új elemmel bővült a periódusos rendszer, de még nincs igazi nevük. Alább épp a névadási praxist, illetve Dmitrij Ivanovics Mengyelejev zsenijét igyekszünk körüljárni.
Mort Pfeffermannek (Jeffrey Tambor elragadó előadásában) van egy titka, amit több mint hatvan éven át megtartott magának: lélekben nő, mindig is az volt.
Jöhet a parmezános vajjal töltött jércemellfilé kukoricapehely!
