- barotányi -

A Rubicont sosem kellett félteni attól, hogy ne találna kellően érdekfeszítő, akár a laikus olvasókat is lekötő témákat. Az új szám rögvest a szabadkőművesek, a "páholyok misztikus világának" titkait ígéri - s valóban: rendkívül alapos, informatív keretesekkel telerakott, gazdagon illusztrált blokk foglalkozik a szabadkőművesség múltjával és történelmi jelentőségével.

A szerző jeles atomfizikus, az MTA érdemdús tagja, egykori intézményi vezető, kiváló tudományszervező, s nem mellesleg a (természet)tudomány elhivatott népszerűsítője. Sokat és sok helyütt publikál - s amint a fenti felsorolás is sugallja, megannyi témában: a Typotex Kiadó mostani válogatása ezekből az írásokból szemezget, jórészt olyan dolgozatokból, melyek a nagyközönség számára készültek, olyan nyelven, amelyet akár a laikus, természettudományokban nem túl jártas (de azért legalább kicsinyég érdeklődő) olvasó is bízvást megérthet. Habár a könyv bevezetője néha s némely vonatkozásban zavarba ejtő távolságra kalandozik el a szerző amúgy nagy becsben tartott, központi témáitól (például a tudomány érvényességének határairól és kulturális jelentőségéről szóló disputától), a kötet világos, logikus tagoltsága s több érdekes tanulmány bőségesen kárpótol ezért.

Sokan várták Roland Emmerich újabb katasztrófafilmjét - akadt, aki az elkerülhetetlen végítélet kellően teátrális, lenyűgöző képekben gazdag ábrázolását, mások egy kalandos sagát reméltek. 'k végül többé-kevésbé megkapják a magukét - a többiek alkalmasint döbbenten és néha kissé unatkozva ülik végig a filmet, s tudományos vagy csupán egyszerű, "konyhai" mozielméleti érvekkel dobálózva esküdöznek: ekkora baromságot még az életben nem láttak.

A színhely Lódz, a második legnépesebb lengyel város, amelynek szorgos temetkezési vállalkozói elvadult harcot folytatnak egymással a parcellapiac újrafelosztásáért - és az állami temetkezési segélyek lenyúlásáért. A sztori felgöngyölítése egy varsói újságírónő érdeme: Monika Sieradzka az amúgy nemzetközi gárda által elkészített film (a két rendező: Richard Solarz és Fredrik von Krusenstjerna) narrátora és egyben riportere. A kibontakozó sztori egyszerre gusztustalan, groteszk és a maga valószínűtlenségében is hihető: a zömmel személyükben is a "túloldalról" érkezett temetkezési vállalkozók gyakorlatilag fejpénzt fizetnek a mentősöknek, ha a kórház helyett közvetlenül a ravatalozóba szállítják a friss tetemeket. Mivel az ilyen fuvarok igencsak nyereségesek, s egyre erősödik a kereslet a halottak iránt, a mentősök és néhány orvos minden mocskos trükköt bevet azért, hogy a holtak száma gyarapodjék:

A rendkívül gazdagon illusztrált és exkluzív (néha kifejezetten vadászszakmai) információkban gazdag összeállítás a magyar vadászat modern kori történelmét járja körül - tértől függetlenül, elvégre a nagy magyar puskások lövöldöző kedvének nem mindig szabtak határt a Kárpátok bércei. Nagy örömünkre mindjárt egy jelentős blokkban ismerkedhetünk meg nagy magyar felfedezők és vadászírók (gr.

A "testvérek" legújabb (amúgy már a tavalyi filmszemlén bemutatott, s ott díjat is nyert) filmje alighanem hasonlóan vegyes érzelmeket kelt majd a bátor mozinézőkben - lesz, aki egy az egyben felejtené el a nyolcvanperces élményt, mások pedig egyszerűen képtelenek lesznek kiverni a fejükből a Lassú tükör néhány kivételesen erős jelenetét.

Betéve ismeri a terrorizmust: még a kliensei szabadulásáért is követtek el halálos kimenetelű akciókat. Nyolcvankét évesen állt Barbet Schroeder kamerája elé - a Terror ügyvédje e héttől nálunk is látható a mozikban. Cannes-ban beszéltünk vele.

Nyugodtan mondhatjuk, szinte sziszifuszi feladatra vállalkozott a szerző, amikor megkísérelte alig másfél száz oldalon összefoglalni a modern kori magyar közgondolkodás históriáját. Mindenekelőtt szögezzük le: a kötet - a terjedelem miatti korlátok és a szükségszerű egyszerűsítések ellenére - élvezetes olvasmány, amely tankönyvként is jól funkcionál.

Százhat éve adják át a Nobel-békedíjat, s a pénzzel is járó medál kiosztása során sosem csitultak a viták. Idén viszont egy kormányközi klímakutató szervezet munkatársaiként több magyar is akadt a díjazottak között.

Be kell vallanom, gyermekkorom óta rajongok a térképekért. Máig emlékszem az első, kissé randa, szürke borítós világatlaszra, melyet természetesen még derekasan kidekoráltam - utódai inkább maguktól estek szét a sűrű használat során.

Egy újabb remake-kel van dolgunk, de ne feledjük: az eredetit jegyző John Carpenter egykoron maga is régi mítoszok újrafilmezésével szerezte hírnevét - A dolog/Izé (The Thing) című alkotás például egy kellemesen avétos ötvenes évekbéli protohorror (társrendező: Orson Welles!) újraalkotása.

A brit filmkészítőknek mindig is kedvelt témája volt a lumpenek világa. Forgatókönyvnek-való is akad dögivel, például a kilencvenes évek jelentős brit sikerkönyvei - fiatal rendezőnk is bízvást alapozhatott John King The Football Factory című bestsellerére.