könyv - ...ÉS A 49 MÉTERES RÖVIDHULLÁMON - KEMÉNY ISTVÁN JEGYZETEI A SZABAD EURÓPA RÁDIÓBAN 1980-1990

  • - barotányi -
  • 2010. október 14.

Zene

A két éve elhunyt Kemény a magyar szociológia úttörője és legendás alakja: 56-os politikai fogoly, utóbb kényszerű emigráns, hazatérése előtt pedig tíz éven át a Szabad Európa Rádió jegyzetírója. Ráadásul kulcsfontosságú évtizedben, a nyolcvanas években születtek néha rövid, de annál velősebb elemzései - amelyeket Párizsban írt, és telefonon át mondott magnóra.
A két éve elhunyt Kemény a magyar szociológia úttörõje és legendás alakja: 56-os politikai fogoly, utóbb kényszerû emigráns, hazatérése elõtt pedig tíz éven át a Szabad Európa Rádió jegyzetírója. Ráadásul kulcsfontosságú évtizedben, a nyolcvanas években születtek néha rövid, de annál velõsebb elemzései - amelyeket Párizsban írt, és telefonon át mondott magnóra. Kemény természetesen nem csupán szûken csörgedezõ forrásokból dolgozó politikai elemzõként, kényszerûen kibic kremlinológusként (hivatkozik is az ellenzéki történész Szabó Miklósra, aki remek elemzéseket írt Kibicz Gyula álnéven szovjet témákról hazai szamizdatokba) szól a vasfüggönyön túli világról. Szociológusként mi sem izgalmasabb számára, mint látni a magyar társadalom változásának újabb, sokszor már a mába mutató fejezeteit - ugyanakkor szembenézni a múlttal.

Kemény vissza-visszatérõ témája a magyarországi zsidóság társadalomtörténete, a látszólagos sikerekben és valós tragédiákban gazdag asszimilációs folyamat, a honi antiszemitizmus természetrajza. S miközben jegyzeteibõl krónikaszerûen kibontakozik a Kádár-rendszer elõbb alig észrevehetõ, majd az évtized közepétõl mind gyorsabb agóniája, a rendszer szétmállása, Keményt már az foglalkoztatja: mi lesz azután? Az egykori rádiójegyzetek híven számolnak be az egyre-másra megjelenõ gazdasági-társadalmi és politikai programokról, a visszhangjukról és a magyar többpártrendszer születésérõl - no és persze a rendszerváltást megelõzõ, ám sok tekintetben azóta sem múló gazdasági és társadalmi válság stációiról. Bármit is ír, világosan kitûnik ars poeticája: a demokrácia, a politikai szabadságjogok és a szellem függetlensége melletti elkötelezettség - és (a Kádár-kort "vidáman" túlélõ magyar szegénység egyik elsõ kutatójaként is) az elesettek ügye melletti kiállás.

Osiris, 2010, 448 oldal, 2980 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.