TÁRSBÉRLETI PERESZTROJKA

  • - barotányi -
  • 2010. október 28.

Film

Négy család osztozik egyetlen lakás szobáin, közösen használják a fürdőszobát és a konyhát egy cári időkben épült szentpétervári lakóházban: a szituáció igencsak ismerős lehet azoknak, akik Bulgakov, esetleg a néha infernális humorú Ilf-Petrov-duó művein nőttek fel. Csakhogy a film nem a húszas években, hanem most játszódik! Ha eddig nem tudtuk volna: a szocializmus bukása nyomán a társbérletek lakói szépen megkapták örökbe nevetséges szobáikat, afféle kárpótlás gyanánt, ha már egyszer oly sok időt töltöttek el minden idők egyik legértelmetlenebb rendszerében.

A siralmas körülmények keveset javultak: színes tévékkel és megdöbbentő, leopárdmintás bútorhuzatokkal finomult a kín. No és persze a szabad lakáspiac megjelenésével: gondolnánk, hogy 30 ezer eurót is érhet egy nyomorult, pár négyzetméteres szoba? Ja, hogy közel a Nyevszkij Proszpekt? Alig néhány versztányira? Ne röhögjünk annyira, ez még mindig nincs oly messze a mi - ehhez képest "kifinomult" - kultúrkörünktől: pláne, ha a történelmi sorsközösség által egybekovászolt mentalitásjegyeket nézzük. Annál elismerésreméltóbb Christiane Büchner német dokumentarista igyekezete, aki a keleti blokk dohszagától kissé távolabb felnőtt publikumnak is megpróbálja bemutatni, mi is a szocializmus öröksége.

A sztori magában is izgalmas: két agilis ingatlanközvetítő hölgy próbálja a négy szoba négy lakójától (magányosoktól és családosoktól) megvenni kis hajlékukat, s egyben értékesíteni egy jómódú vevőnek - miközben mindegyiküknek új szobára, egész lakásra vagy pénzre van szüksége. A régi szép időkben ebből abszurd szocreál komédiát csináltak volna - most is ez bontakozik a szemünk előtt. Tán még a nyolcvanöt perc is csak egy kicsit sok belőle, s gegekből sincs itt hiány. (Közös fürdőszobában mindenkinek saját villanyégő, saját kapcsolóval? Piramidális!) Kár, hogy az orosz mizériákon csak szordínóban bírunk röhögni: fene tudja, hogy ez még a múlt, vagy már a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."