Könyv alakban is megjelent a poeta.doc

  • narancs.hu
  • 2022. december 11.

Sorköz

Kőrizs Imre írásai a Magyar Narancsban újból érdekessé vált versekről és költőkről szólnak.

Könyvbe gyűjtötte Kőrizs Imre a Magyar Narancs számára írt poeta.doc című sorozatát.

A poeta.doc ismert vagy elfelejtett költők verseiről szól, amelyek vagy a szerző személye, vagy a mű témája miatt érdekessé váltak.

tudni például, hogy Gyöngyösi István, Gömör vármegye egykori „helyettes kormánymegbízottja” száz évig nagyon népszerű költő volt. Az alispán Márssal társalkodó murányi Vénus című verse kapcsán kiderül, Murány nevezetes ostroma inkább szerencsétlenkedés volt, a berezelés alatt tényleg azt kell érteni, az illető betojt ijedtségében, másrészt pedig a szerző hatott Berzsenyi és Petőfi költészetére is. 

„Gyöngyösi István nyelve mára elavult, négyes rímelése, amely sokszor csak ragokban való tobzódás (például: lenne, menne, tenne, venne) többnyire monoton, mitológiai utalásai fárasztók. De egyes epizódjai nagyon elevenek – például amikor a …murányi Vénusban meztelenül rohangál egy bolhacsípések miatt ruhátlanul alvó, az eseményektől felriasztott idős asszony –, és számos apró részlete méltó lenne arra is, hogy megőrizze a Babits által elképzelt, nem versekből, csak verssorokból álló antológia” – írja Kőrizs.

Az Osiris Kiadó által megjelentetett kötetben a kortársak közül például Bari Károly, Fehér Renátó, Ferencz Győző, Imre Flóra, Imreh András, Karafiáth Orsolya, Mesterházi Mónika, Nádasdy Ádám,  Tolnai Ottó, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs verseiről ír Kőrizs; továbbá többek közt Ady Endre, Arany János, Berda József, Berzsenyi Dániel, Csukás István, Illyés Gyula, Karinthy Gábor, Kormos István, Nadányi Zoltán, Petri György, Pilinszky János,  Radnóti Miklós, Tandori Dezső, Tóth Árpád, Vas István, Vörösmarty Mihály műveiről.

A kötetet Dragomán György így ajánlja:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.