A rendkívül gazdagon illusztrált és exkluzív (néha kifejezetten vadászszakmai) információkban gazdag összeállítás a magyar vadászat modern kori történelmét járja körül - tértõl függetlenül, elvégre a nagy magyar puskások lövöldözõ kedvének nem mindig szabtak határt a Kárpátok bércei. Nagy örömünkre mindjárt egy jelentõs blokkban ismerkedhetünk meg nagy magyar felfedezõk és vadászírók (gr. Teleki Sámuel, gr. Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán) életveszélyes kalandokban és persze trófeákban gazdag élettörténetével. Utóbbi két szakembernek megadatott az is, hogy tudását a nem kevésbé kalandos "létezõ" szocializmusban kamatoztassa (itt csak felidéznénk Kádár János egy közös vadászaton elhangzott klasszikus szavait: "Széchenyi elvtárs, maga nagyon jól lõ, gratulálok!"). A tematikus összeállítás gerincét teszik ki idõben változó országvezetõink vadászati szokásainak elemzése, ahol egyrészt megbizonyosodhatunk a tradíciók rezsimeken átívelõ változatlansága felõl, miközben kibontakozik elõttünk a teljes univerzumot átölelõ vadászvilág sajátos evolúciója az elsõ világégés elõtti "ancien régime" ódivatú eleganciájától a fejlett Kádár-éra kortalan, usankás-gumicsizmás ormótlanságáig. A vadásztevékenység mértékegységeként és egyben esztétikai csúcspontjaként, afféle morbid mandalaként fungáló terítékek (sajátos geometriával elrendezett vadtetemek, trófeák) látványa bármikor õrületbe kergethet egy derék állatvédõt - ugyanakkor a szarvaskoponyákkal szemezõ Kádár Jánosnéról készült fotográfia alighanem egy egész korszak szimbóluma lehetne. Az összeállítást záró vadászati kisszótár pedig önmagában is páratlan élmény egy laikus számára: a "rigyetés", a "patying" vagy a "pacsmagol" kifejezések ízlelgetése közben még a halomra lõtt állatok hekatombáinak látványából fakadó rossz érzés is elillan egy idõre.
128 oldal, 895 Ft
*****
