Könyv - Na, ki ölte meg Kennedyt? - Hahner Péter: 100 történelmi tévhit - avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod...

  • - barotányi -
  • 2010. augusztus 26.

Könyv

Tudásunk a történelemről jó esetben folyton változik - már amennyiben profi kutatókra, historikus szakemberekre bízzuk magunkat, hiszünk nekik, s meg is becsüljük szorgalmas munkájuk gyümölcseit. A múltról kialakított képzeteinket nem árt időről időre összevetni a legfrissebb - vagy akár sok évtizedes, ám a köztudatba valamiért be nem került - kutatási eredményekkel, elvégre még a holtbiztosnak hitt ismeretekről is kiderülhet: homokra épültek, félreértés, tudatos misztifikáció, legendaalkotó képzelet vagy alaptalan konspirációs teória áll mögöttük.

Ezeket a megcsontosodott históriai tévképzeteket veszi végig Hahner Péter, a kitűnő történész és számtalan népszerű tudományos cikk és könyv szerzője - természetesen nem mindet, elvégre ha a teljességre törekedne, sok-sok tucatnyi kötet is kevés volna. Könyve bevezetőjében is beismeri: mind a nemzetközi, mind a hazai színtéren jeles előfutárokat nevezhet meg - például a néhai Endrei Walter technikatörténeti mítoszokat tárgyaló könyvecskéjét vagy Németh György ókortörténeti legendákat, ferdítéseket és konfabulációkat tárgyaló munkáját. Szintén utal a Romsics Ignác szerkesztette Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről című, nyolc éve megjelent, fiatal történészek által jegyzett tanulmánykötetre, melynek izgalmas megállapításait már nem kell megismételnie, s kollégái alapos (múlt századi!) monográfiáinak köszönhetően a költő-hadvezér Zrínyi Miklós "rejtélyes" haláláról vagy éppen Görgei "árulásáról" terjedő kitalációkat sem kell cáfolnia. Sebaj, akad munkája elég, s a terjedelemhez szabott, takarékos szócikkekben rántja le a leplet megannyi hibásan rögzült mítoszunkról.

Attól még kevesek hite és világnézete fog megrendülni, ha kiderül: a rómaiak egyáltalán nem vetették be sóval az amúgy le sem rombolt Karthágó helyét, hogy nem Néró gyújtatta fel Rómát, hogy Dugovics Titusznak nem csupán dicső tette, de létezése is módfelett kérdéses, hogy Lucrezia Borgia valójában szerencsétlen sorsú, szeretetre méltó s a kor normái szerint erényes asszony volt, Katalin cárnő pedig nem szeretkezett lóval. Vannak azonban máig ható, világnézetet befolyásoló hiedelmek, amelyek egyaránt táplálhatnak komplett, ezredéveket átfogó történeti mitológiákat, mai hatalmi-politikai aspirációkat vagy éppen (nemegyszer konspiratív jellegű) világmagyarázatokat. Nos, ezeket már jóval nehezebb dekonstruálni - kezdje bár ki szerzőnk a megcsontosodott, a világot jó forradalmárokra és gonosz reakciósokra osztó jakobinus-marxista-kommunista hagyomány toposzait vagy éppen a romantikus kvázihistóriai tradíció, a kurucos romantika kegyes és kevésbé kegyes hazugságait. Még ilyen kicsiny, s persze emiatt a megfelelő szakirodalmi jegyzéket is nélkülöző szócikkek is elégségesek ahhoz, hogy máshogy lássuk mondjuk Napóleon, Erzsébet királyné, Lenin, Kennedy vagy éppen Clinton elnök pályafutását - a felszínt megkaparva ők is hús-vér figurák, s így, legendáktól fosztottan, "varázstalanítva" tán jobban megérthetjük tetteiket is. S nem utolsósorban: e kiváló stílusú összeállítás olvastán kedvet kaphatunk ahhoz is, hogy egyes résztémáknak magunk is alaposabban utánajárjunk.

Animus, 2010, 320 oldal, 3290 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.