A Rubicont sosem kellett félteni attól, hogy ne találna kellõen érdekfeszítõ, akár a laikus olvasókat is lekötõ témákat. Az új szám rögvest a szabadkõmûvesek, a "páholyok misztikus világának" titkait ígéri - s valóban: rendkívül alapos, informatív keretesekkel telerakott, gazdagon illusztrált blokk foglalkozik a szabadkõmûvesség múltjával és történelmi jelentõségével. A fõ tanulmány szerzõje, Hahner Péter mindeközben súlyt helyez arra is, hogy cáfoljon népszerû, közkeletû legendákat - ezek természetesen a szabadkõmûvesek konspirációira és titkos történelemalakító szerepére vonatkoznak. Pedig a jelentõs szabadkõmûvesek történelmi szerepe úgyszólván nyílt titok: pontosan tudjuk, mely amerikai elnökök voltak "testvérek", s azt is, hogy a francia forradalom vagy éppen a napóleoni kor mely potentátjai lehettek páholytagok (magát Bonapartét is beleértve). Annyi azonban biztos, hogy nagy történelmi konfliktusok során gyakorta kerültek szembe egymással más és más célokat követõ "testvérek" (a waterlooi gyõzõk, Wellington és Blücher egykoron maguk is páholytagok voltak). Hahner meggyõzõen mutatja ki, hogy jelentõsen túlbecsülik a szabadkõmûvesek hozzájárulását például a francia forradalom radikalizálódásához. Alighanem tévednek azok is, akik a dolláron látható pecséten, illetve annak szimbolikájában szintúgy a páholyok (akna)munkáját mutatnák ki - viszont Mozart Varázsfuvolája tényleg szabadkõmûves kulcsdarab. A témát érdekes irányban tágítja ki Sághy Marianne két tanulmánya: az elsõ a szabadkõmûvesek sokak által vélelmezett elõdjeivel, a templomosokkal foglalkozik, a második pedig Salamon jeruzsálemi templomával, amely számos egykori szemtanú (Josephus Flavius, Philón) szerint magát a kozmoszt próbálta leképezni. Már nem ehhez a szekcióhoz tartozik, de Németh Györgynek az ókori gladiátor-szubkultúrát körbejáró összefoglalója és a magyar testõrségekrõl szóló Fazekas László-dolgozat szintúgy megéri a figyelmet.
82 oldal, 645 Ft
*****
