Könyv - Na, ki ölte meg Kennedyt? - Hahner Péter: 100 történelmi tévhit - avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod...

  • - barotányi -
  • 2010. augusztus 26.

Könyv

Tudásunk a történelemről jó esetben folyton változik - már amennyiben profi kutatókra, historikus szakemberekre bízzuk magunkat, hiszünk nekik, s meg is becsüljük szorgalmas munkájuk gyümölcseit. A múltról kialakított képzeteinket nem árt időről időre összevetni a legfrissebb - vagy akár sok évtizedes, ám a köztudatba valamiért be nem került - kutatási eredményekkel, elvégre még a holtbiztosnak hitt ismeretekről is kiderülhet: homokra épültek, félreértés, tudatos misztifikáció, legendaalkotó képzelet vagy alaptalan konspirációs teória áll mögöttük.

Ezeket a megcsontosodott históriai tévképzeteket veszi végig Hahner Péter, a kitűnő történész és számtalan népszerű tudományos cikk és könyv szerzője - természetesen nem mindet, elvégre ha a teljességre törekedne, sok-sok tucatnyi kötet is kevés volna. Könyve bevezetőjében is beismeri: mind a nemzetközi, mind a hazai színtéren jeles előfutárokat nevezhet meg - például a néhai Endrei Walter technikatörténeti mítoszokat tárgyaló könyvecskéjét vagy Németh György ókortörténeti legendákat, ferdítéseket és konfabulációkat tárgyaló munkáját. Szintén utal a Romsics Ignác szerkesztette Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről című, nyolc éve megjelent, fiatal történészek által jegyzett tanulmánykötetre, melynek izgalmas megállapításait már nem kell megismételnie, s kollégái alapos (múlt századi!) monográfiáinak köszönhetően a költő-hadvezér Zrínyi Miklós "rejtélyes" haláláról vagy éppen Görgei "árulásáról" terjedő kitalációkat sem kell cáfolnia. Sebaj, akad munkája elég, s a terjedelemhez szabott, takarékos szócikkekben rántja le a leplet megannyi hibásan rögzült mítoszunkról.

Attól még kevesek hite és világnézete fog megrendülni, ha kiderül: a rómaiak egyáltalán nem vetették be sóval az amúgy le sem rombolt Karthágó helyét, hogy nem Néró gyújtatta fel Rómát, hogy Dugovics Titusznak nem csupán dicső tette, de létezése is módfelett kérdéses, hogy Lucrezia Borgia valójában szerencsétlen sorsú, szeretetre méltó s a kor normái szerint erényes asszony volt, Katalin cárnő pedig nem szeretkezett lóval. Vannak azonban máig ható, világnézetet befolyásoló hiedelmek, amelyek egyaránt táplálhatnak komplett, ezredéveket átfogó történeti mitológiákat, mai hatalmi-politikai aspirációkat vagy éppen (nemegyszer konspiratív jellegű) világmagyarázatokat. Nos, ezeket már jóval nehezebb dekonstruálni - kezdje bár ki szerzőnk a megcsontosodott, a világot jó forradalmárokra és gonosz reakciósokra osztó jakobinus-marxista-kommunista hagyomány toposzait vagy éppen a romantikus kvázihistóriai tradíció, a kurucos romantika kegyes és kevésbé kegyes hazugságait. Még ilyen kicsiny, s persze emiatt a megfelelő szakirodalmi jegyzéket is nélkülöző szócikkek is elégségesek ahhoz, hogy máshogy lássuk mondjuk Napóleon, Erzsébet királyné, Lenin, Kennedy vagy éppen Clinton elnök pályafutását - a felszínt megkaparva ők is hús-vér figurák, s így, legendáktól fosztottan, "varázstalanítva" tán jobban megérthetjük tetteiket is. S nem utolsósorban: e kiváló stílusú összeállítás olvastán kedvet kaphatunk ahhoz is, hogy egyes résztémáknak magunk is alaposabban utánajárjunk.

Animus, 2010, 320 oldal, 3290 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.