Paul Lunde: Titkos kódok

  • - barotányi -
  • 2011. november 30.

Könyv



A szerző, aki eddig megjelent könyvei alapján egyszerre járatos a nyelvészetben, az iszlám kultúra vagy éppen a szervezett bűnözés történetében, most ahhoz a témához nyúlt, mely szerteágazó érdeklődési területeinek mintegy közös osztója. Persze kockázatos dolog a jelek, kódok és jelrendszerek világát egy pár száz oldalas - igaz, cserébe gazdagon illusztrált - albumban összefoglalni. Ne is várjon senki holmi elmélyültséget a Titkos kódoktól: egy szórakoztató, tanulságos kötetet, egyben szemnek való csemegét vehetünk kézbe. Mintha csak az ismeretterjesztő történelmi csatornák tematikus műsorainak zanzásított kivonatát olvasnánk - szerencsére a szószátyár terjengősségük nélkül. S lehet bár eredeti szakmája grammatikus, messze kerüli a jeltudományi, szemiotikai fejtegetéseket és analízist, inkább a radikális mellérendelés jegyében egymás mellé halmoz mindent, aminek relevanciája lehet jelek és jelzések terén. Afféle szükségtelen melléklet gyanánt egyfajta írástörténetet is kapunk tőle, de nem ez és nem is a tudományos jelölésekről szóló részek a könyv erősségei. Lunde ott jön lázba, ahol rejtélyt szimatolhat a publikum: számos oldalt szentel rég elfelejtett írásrendszerek sikeres vagy sikertelen megfejtéseinek, és persze kiemelt fontosságot élveznek nála a vallásos szimbolikák. A titkosírások történetének ismét csak vázlatos ismertetésekor pedig egyértelműen beindul - ennél csak a kalóz- és bűnözői kódokat, jelrendszereket és szlengeket ismerteti nagyobb élvezettel. S az állati mimikri, a partitúranyelv vagy a süketnéma-jelbeszéd felvázolása mellett marad ideje arra is, hogy a modern számítógépes kódolás elméleti alapjait megossza a laikus és lamer olvasóval. Lunde könyvének legnagyobb érdeme, hogy felébreszti a kíváncsiságunkat, és arra ösztönöz, hogy egy-egy részterületnek alaposabban is utánanézzünk.

 

Kossuth, 2011, 288 oldal, 7500 Ft

 


Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.