poeta.doc

Hogyan ír egy alispán

Könyv

Gyöngyösi István, Gömör vármegye egykori helyettes kormánymegbízottja – a maga idejében és legújabban talán megint: alispánja – a maga korában és azután még több mint száz évig rendkívül népszerű költő volt.

Gyöngyösi István: Márssal társalkodó murányi Vénus

(részlet)

 

Volt Illyésházinak Nagy Ferenc hadnagya,

Kire régen gerjedt Wesselén haragja,

Az több tisztek között híják ezt is, hagyja,

Kardot fog s ezeket haragosan mondja:

 

„Vagy halálnak fia, tedd le életedet,

Nem szenvedem tovább rossz emberségedet,

Ezentül elejtem nyakadtúl fejedet,

S Plutóhoz bocsátom ebédre lelkedet.”

 

Ilyen gőzös szaván feje szédeledék,

S szokatlan voltátúl gyomra ímeledék,

Purgatio sem kell, hasa folyamodék,

Hozzonak füstölőt, rút bűz ereszkedék.

 

Nehéz dolog az félsz, sokat cselekedtet,

Nyalkaságot, cifrát gyakran elfelejtet,

Tollas bokrétákot s forgókat lefejtet,

Mint hadnagy urammal, rossz rezet is ejtet.

Gyöngyösi István, Gömör vármegye egykori helyettes kormánymegbízottja – a maga idejében és legújabban talán megint: alispánja – a maga korában és azután még több mint száz évig rendkívül népszerű költő volt. A műveit modern tudományos kiadásban először megjelentető Badics Ferenc szerint „másfél századon át szinte egyedül uralkodott a magyar Parnasszuson”. Legolvasottabb műve, a Márssal társalkodó murányi Vénus egy olyan eseményről, Murány várának bevételéről szól, amely Berzsenyit, Aranyt és Petőfit is megihlette.

Pedig hiba volna valami nagyszabású, „egri csillagok”-szerű ostromra gondolni, már csak azért is, mert a jelenleg Szlovákia közepén elhelyezkedő Muránynak már a 17. század közepén sem volt az égvilágon semmi hadászati jelentősége. 1644 nevezetes augusztusában voltaképpen csak Wesselényi Ferenc, a későbbi nádor szerencsétlenkedett néhány emberével a vár tövében, miközben későbbi felesége, az amazontermészetű Széchy Mária odabent lefegyverezte az őrséget.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.