Paul Lunde: Titkos kódok

  • - barotányi -
  • 2011. november 30.

Könyv



A szerző, aki eddig megjelent könyvei alapján egyszerre járatos a nyelvészetben, az iszlám kultúra vagy éppen a szervezett bűnözés történetében, most ahhoz a témához nyúlt, mely szerteágazó érdeklődési területeinek mintegy közös osztója. Persze kockázatos dolog a jelek, kódok és jelrendszerek világát egy pár száz oldalas - igaz, cserébe gazdagon illusztrált - albumban összefoglalni. Ne is várjon senki holmi elmélyültséget a Titkos kódoktól: egy szórakoztató, tanulságos kötetet, egyben szemnek való csemegét vehetünk kézbe. Mintha csak az ismeretterjesztő történelmi csatornák tematikus műsorainak zanzásított kivonatát olvasnánk - szerencsére a szószátyár terjengősségük nélkül. S lehet bár eredeti szakmája grammatikus, messze kerüli a jeltudományi, szemiotikai fejtegetéseket és analízist, inkább a radikális mellérendelés jegyében egymás mellé halmoz mindent, aminek relevanciája lehet jelek és jelzések terén. Afféle szükségtelen melléklet gyanánt egyfajta írástörténetet is kapunk tőle, de nem ez és nem is a tudományos jelölésekről szóló részek a könyv erősségei. Lunde ott jön lázba, ahol rejtélyt szimatolhat a publikum: számos oldalt szentel rég elfelejtett írásrendszerek sikeres vagy sikertelen megfejtéseinek, és persze kiemelt fontosságot élveznek nála a vallásos szimbolikák. A titkosírások történetének ismét csak vázlatos ismertetésekor pedig egyértelműen beindul - ennél csak a kalóz- és bűnözői kódokat, jelrendszereket és szlengeket ismerteti nagyobb élvezettel. S az állati mimikri, a partitúranyelv vagy a süketnéma-jelbeszéd felvázolása mellett marad ideje arra is, hogy a modern számítógépes kódolás elméleti alapjait megossza a laikus és lamer olvasóval. Lunde könyvének legnagyobb érdeme, hogy felébreszti a kíváncsiságunkat, és arra ösztönöz, hogy egy-egy részterületnek alaposabban is utánanézzünk.

 

Kossuth, 2011, 288 oldal, 7500 Ft

 


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.